Árulónak nevezte a szerb vezetést a Hágából ideiglenesen szabadon engedett Seselj
Árulónak nevezte a szerb vezetést első belgrádi nyilvános megszólalásában a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj, akit súlyos egészségügyi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadon engedett a hágai Nemzetközi Törvényszék.
Seselj pártja, a Szerb Radikális Párt (SRS) székházának ablakából mondott beszédet szerda délután a rá várakozó néhány száz szimpatizánsnak - számolt be róla a B92 belgrádi televízió.
A hágai törvényszék "brutális módon dobott ki a cellámból" - fogalmazott Seselj. Hozzátette: "én ezt nem kértem, ők sem támasztottak feltételeket, egyszerűen csak minél hamarabb meg akartak tőlem szabadulni".
Ideiglenes szabadon engedésével kapcsolatban megjegyezte: ez az ideiglenes időszak addig tart majd, amíg a radikálisok meg nem döntik Tomislav Nikolic és Aleksandar Vucic hatalmát. A szerb elnököt és a miniszterelnököt ugyanakkor árulónak nevezte, akik "eladták becsületüket és személyiségüket, és a nyugati hatalmak szolgájává váltak".
Seselj nem először nevezte árulónak két korábbi tanítványát és követőjét.
Az 1991-1995-ös délszláv háború és Jugoszlávia szétszakadása után a szerb parlament meghatározó szereplői a diktatórikus módszerekkel kormányzó Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnök által vezetett szocialisták és a Vojislav Seselj által vezetett radikálisok lettek. Támogatottságukat annak köszönhették, hogy a háborúktól megviselt és csalódott szerb nép szükségét érezte a szélsőséges fellépésnek.
2003-ban Seselj feladta magát a hágai törvényszéken, a párt elnöke pedig Tomislav Nikolic lett. Nikolic Európához való hozzáállása azonban egy idő után megváltozott, amivel párttársainak többsége nem értett egyet, és Seselj javaslatára kizárták a pártból. 2008-ban alakította meg a jobbközép, Európa-párti Szerb Haladó Pártot, amelyhez Vucic is azonnal csatlakozott.
Seselj 2003-as búcsúbeszédében azt hangoztatta, hogy 5-10 év múlva visszatér. Szerdai felszólalásában ezt úgy kommentálta: harca a vártnál kicsivel tovább tartott.
Bírálta a Nemzetközi Törvényszéket is, amelyet "megsebzett globalista szörnynek" nevezett, amely a kiemelkedő szerb politikusok és katonai vezetők életét teszi tönkre. Szerinte a hágai ítéleteket a szerb hatalom évek óta keresztbe tett kézzel figyeli, és soha senki nem tett fel kérdéseket a törvényszék jogszerűtlenségeivel kapcsolatban.
A háborús bűnökkel vádolt Seseljnél tavaly vastagbélrákot diagnosztizáltak, majd meg is műtötték, egy hónappal ezelőtt azonban áttéteket találtak a máján, és egészségi állapota is jelentősen romlott. Az ideiglenes szabadon bocsátást a törvényszék azzal indokolta, hogy a hágai börtönben nem tudnák a megfelelő módon kezelni a beteget.
Az ultranacionalista politikus az Amszterdamból Belgrádba tartó repülőúton kijelentette: a politikát most fontosabb ügynek tartja a gyógykezelésénél. Az SRS szombatra nagygyűlést szervezett a szerb fővárosba, s azon beszédet mond Seselj is.
Seselj majdnem 12 évet töltött Hágában. Korábban azt mondta, elhúzódó ügye miatt kártérítést fog követelni.
A nacionalista politikus 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, pere azonban csak 2007-ben kezdődött. Mindvégig maga látta el védelmét, minden vádpontban ártatlannak vallotta magát.
A többi között azzal vádolják, hogy felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért.
Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, Seseljnek pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.
Ügyében tavaly részrehajlás gyanúja miatt felmentették az eljárás egyik bíráját, Frederik Harhoffot, helyére pedig Mandiaye Niangot nevezték ki. A bírócsere miatt elmaradt a tavaly októberre tervezett ítélethirdetés.
