Bundestag-elnök: szégyent hoz Németországra, hogy zsidók ismét a kivándorláson gondolkodnak
Szégyent hoz Németországra, hogy zsidók ismét a kivándorlás gondolatával foglalkoznak - jelentette ki Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke csütörtökön az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 74. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a képviselők és a kormányfő, az államfő és az alkotmánybíróság elnöke - Angela Merkel, Frank-Walter Steinmeier és Andreas Vosskuhle - részvételével tartott ünnepségen aláhúzta, hogy a Bundestag és egész Németország nemcsak Auschwitz-Birkenau áldozatainak emléke előtt tiszteleg, hanem a "németek szerte Európában folytatott megsemmisítő háborújának" valamennyi áldozatára emlékezik.
Azonban a szégyenérzet nem elég, a törvény keménységével és a polgárok ellenállásával kell szembeszegülni "az antiszemitizmus, a rasszizmus és a diszkrimináció minden formájával" - mondta a Bundestag elnöke. A Bundestagban 23. alkalommal tartottak emlékülést a nemzetiszocializmus áldozatainak tiszteletére.
Az 1996 óta kialakult hagyományoknak megfelelően az emlékülésen egy túlélő, szemtanú is beszédet mondott. Ezúttal egy német anyanyelvű prágai zsidó családban 1932-ben született izraeli holokausztkutató történész és író, Saul Friedländer volt a szónok. Szólt arról, hogy miként élte túl a háborút gyerekként egy franciaországi kolostorban, ahová szülei rejtették el, majd megpróbáltak átszökni Svájcba, de lebuktak, és a nácik Auschwitzba hurcolták és megölték őket.
Szólt arról is, hogy világszerte egyre inkább jellemző az idegenellenesség, a tekintélyelvű hatalomgyakorlás és a mind harsányabb nacionalizmus. Németország viszont nagyon sokat változott a holokauszt óta, és ma már éppen az idegenellenesség, az autoriter tendenciák és a nacionalizmus elleni "erős bástyák" egyike.
"Valamennyien reméljük, hogy megvan önökben, németekben az erkölcsi tartás ahhoz, hogy továbbra is küzdjenek a toleranciáért és a befogadásért, az emberségességért és a szabadságért, vagyis az igazi demokráciáért" - mondta Saul Friedländer. Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg katonái, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
(Forrás: MTI)
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a képviselők és a kormányfő, az államfő és az alkotmánybíróság elnöke - Angela Merkel, Frank-Walter Steinmeier és Andreas Vosskuhle - részvételével tartott ünnepségen aláhúzta, hogy a Bundestag és egész Németország nemcsak Auschwitz-Birkenau áldozatainak emléke előtt tiszteleg, hanem a "németek szerte Európában folytatott megsemmisítő háborújának" valamennyi áldozatára emlékezik.
"A nyilvánosan megszégyenített, bemocskolt, jogaiktól megfosztott, kirabolt, lelkileg és fizikailag meggyötört, hazájukból elüldözött, meggyilkolt milliókra, az európai zsidóságra, a szintikre és romákra, a szláv népekre, az állami eutanázia áldozataira, a homoszexuálisokra, a kényszermunkásokra, az éhhalálnak kiszolgáltatott hadifoglyokra és az összes többi emberre, akiket származásuk, vallásuk vagy politikai meggyőződésük miatt az üldöztetés ért" a nemzetiszocialista rezsim idején - mondta.
Hangsúlyozta, hogy a régmúlt felidézése azért is fontos, mert "ma is élnek társadalmunkban veszélyes előítéletek", és létezik kirekesztés, diszkrimináció és antiszemitizmus, méghozzá "régi, és újonnan bevándorolt" formában is.
Mindkettő elfogadhatatlan, és szégyenteljes fejlemény, hogy több mint hét évtizeddel Auschwitz-Birkenau felszabadítása után zsidó emberek ismét a kivándorlás gondolatával foglalkoznak, mert nem érzik biztonságban magukat német földön, "mert ellenségességgel szembesülnek, sőt, tettlegességgel is, mert zsidó gyerekeket zaklatnak, bántalmaznak az iskolákban".
Azonban a szégyenérzet nem elég, a törvény keménységével és a polgárok ellenállásával kell szembeszegülni "az antiszemitizmus, a rasszizmus és a diszkrimináció minden formájával" - mondta a Bundestag elnöke. A Bundestagban 23. alkalommal tartottak emlékülést a nemzetiszocializmus áldozatainak tiszteletére.
Az 1996 óta kialakult hagyományoknak megfelelően az emlékülésen egy túlélő, szemtanú is beszédet mondott. Ezúttal egy német anyanyelvű prágai zsidó családban 1932-ben született izraeli holokausztkutató történész és író, Saul Friedländer volt a szónok. Szólt arról, hogy miként élte túl a háborút gyerekként egy franciaországi kolostorban, ahová szülei rejtették el, majd megpróbáltak átszökni Svájcba, de lebuktak, és a nácik Auschwitzba hurcolták és megölték őket.
Szólt arról is, hogy világszerte egyre inkább jellemző az idegenellenesség, a tekintélyelvű hatalomgyakorlás és a mind harsányabb nacionalizmus. Németország viszont nagyon sokat változott a holokauszt óta, és ma már éppen az idegenellenesség, az autoriter tendenciák és a nacionalizmus elleni "erős bástyák" egyike.
"Valamennyien reméljük, hogy megvan önökben, németekben az erkölcsi tartás ahhoz, hogy továbbra is küzdjenek a toleranciáért és a befogadásért, az emberségességért és a szabadságért, vagyis az igazi demokráciáért" - mondta Saul Friedländer. Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg katonái, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások