Butirka: Oroszország egyik leghírhedtebb börtöne és Szergej Magnyitszkij
A moszkvai Butirka Oroszország, de talán a világ egyik leghírhedtebb börtöne. Az itt 2009-ben elhunyt orosz jogász esete nagy port kavart esetének felelevenítésével nyújtanánk egy kis betekintést a kedves intézménybe és az orosz korrupció világába.
Az 1771-ben épült börtönt Moszkva belvárosában található. Kívülről olyan, mint egy erődítmény: vastag falak övezik, hatalmas sarokbástyákkal.
Szergej Magnyitszkijt egy évig tartották fogva itt és az ügy körüli felhajtás lehetővé tette a közvélemény számára, hogy a szerencsés kívülállók is kicsit betekinthessen az orosz börtönök borzalmas körülményeibe.
Az orosz jogász hat társával segédkezett egy sikkasztási ügy felderítésében, melyben a rendőrség és a kormányhivatal is érintett volt. A magas rangú belügyi tisztek egy amerikai befektetési alap, a Hermitage Capital társaságtól, adócsalási gyanú indokával végzett házkutatások során, elloptak néhány vállalati dokumentumot, s ezek segítésével, több mint 200 millió dollárnyi adót igényeltek vissza.
Az ügyet eltussolták, ráadásul Magnyitszkij és társai ellen eljárást indítottak a hatóságok. Magnyitszkijen kívül mindenki külföldre menekült, de ő Oroszországban maradt és kitartott véleménye mellett. Azt is vállalta, hogy tanúskodik az érintett rendőrök ellen. Hamarosan felesége és gyerekei előtt tartóztatták le és hurcolták el.
Majdnem egy évig tartották fogva, bírósági ítélet nélkül. 450 panaszt fogalmazott meg arról, milyen embertelen körülmények között tartják, de egyetlen beadványt sem vettek figyelembe.
Ügyvédei segítségével sikerült kicsempésznie naplóját, amelyből a kintiek megtudhatták, mi zajlik valójában odabent. Tizennégy emberrel zárták egy olyan cellába, ahol csak nyolc ágy volt. A villany egész nap égett, nem volt fűtés, de még ablak sem. Az orosz télben majdnem halálra fagytak. A helységben egy lyuk szolgált mellékhelyiségként, amiből néha fel-felbukkant annak tartalma.
Magnyitszkij rengeteget fogyott, epeköve és egyéb egészségügyi problémái miatt pedig állandó fájdalmai voltak (beadványai közül rengeteg az orvosi ellátás kérelmezéséről szólt). Hiába dörömbölt cellatársa órákon keresztül az ajtón orvosért. Végül tisztázatlan körülmények között hunyt el. Családtagjai szerint kínozták és végül agyonverték, de hogy pontosan mi történt, arra valószínűleg sosem derül már fény.
A 37 esztendős ügyvédnek a hivatalos jelentés szerint a szíve mondta föl a szolgálatot. Kilóghatott a lóláb, mert vizsgálatot indítottak, amely során kiderült, hogy számtalan kérvénye ellenére sem kezelték. Dmitrij Medvegyev orosz elnök az eset után eljárást indíttatott a felelősök ellen.
A Nyomozati Bizottság adatai szerint a jogász halálát a neki nyújtandó megfelelő orvosi kezelés elmulasztása okozta. Az elnök mellett működő emberi jogi bizottság későbbi jelentésében más következtetésre jutott: Magnyitszkij halálát kínzások is okozhatták, rokonai szerint ugyanis a kezében és ujjaiban több csont el volt törve, ráadásul számos véraláfutás volt a testén.
Larisza Litvinovát, Magnyitszkij börtönorvosát gondatlanságból elkövetett emberöléssel, Dmitrij Kratovot, a Butirka volt igazgatóhelyettesét hivatali kötelességmulasztással helyezték vád alá. Utóbbit 2012 végén első fokon, bizonyítékok hiányára hivatkozva felmentették.
A Moszkva és Washington kapcsolatait megmérgező Magnyitszkij-ügy tavaly diplomáciai és politikai ütésváltáshoz is vezetett.
