Aranybánya miatt fokozódik a káosz Kirgizisztánban

Az ellenzéki politikusokat vetnek börtönbe, tüntetéseket szerveznek és ultimátumot szabnak Kirgizisztánban. A baj forrása egy kanadai cégnek eladott aranybánya, amit sokan szerint túl olcsón adott az ország.

A parlament is úgy véli, hogy a Tien San hegységben 4000 méter magasan elhelyezkedő aranybányát Bakijev elnök túl olcsón adta el a kanadai cégnek. Sokan új szerződést követelnek, hiszen úgy gondolják, ez lehet az egyetlen kiút a rossz anyagi körülmények között lévő országnak.
Mikor a technokrata Bakijev elnök megkötötte a szerződést egy kanadai céggel, az ellenzék jelezte, nevetségesen alacsonynak találják a részvények kétharmadának árát. Az egyharmad része továbbra is a kirgiz állam tulajdona maradt.
Az 57 éves miniszterelnök úgy nyilatkozott, ettől függ az, hogy a külföld hogy ítéli meg a beruházási lehetőségeket Kirgizisztánban.

A bányát egyébként még a szovjet időkben fedezték fel és a független Kirgizisztán erre a lelőhelyre alapozta gazdasági reményeit.
Ellentétben a szomszédos országokkal - Kazahsztánnal vagy Türkmenisztánnal- itt nincsenek olaj- és gázlelőhelyek. A kitermelés a nap 24 órájában folyik, az ott dolgozóknak hatalmas erőfeszítés ez.

Egyes értesülések szerint, mivel közel van a kínai határ, ottani befektetők is érdeklődnének az aranybánya iránt. Sokan úgy vélik, ők hergelik a nacionalista ellenzéket is, mert azt remélik, ezzel a módszerrel elűzhetik a kanadai céget Kirgizisztánból. Akkor viszont ők léphetnek a helyébe.
A múlt héten három nacionalista parlamenti képviselőt börtönbe vetettek, mert a vádak szerint túlságosan hevesen követelték a kanadai cég kipaterolását. Az ellenzéki elégedetlenkedők április 7-ig adtak határidőt a kormánynak arra, hogy új szerződést kössön a kanadaiakkal. Ha erre nem kerül sor, nem szeretnék tovább az országban látni a céget.
Ennek okán hatalmas, kormánybuktató tüntetéseket szerveztek szerte az országban.

Április 7-e egyébként híres dátum az ország történetében, hiszen 2010-ben ezen a napon menekült el Bakijev elnök az országból. A kirgiz ex-elnök hírhedt volt korrupt ügyeiről, ám a kormányfő jelenleg arra hivatkozik, hogy ha a szabályokat megsértve ebrudalják ki a kanadai céget, akkor a külföldi befektetők feketelistára helyezhetik országukat. Ez pedig végzetes lehet Kirgizisztánnak, hiszen nagyon is szüksége van külföldi tőkére és technológiára.

A közeli tervek között szerepel, hogy hatalmas erőműveket építenek orosz támogatással. Ám ezzel magukra haragították Kazahsztánt és Üzbegisztánt, akik féltik saját vizüket a jövőbeni beruházástól.
Nemtetszésük kifejezésére olykor drasztikus eszközökhöz is nyúlnak. Például a leghidegebb tél közepén Kazahsztán leállította a földgáz szállítását Kirgizisztán felé. Ekkor mínusz 24 fokot mutattak  a hőmérők.
"Ilyen körülmények között kell megoldást találni az aranybánya ügyére" - nyilatkozta Kirgizisztán kormányfője, Zhantoro Satibalijev.

forrás: asiaport.hu