Uniós munkavállalás - Cameron: új szabályozás kell az EU-n belüli "népvándorlás" ellen
Nagy-Britannia támogatja az Európai Unió további bővítését, de csak olyan mechanizmus kidolgozásával együtt, amely elejét veszi a "hatalmas népvándorlásnak" az unión belül - írta vasárnap megjelent cikkében a brit miniszterelnök.
David Cameron, aki a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban ismertette a kormánya által szükségesnek tartott uniós reformokat, kifejtette: az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás célja csak az lehet, hogy az uniós társállamokból érkezők valóban dolgozzanak, nem pedig az, hogy "ingyen" szociális ellátásokat vegyenek igénybe.
A konzervatív párti brit kormányfő ezúttal nem részletezte, hogy milyen szabályozási szigorításokat kíván elérni, tavaly novemberben azonban, a Financial Times-nak írt programismertetésében átfogó összefoglalót adott a London által az uniós bevándorlás korlátozására igényelt intézkedésekről.
Abban a cikkében a brit miniszterelnök azt írta, hogy a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező hatalmas tömeg megmutatta a jelenlegi szabályozás tarthatatlanságát, ezért itt az ideje egy olyan új megállapodásnak, amely az EU "központi, ám nem minden feltétel nélküli" alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását.
Ezt több módon el lehet érni. Meg lehet követelni például, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme vagy gazdasági teljesítménye elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik állampolgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban. Emellett lehetővé tehető az is, hogy egy-egy EU-tagállam felső korlátot szabjon meg, ha egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet az uniós bevándorlás - írta a Financial Times-ban közölt novemberi cikkében David Cameron.
A The Sunday Telegraph-ban vasárnap megjelent írásában a brit kormányfő leszögezte: a munkaerő-áramlás szigorúbb szabályozása mellett el kell érni azt is, hogy az egyes döntési jogkörök "ne csak mindig Brüsszel felé áramoljanak", hanem Brüsszelből vissza, a tagállamok felé is. Cameron hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia nem kíván osztozni "a mind szorosabbra vont unió" koncepciójában sem, és nemet mond az EU-intézmények részéről megnyilvánuló "felesleges beavatkozásokra".
A brit miniszterelnök szerint ezek a fő stratégiai pontjai azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket London kezdeményezett az Európai Bizottsággal Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerének átalakításáról és a brit kormány által szükségesnek tartott uniós reformokról. Cameron megerősítette, hogy ha a jövőre esedékes brit parlamenti választások után is ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a brit választók 2017 vége előtt népszavazáson dönthetnek arról, hogy a Brüsszellel folytatott tárgyalások kimenetele alapján az EU tagjai akarnak-e maradni, vagy távoznának az unióból.
Cameron szerint a briteket aggasztja az a lehetőség, hogy Nagy-Britanniát "beszippantja egy jövőbeni Európai Egyesült Államok". Azt látják, hogy a döntések "valahol nagyon távol" születnek, nem az általuk választott képviselők alkotta brit parlamentben, és aggasztja őket az is, hogy a jelenlegi uniós szabályozás alapján olyanok is igényelhetnek szociális ellátásokat, akik soha nem dolgoztak Nagy-Britanniában.
A brit kormányfő szerint ennek következtében a brit EU-tagság demokratikus támogatottsága mára "papírvékonnyá kopott".
MTI
David Cameron, aki a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban ismertette a kormánya által szükségesnek tartott uniós reformokat, kifejtette: az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás célja csak az lehet, hogy az uniós társállamokból érkezők valóban dolgozzanak, nem pedig az, hogy "ingyen" szociális ellátásokat vegyenek igénybe.A konzervatív párti brit kormányfő ezúttal nem részletezte, hogy milyen szabályozási szigorításokat kíván elérni, tavaly novemberben azonban, a Financial Times-nak írt programismertetésében átfogó összefoglalót adott a London által az uniós bevándorlás korlátozására igényelt intézkedésekről.
Abban a cikkében a brit miniszterelnök azt írta, hogy a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező hatalmas tömeg megmutatta a jelenlegi szabályozás tarthatatlanságát, ezért itt az ideje egy olyan új megállapodásnak, amely az EU "központi, ám nem minden feltétel nélküli" alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását.
Ezt több módon el lehet érni. Meg lehet követelni például, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme vagy gazdasági teljesítménye elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik állampolgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban. Emellett lehetővé tehető az is, hogy egy-egy EU-tagállam felső korlátot szabjon meg, ha egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet az uniós bevándorlás - írta a Financial Times-ban közölt novemberi cikkében David Cameron.
A The Sunday Telegraph-ban vasárnap megjelent írásában a brit kormányfő leszögezte: a munkaerő-áramlás szigorúbb szabályozása mellett el kell érni azt is, hogy az egyes döntési jogkörök "ne csak mindig Brüsszel felé áramoljanak", hanem Brüsszelből vissza, a tagállamok felé is. Cameron hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia nem kíván osztozni "a mind szorosabbra vont unió" koncepciójában sem, és nemet mond az EU-intézmények részéről megnyilvánuló "felesleges beavatkozásokra".
A brit miniszterelnök szerint ezek a fő stratégiai pontjai azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket London kezdeményezett az Európai Bizottsággal Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerének átalakításáról és a brit kormány által szükségesnek tartott uniós reformokról. Cameron megerősítette, hogy ha a jövőre esedékes brit parlamenti választások után is ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a brit választók 2017 vége előtt népszavazáson dönthetnek arról, hogy a Brüsszellel folytatott tárgyalások kimenetele alapján az EU tagjai akarnak-e maradni, vagy távoznának az unióból.
Cameron szerint a briteket aggasztja az a lehetőség, hogy Nagy-Britanniát "beszippantja egy jövőbeni Európai Egyesült Államok". Azt látják, hogy a döntések "valahol nagyon távol" születnek, nem az általuk választott képviselők alkotta brit parlamentben, és aggasztja őket az is, hogy a jelenlegi uniós szabályozás alapján olyanok is igényelhetnek szociális ellátásokat, akik soha nem dolgoztak Nagy-Britanniában.
A brit kormányfő szerint ennek következtében a brit EU-tagság demokratikus támogatottsága mára "papírvékonnyá kopott".
MTI
Hozzászólások