MTI
Seselj pártja, a Szerb Radikális Párt (SRS) székházának ablakából mondott beszédet szerda délután a rá várakozó néhány száz szimpatizánsnak - számolt be róla a B92 belgrádi televízió.A hágai törvényszék "brutális módon dobott ki a cellámból" - fogalmazott Seselj. Hozzátette: "én ezt nem kértem, ők sem támasztottak feltételeket, egyszerűen csak minél hamarabb meg akartak tőlem szabadulni".
Ideiglenes szabadon engedésével kapcsolatban megjegyezte: ez az ideiglenes időszak addig tart majd, amíg a radikálisok meg nem döntik Tomislav Nikolic és Aleksandar Vucic hatalmát. A szerb elnököt és a miniszterelnököt ugyanakkor árulónak nevezte, akik "eladták becsületüket és személyiségüket, és a nyugati hatalmak szolgájává váltak".
Seselj nem először nevezte árulónak két korábbi tanítványát és követőjét.
Vucic és Nikolic is tagja és vezető politikusa volt az 1990-es évek elejétől kezdve a Seselj vezette szélsőséges, nacionalista Szerb Radikális Pártnak.
Az 1991-1995-ös délszláv háború és Jugoszlávia szétszakadása után a szerb parlament meghatározó szereplői a diktatórikus módszerekkel kormányzó Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnök által vezetett szocialisták és a Vojislav Seselj által vezetett radikálisok lettek. Támogatottságukat annak köszönhették, hogy a háborúktól megviselt és csalódott szerb nép szükségét érezte a szélsőséges fellépésnek.
2003-ban Seselj feladta magát a hágai törvényszéken, a párt elnöke pedig Tomislav Nikolic lett. Nikolic Európához való hozzáállása azonban egy idő után megváltozott, amivel párttársainak többsége nem értett egyet, és Seselj javaslatára kizárták a pártból. 2008-ban alakította meg a jobbközép, Európa-párti Szerb Haladó Pártot, amelyhez Vucic is azonnal csatlakozott.
Seselj 2003-as búcsúbeszédében azt hangoztatta, hogy 5-10 év múlva visszatér. Szerdai felszólalásában ezt úgy kommentálta: harca a vártnál kicsivel tovább tartott.
Bírálta a Nemzetközi Törvényszéket is, amelyet "megsebzett globalista szörnynek" nevezett, amely a kiemelkedő szerb politikusok és katonai vezetők életét teszi tönkre. Szerinte a hágai ítéleteket a szerb hatalom évek óta keresztbe tett kézzel figyeli, és soha senki nem tett fel kérdéseket a törvényszék jogszerűtlenségeivel kapcsolatban.
A háborús bűnökkel vádolt Seseljnél tavaly vastagbélrákot diagnosztizáltak, majd meg is műtötték, egy hónappal ezelőtt azonban áttéteket találtak a máján, és egészségi állapota is jelentősen romlott. Az ideiglenes szabadon bocsátást a törvényszék azzal indokolta, hogy a hágai börtönben nem tudnák a megfelelő módon kezelni a beteget.
Az ultranacionalista politikus az Amszterdamból Belgrádba tartó repülőúton kijelentette: a politikát most fontosabb ügynek tartja a gyógykezelésénél. Az SRS szombatra nagygyűlést szervezett a szerb fővárosba, s azon beszédet mond Seselj is.
Seselj majdnem 12 évet töltött Hágában. Korábban azt mondta, elhúzódó ügye miatt kártérítést fog követelni.
A nacionalista politikus 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, pere azonban csak 2007-ben kezdődött. Mindvégig maga látta el védelmét, minden vádpontban ártatlannak vallotta magát.
A többi között azzal vádolják, hogy felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért.
Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, Seseljnek pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.
Ügyében tavaly részrehajlás gyanúja miatt felmentették az eljárás egyik bíráját, Frederik Harhoffot, helyére pedig Mandiaye Niangot nevezték ki. A bírócsere miatt elmaradt a tavaly októberre tervezett ítélethirdetés.
MTI
Hozzászólások