Bundestag-elnök: szégyent hoz Németországra, hogy zsidók ismét a kivándorláson gondolkodnak
Szégyent hoz Németországra, hogy zsidók ismét a kivándorlás gondolatával foglalkoznak - jelentette ki Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke csütörtökön az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 74. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a képviselők és a kormányfő, az államfő és az alkotmánybíróság elnöke - Angela Merkel, Frank-Walter Steinmeier és Andreas Vosskuhle - részvételével tartott ünnepségen aláhúzta, hogy a Bundestag és egész Németország nemcsak Auschwitz-Birkenau áldozatainak emléke előtt tiszteleg, hanem a "németek szerte Európában folytatott megsemmisítő háborújának" valamennyi áldozatára emlékezik.
Mindkettő elfogadhatatlan, és szégyenteljes fejlemény, hogy több mint hét évtizeddel Auschwitz-Birkenau felszabadítása után zsidó emberek ismét a kivándorlás gondolatával foglalkoznak, mert nem érzik biztonságban magukat német földön, "mert ellenségességgel szembesülnek, sőt, tettlegességgel is, mert zsidó gyerekeket zaklatnak, bántalmaznak az iskolákban".
Azonban a szégyenérzet nem elég, a törvény keménységével és a polgárok ellenállásával kell szembeszegülni "az antiszemitizmus, a rasszizmus és a diszkrimináció minden formájával" - mondta a Bundestag elnöke. A Bundestagban 23. alkalommal tartottak emlékülést a nemzetiszocializmus áldozatainak tiszteletére.
Az 1996 óta kialakult hagyományoknak megfelelően az emlékülésen egy túlélő, szemtanú is beszédet mondott. Ezúttal egy német anyanyelvű prágai zsidó családban 1932-ben született izraeli holokausztkutató történész és író, Saul Friedländer volt a szónok. Szólt arról, hogy miként élte túl a háborút gyerekként egy franciaországi kolostorban, ahová szülei rejtették el, majd megpróbáltak átszökni Svájcba, de lebuktak, és a nácik Auschwitzba hurcolták és megölték őket.
Szólt arról is, hogy világszerte egyre inkább jellemző az idegenellenesség, a tekintélyelvű hatalomgyakorlás és a mind harsányabb nacionalizmus. Németország viszont nagyon sokat változott a holokauszt óta, és ma már éppen az idegenellenesség, az autoriter tendenciák és a nacionalizmus elleni "erős bástyák" egyike.
"Valamennyien reméljük, hogy megvan önökben, németekben az erkölcsi tartás ahhoz, hogy továbbra is küzdjenek a toleranciáért és a befogadásért, az emberségességért és a szabadságért, vagyis az igazi demokráciáért" - mondta Saul Friedländer. Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg katonái, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
(Forrás: MTI)
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a képviselők és a kormányfő, az államfő és az alkotmánybíróság elnöke - Angela Merkel, Frank-Walter Steinmeier és Andreas Vosskuhle - részvételével tartott ünnepségen aláhúzta, hogy a Bundestag és egész Németország nemcsak Auschwitz-Birkenau áldozatainak emléke előtt tiszteleg, hanem a "németek szerte Európában folytatott megsemmisítő háborújának" valamennyi áldozatára emlékezik.
"A nyilvánosan megszégyenített, bemocskolt, jogaiktól megfosztott, kirabolt, lelkileg és fizikailag meggyötört, hazájukból elüldözött, meggyilkolt milliókra, az európai zsidóságra, a szintikre és romákra, a szláv népekre, az állami eutanázia áldozataira, a homoszexuálisokra, a kényszermunkásokra, az éhhalálnak kiszolgáltatott hadifoglyokra és az összes többi emberre, akiket származásuk, vallásuk vagy politikai meggyőződésük miatt az üldöztetés ért" a nemzetiszocialista rezsim idején - mondta.
Hangsúlyozta, hogy a régmúlt felidézése azért is fontos, mert "ma is élnek társadalmunkban veszélyes előítéletek", és létezik kirekesztés, diszkrimináció és antiszemitizmus, méghozzá "régi, és újonnan bevándorolt" formában is.
Azonban a szégyenérzet nem elég, a törvény keménységével és a polgárok ellenállásával kell szembeszegülni "az antiszemitizmus, a rasszizmus és a diszkrimináció minden formájával" - mondta a Bundestag elnöke. A Bundestagban 23. alkalommal tartottak emlékülést a nemzetiszocializmus áldozatainak tiszteletére.
Az 1996 óta kialakult hagyományoknak megfelelően az emlékülésen egy túlélő, szemtanú is beszédet mondott. Ezúttal egy német anyanyelvű prágai zsidó családban 1932-ben született izraeli holokausztkutató történész és író, Saul Friedländer volt a szónok. Szólt arról, hogy miként élte túl a háborút gyerekként egy franciaországi kolostorban, ahová szülei rejtették el, majd megpróbáltak átszökni Svájcba, de lebuktak, és a nácik Auschwitzba hurcolták és megölték őket.
Szólt arról is, hogy világszerte egyre inkább jellemző az idegenellenesség, a tekintélyelvű hatalomgyakorlás és a mind harsányabb nacionalizmus. Németország viszont nagyon sokat változott a holokauszt óta, és ma már éppen az idegenellenesség, az autoriter tendenciák és a nacionalizmus elleni "erős bástyák" egyike.
"Valamennyien reméljük, hogy megvan önökben, németekben az erkölcsi tartás ahhoz, hogy továbbra is küzdjenek a toleranciáért és a befogadásért, az emberségességért és a szabadságért, vagyis az igazi demokráciáért" - mondta Saul Friedländer. Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg katonái, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások