Belgium visszaadta családjának Patrice Lumumba földi maradványait

Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója jelenti: Belgium hétfőn visszaszolgáltatta családjának az egykori belga gyarmat, majd 1960-ban Kongói Köztársaság néven függetlenné vált afrikai ország első miniszterelnökének, Patrice Lumumba Belgiumban őrzött földi maradványait, egyetlen megmaradt fogát; Alexander De Croo belga miniszterelnök elismerte az 1961-ben hivatalban lévő kormány erkölcsi felelősségét.A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap beszámolója szerint Patrice Lumumba fogát Frédéric Van Leeuw szövetségi ügyész adta át az egykori kongói vezető három gyermekének. Az ünnepségen, melyen a belga kormány tagjai mellett részt vett Jean-Michel Sama Lukonde kongói miniszterelnök is, Alexander De Croo belga miniszterelnök bocsánatot kért, amiért az akkori belga kormány mérlegelte a döntést, hogy véget vessen az egykori belga gyarmat első miniszterelnöke életének.
    

"Ez egy fájdalmas és kellemetlen igazság, de ki kell mondani" - fogalmazott De Croo, majd kiemelte: a belga minisztereknek, diplomatáknak, köztisztviselőknek, vagy a katonáknak talán nem állt szándékukban Lumumba meggyilkolása, erre ugyanis nem találtak bizonyítékot. Szavai szerint azonban észre kellett volna venniük, hogy a kongói miniszterelnök élete veszélybe került. Figyelmeztetniük kellett volna, meg kellett volna tagadniuk minden segítséget Lumumba elszállításához Katanga területére, ahol végül meggyilkolták.

"Úgy döntöttek, hogy félrenéznek. Úgy döntöttek, nem cselekszenek" - tette hozzá.
    

De Croo emlékeztetett: húsz évvel ezelőtt Louis Michel belga külügyminiszter "mélységes sajnálatát" fejezte ki Lumumba családjának és a kongói embereknek az ügyben az illetékes belga parlamenti vizsgálóbizottság munkáját követően. Valamint megemlítette, hogy Fülöp belga király két évvel ezelőtt levelet intézett Felix Tshisekedi kongói elnökhöz. A levélben "legmélyebb bocsánatot" kért a gyarmatosítás "sebeiért". A levelet De Croo bátornak, nagylelkűnek és szükségesnek nevezte a közös jövőbe tekintés, valamint a közös múlt sötét fejezeteinek elítélése szempontjából.
    

Juliana Lumumba, az egykori politikai vezető lánya, korábbi kulturális miniszter 2019 júniusában fordult Fülöp belga királyhoz: járjon közben, hogy édesapja földi maradványai "visszatérhessenek őseik földjére". Az ügyben eljáró bíróság 2020-ban arról döntött, hogy a család tagjai személyesen vehetik át Lumumba Belgiumba került egyetlen megmaradt földi maradványát, a korábbi kormányfő egyik fogát, és Kongóba szállíthatják.


Az antikolonialista politikai vezető földi maradványait - több fogat és ujjcsontot - Gérard Soete volt belga rendőrfőnök őrizte, aki 1999-ben beismerte, hogy segédkezett a kongói politikus meggyilkolásában és holtteste eltüntetésében. Soete 2000-ben hunyt el anélkül, hogy tettéért felelősségre vonták volna. Lumumba maradványai Soete lányának birtokába kerültek. 2016-ban kobozták el tőle őket egy rendőrségi házkutatás során.
   

Kongó 1885-től II. Lipót belga király személyes tulajdona volt, 1908-ban lett belga gyarmat. A gyarmati időszakban az ország nyersanyagainak kiaknázása rendkívül kegyetlen módon történt; a mindennapos volt az őslakosok kínzása, megcsonkítása, a beszolgáltatási kvótát nem teljesítő falvak felégetése. A kegyetlenségek, az éhínség és a trópusi járványok következtében több millióan haltak meg. Az ország 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét, a hatalom Joseph Kasavubu elnök és Patrice Lumumba miniszterelnök között oszlott meg.
    

Az afrikai függetlenség szimbólumának is tekintett Lumumba a függetlenség után nem sokkal kirobbant kongói válság kezelésében, a Belgium által támogatott katangai szakadárok leverésében a Szovjetuniótól kért segítséget, amivel sem Kasavubu, sem a vezérkari főnök nem értett egyet. Utóbbi nem sokkal később puccsot hajtott végre, Lumumba pedig a katangaiak kezére került, akik belga tisztek aktív közreműködésével kivégezték. Holttestét sekély sírban földelték el, majd másnap kiásták, feldarabolták és kénsavban megsemmisítették. Lumumbának a mai napig nincsen sírja.
   

2001-ben egy belga parlamenti vizsgálat megállapította, hogy több belga tisztviselő "erkölcsileg felelős" Lumumba haláláért, és a flamand liberális Guy Verhofstadt vezette belga kormány egy évvel később hivatalosan bocsánatot kért a gyilkosságért. 2020-ban Fülöp belga király Kongó függetlenné válásának 60. évfordulóján a "legmélyebb sajnálatát" fejezte ki az országban elkövetett kegyetlenségek miatt. A hivatalos bocsánatkéréstől azonban elzárkózott, tartva attól hogy a Kongói DK kárpótlási igényeket támasztana.


(Forrás: MTI)