Magnyitszkij halála kapcsán a washingtoni törvényhozás azóta tiltakozásul olyan törvényi záradékot fogadott el, amely megtiltotta a börtönben elhunyt jogász ügyében érintett orosz tisztviselők beutazását az Egyesült Államokba, és elrendelte ezen személyek kintlévőségeinek zárolását is.
Erre válaszul az orosz parlament is törvényt hozott, amely az amerikai záradékhoz hasonló szankciókat tartalmaz, és megtiltja például az orosz gyerekek amerikai állampolgárok általi örökbefogadását is. Barack Obama és Vlagyimir Putyin is aláírták a saját változatukat.
Az orosz igazságügyi minisztérium azóta maga is elismerte az elborzasztó börtönviszonyokat. Egy belső jelentés megállapította: a körülmények „megsértik az emberi méltóságot, fizikai és lelki fájdalmakhoz vezetnek, megsértik az emberek alapvető jogát az egészségük védelmére és személyes biztonságukra.”
A nagy port kavart ügy közben azért a legszebb szovjet időket idéző propagandafilm is megjelent, amely „bizonyította” a csodás butirkai körülményeket.
[video width="600" ][/video]
A Magnyitszkijéhoz hasonlóan embertelen körülményekről számolt be a betiltott Nemzeti Bolsevik Párt vezetője, Roman Popkov is. Szerinte a propagandafilmeket ugyanabban a pár, különlegesen kialakított cellában forgatják, ahová az emberi jogi aktivistákat is beengedik. Szerinte ők, de a kamera sem jut el a pincéig, ahol az igazi borzalmak történnek.
A cári időkben, 15 esztendősen, fél évig raboskodott itt Vlagyimir Majakovszkij, aki állítólag első verseit is itt írta. A sztálini terror áldozataként pedig az orosz űrhajózás későbbi atyja, Szergej Koroljov és a Nobel-díjas Alekszandr Szolzsenyicin író "vendégeskedett" a Butirkában. A helynek van egy magyar vonatkozása is: itt halt meg 72 éves korában, 1946-ban Bethlen István miniszterelnök.
Forrás: Hvg, Hirszerző, BBC, Kívül Tágasabb
Az 1771-ben épült börtönt Moszkva belvárosában található. Kívülről olyan, mint egy erődítmény: vastag falak övezik, hatalmas sarokbástyákkal.Szergej Magnyitszkijt egy évig tartották fogva itt és az ügy körüli felhajtás lehetővé tette a közvélemény számára, hogy a szerencsés kívülállók is kicsit betekinthessen az orosz börtönök borzalmas körülményeibe.
Az orosz jogász hat társával segédkezett egy sikkasztási ügy felderítésében, melyben a rendőrség és a kormányhivatal is érintett volt. A magas rangú belügyi tisztek egy amerikai befektetési alap, a Hermitage Capital társaságtól, adócsalási gyanú indokával végzett házkutatások során, elloptak néhány vállalati dokumentumot, s ezek segítésével, több mint 200 millió dollárnyi adót igényeltek vissza.
Az ügyet eltussolták, ráadásul Magnyitszkij és társai ellen eljárást indítottak a hatóságok. Magnyitszkijen kívül mindenki külföldre menekült, de ő Oroszországban maradt és kitartott véleménye mellett. Azt is vállalta, hogy tanúskodik az érintett rendőrök ellen. Hamarosan felesége és gyerekei előtt tartóztatták le és hurcolták el.
Majdnem egy évig tartották fogva, bírósági ítélet nélkül. 450 panaszt fogalmazott meg arról, milyen embertelen körülmények között tartják, de egyetlen beadványt sem vettek figyelembe.
Ügyvédei segítségével sikerült kicsempésznie naplóját, amelyből a kintiek megtudhatták, mi zajlik valójában odabent. Tizennégy emberrel zárták egy olyan cellába, ahol csak nyolc ágy volt. A villany egész nap égett, nem volt fűtés, de még ablak sem. Az orosz télben majdnem halálra fagytak. A helységben egy lyuk szolgált mellékhelyiségként, amiből néha fel-felbukkant annak tartalma.
