Bezárhatja a pápa Vatikán bankját

Ferenc pápa már közvetlenül a megválasztása után is kihangsúlyozta, hogy a katolikus egyházat az egyszerűség és becsületesség modelljévé szeretné tenni. E gondolatsort "foganatosítva" alakíthatja át, de akár be is zárhatja a botrány által sújtott vatikáni bankot. – idézett a Reuters vatikáni forrásokat.


A hírügynökség szerint a pápa munkásságának egyik fő próbája éppen az lehet, hogy mit tesz majd a Vatikán imázsát három évtizeden keresztül romboló vatikáni bankkal, a Vallási Művek Intézetével (Istituto per le Opere di Religione, IOR). Tavaly egy európai hatóság szerint a Vatikán pénzügyi rendszere nem tett eleget néhány pénzmosás elleni szabálynak, ezért pár hétre be is kellett fagyasztani többek között a kártyás tranzakciókat.

A vatikáni bank tevékenységét jól ismerő egyik vatikáni tisztségviselő nyilatkozata szerint „ha a pápa úgy kívánja, bezárhatja a Vallási Művek Intézetét. Most, hogy lassan a meglepetésszerű megválasztása körüli forgószél elcsitul, az egyik feladata ez lesz az új egyházfőnek”.

Egy másik forrás viszont azt mondta, hogy az argentin Jorge Mario Bergoglio tevékenységének első hónapjaiban nem a bankkal kapcsolatos lépések kötik majd le idejét, hanem a Szentszék belső szervezetének átalakítása, többek között a vatikáni hierarchia legfelső személyi állományának megváltoztatása. E második forrás szerint sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy a nemzetközi egyházi intézmények tranzakcióiban rendkívül fontos szerepet betöltő IOR komoly szerkezetátalakításon fog átesni. Hozzátette azonban, hogy mivel Ferenc pápa „minden nap tesz meglepő dolgokat”, ezért a bezárást sem lehet kizárni.

Az idén március 13-án megválasztott pápa első lépésként mindenképpen egy „szakértő” tanácsadói testületet állíthat fel majd a Vatikán pénzügyi struktúrájának reformja céljából. Tarcisio Bertone államtitkár leváltása is valószínűnek látszik, hiszen a bíborost tartják a bankbotrány egyik "okozójának" azzal a lépésével, hogy Ettore Gotti Tedeschit, a bank azóta elbocsátott korábbi vezetőjét ő hozta a társaság élére. (Tedeschinek azért humorérzéke van: menesztése után azt mondta az újságíróknak, hogy inkább nem mond semmit, mert még csúnya szavak jönnének a szájára...)

Az IOR jelenlegi elnöke a német Ernst von Freyberg, akit még XVI. Benedek pápa egyik utolsó intézkedéseként jelölt ki negyven jelölt közül a posztra. Tőle várja a vatikáni bank nemzetközi sztenderdeknek való megfeleltetését és hatékonyabb működtetést a Szentszék.

Az 1942-ben – XII. Piusz pápa által – alapított, vatikáni székhelyű IOR olasz és külföldi bankokban vezeti számláit. A pénzintézet vagyonát 5 milliárd euróra becsülik. Teljes mértékben független az olasz jegybanktól és működését a Vatikáni Központi Bank felügyeli. Az IOR speciális bank, melynek ügyfelei között kizárólag a Szentszék alkalmazottai, egyházmegyék és szerzetesrendek találhatóak. Létrehozásának célja az volt, hogy a különböző vallási célú szervezetek ne spekuláljanak a pénzzel.

A Vatileaks-nek is nevezett viszonylag „friss” botrány nem az első a bank történetében. Az intézmény 1982-ben már részese volt egy nagy pénzügyi kalamajkának: belekeveredett a Banco Ambrosiano, az akkori legnagyobb olasz magánbank csődjébe. 2010-ben az olasz ügyészség 23 millió eurót foglalt le a Vallási Művek Intézetének számláiról. Ezután a Vatikán csatlakozott az Európai Unió pénzmosás elleni előírásaihoz, de tavaly az Egyesült Államok a Vatikánt a pénzmosással gyanúsított államok feketelistájára helyezte.

Az Affariitaliani.it hírportál arra is emlékeztetett, hogy a nyolcvanas évek elején az IOR egyszerű szabályzat-módosítása több mint egy évig tartott, ezért belső vatikáni átcsoportosítás helyett egyszerűbb és gyorsabb megoldás lenne az IOR bezárása. Mindenesetre ebben az esetben más bank látná el a Vallási Művek Intézete eddigi feladatait.

Forrás: Reuters, Portfolio, Origo