Magnyitszkij rengeteget fogyott, epeköve és egyéb egészségügyi problémái miatt pedig állandó fájdalmai voltak (beadványai közül rengeteg az orvosi ellátás kérelmezéséről szólt). Hiába dörömbölt cellatársa órákon keresztül az ajtón orvosért. Végül tisztázatlan körülmények között hunyt el. Családtagjai szerint kínozták és végül agyonverték, de hogy pontosan mi történt, arra valószínűleg sosem derül már fény.A 37 esztendős ügyvédnek a hivatalos jelentés szerint a szíve mondta föl a szolgálatot. Kilóghatott a lóláb, mert vizsgálatot indítottak, amely során kiderült, hogy számtalan kérvénye ellenére sem kezelték. Dmitrij Medvegyev orosz elnök az eset után eljárást indíttatott a felelősök ellen.
A Nyomozati Bizottság adatai szerint a jogász halálát a neki nyújtandó megfelelő orvosi kezelés elmulasztása okozta. Az elnök mellett működő emberi jogi bizottság későbbi jelentésében más következtetésre jutott: Magnyitszkij halálát kínzások is okozhatták, rokonai szerint ugyanis a kezében és ujjaiban több csont el volt törve, ráadásul számos véraláfutás volt a testén.
Larisza Litvinovát, Magnyitszkij börtönorvosát gondatlanságból elkövetett emberöléssel, Dmitrij Kratovot, a Butirka volt igazgatóhelyettesét hivatali kötelességmulasztással helyezték vád alá. Utóbbit 2012 végén első fokon, bizonyítékok hiányára hivatkozva felmentették.
A Moszkva és Washington kapcsolatait megmérgező Magnyitszkij-ügy tavaly diplomáciai és politikai ütésváltáshoz is vezetett.
Magnyitszkij halála kapcsán a washingtoni törvényhozás azóta tiltakozásul olyan törvényi záradékot fogadott el, amely megtiltotta a börtönben elhunyt jogász ügyében érintett orosz tisztviselők beutazását az Egyesült Államokba, és elrendelte ezen személyek kintlévőségeinek zárolását is.
Erre válaszul az orosz parlament is törvényt hozott, amely az amerikai záradékhoz hasonló szankciókat tartalmaz, és megtiltja például az orosz gyerekek amerikai állampolgárok általi örökbefogadását is. Barack Obama és Vlagyimir Putyin is aláírták a saját változatukat.Az orosz igazságügyi minisztérium azóta maga is elismerte az elborzasztó börtönviszonyokat. Egy belső jelentés megállapította: a körülmények „megsértik az emberi méltóságot, fizikai és lelki fájdalmakhoz vezetnek, megsértik az emberek alapvető jogát az egészségük védelmére és személyes biztonságukra.”
A nagy port kavart ügy közben azért a legszebb szovjet időket idéző propagandafilm is megjelent, amely „bizonyította” a csodás butirkai körülményeket.
[video width="600" ][/video]
A Magnyitszkijéhoz hasonlóan embertelen körülményekről számolt be a betiltott Nemzeti Bolsevik Párt vezetője, Roman Popkov is. Szerinte a propagandafilmeket ugyanabban a pár, különlegesen kialakított cellában forgatják, ahová az emberi jogi aktivistákat is beengedik. Szerinte ők, de a kamera sem jut el a pincéig, ahol az igazi borzalmak történnek.
A cári időkben, 15 esztendősen, fél évig raboskodott itt Vlagyimir Majakovszkij, aki állítólag első verseit is itt írta. A sztálini terror áldozataként pedig az orosz űrhajózás későbbi atyja, Szergej Koroljov és a Nobel-díjas Alekszandr Szolzsenyicin író "vendégeskedett" a Butirkában. A helynek van egy magyar vonatkozása is: itt halt meg 72 éves korában, 1946-ban Bethlen István miniszterelnök.
Forrás: Hvg, Hirszerző, BBC, Kívül Tágasabb
Hozzászólások