Cavusoglu: Ankara és Moszkva fokozza a párbeszédet Idlíb ügyében

Ankara és Moszkva az elkövetkező időszakban fokozni fogja a párbeszédet a szíriai kormányerők és az ellenzéki fegyveresek harcától sújtott északnyugati Idlíb tartomány ügyében - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön a TRT Haber török állami hírtelevíziónak adott interjújában, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek országa a felkelőket támogatja a konfliktusban, előző nap katonai művelet megindításával fenyegette meg a szíriai kormányerőket.Az idlíbi helyzetről először február 8-án, majd február 10-én egy orosz küldöttség tárgyalt a török fővárosban. Február 12-én, múlt szerdán maga Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon is beszélt a tűzszünet lehetőségeiről. Szombaton Cavusoglu és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében egyeztetett a kérdésben, míg most hétfőn és kedden már egy török küldöttség folytatott megbeszéléseket az orosz fővárosban.

    
Cavusoglu csütörtöki tévéinterjúban közölte: "igaz, hogy a jelenlegi álláspontok között eltérés van, és bár a legutóbbi találkozókon történt közeledés, de a kívánt szintet még nem értük el". A tárcavezető jelezte: az eszmecsere folytatódik, és amennyiben szükséges, Erdogan és Putyin találkozhat is. A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők tavaly áprilisban indítottak átfogó offenzívát a lázadók kezén lévő északnyugati országrész ellen orosz támogatással. A térséget a Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, mérsékelt felkelőcsoportok tartják ellenőrzésük alatt. Az előrenyomulás december közepén vett új lendületet. A damaszkuszi erők műveletei ráadásul annak ellenére fokozódtak, hogy idén január 12-én török-orosz tűzszüneti megegyezés született Északnyugat-Szíriát illetően.
    

A török diplomácia vezetője csütörtökön hangoztatta: Ankara megtesz bármit annak érdekében, hogy megfékezze a rezsim támadásait. Ankara azért ellenzi Damaszkusz idlíbi offenzíváját, mert attól tart, hogy újabb menekülthullám indul meg Törökország felé. Erdogan először február 5-én szólította fel az előrenyomuló kormányerőket, hogy még februárban vonuljanak vissza a Törökország és Oroszország által 2017 májusa óta tervezett északnyugat-szíriai feszültségcsökkentési övezet határához, amelyen Ankara megfigyelőpontokat alakított ki.
   

A török államfő szerdán már arról beszélt, hogy "küszöbönáll" a korábban kilátásba helyezett idlíbi török beavatkozás. Jelezte egyúttal, hogy ezek már Ankara utolsó figyelmeztetései, miután az előkészületeket megtették. A művelettel kapcsolatban Cavusoglu csütörtökön azt mondta: a időzítésre vonatkozó végső döntés Erdogan kezében van.
    

Erdogan fenyegetésére reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Szentpéterváron úgy nyilatkozott, hogy "a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne" egy esetleges török beavatkozás a legitim szíriai kormány és annak fegyveres erői ellen Idlíb tartományban. A török külügyminiszter csütörtökön beszélt a líbiai polgárháborúról is. A januári berlini megállapodásra utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy mint minden érintett fél, "úgy Törökország kötelezettségvállalásai is a tűzszünettől függnek". Cavusoglu emlékeztetett: az ENSZ által elismert, tripoli székhelyű nemzeti egységkormány kedd este felfüggesztette részvételét a konfliktus lezárását célzó genfi tárgyalásokon, miután rakétatalálatok érték a második számú tripoli kikötőt.
    

A támadást valószínűleg a Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) követte el. Január 19-én az úgynevezett berlini folyamat keretében az érintett országok a fegyverembargó és a tűzszünet betartásáról egyeztek meg, emellett ott döntöttek a genfi tárgyalások lefolytatásáról is. A fegyvernyugvást mindkét oldal számos alkalommal megsértette. Törökország Líbiában a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette tripoli kormányt katonailag is támogatja.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

Nem Novák Katalin az első, aki felháborítja az embereket a döntésével.

Ezek az események rajzolhatják át a világot 2024-ben

Ezek az események rajzolhatják át a világot 2024-ben

A demokráciák helyzete, a mesterséges intelligencia szabályozása és a világban zajló háborúk terén állhat be változás.

Ausztriai munka nyelvtudás nélkül – a nem lehetetlen küldetés

Ausztriai munka nyelvtudás nélkül – a nem lehetetlen küldetés

Munka a határ túloldalán.

Fehérbálna Párizsban: Egy beluga tévedt a Sarkvidékről a Szajnába

Fehérbálna Párizsban: Egy beluga tévedt a Sarkvidékről a Szajnába

Tűzoltók követik nyomon a Szajnába tévedt Belugát Párizsban.

Egy szalámiról készített fotóval ejtette ámulatba követőit egy francia fizikus, amiről azt állította, hogy egy égitest

Egy szalámiról készített fotóval ejtette ámulatba követőit egy francia fizikus, amiről azt állította, hogy egy égitest

Eitenne Klein, francia fizikus és kutató egy szalámiról készített fotót posztolt az internetre, melyről azt állította, hogy a Naphoz legközelebbi csillagról készült, a Proxima Centauri-ról.

A mostohaanyát gyanúsították a 7 éves kisfiú eltűnésével

A mostohaanyát gyanúsították a 7 éves kisfiú eltűnésével

Máig megoldatlan rejtélyek.

Az orosz kormány hallgatott a Kistim katasztrófáról

Az orosz kormány hallgatott a Kistim katasztrófáról

Atomkatasztrófák, amelyeket megpróbáltak eltitkolni.

Egy unatkozó biztonsági őr, szemekkel dekorálta az 1 milliárd dollárt érő festményt

Egy unatkozó biztonsági őr, szemekkel dekorálta az 1 milliárd dollárt érő festményt

Több mint 1 millió Ft-os kárt okozott egy orosz biztonsági őr, aki unalmában rongált.

A barátja hallgatta végig Angela Marie Hammond elrablását

A barátja hallgatta végig Angela Marie Hammond elrablását

Segélyhívások, amelyeket diszpécserek vagy civilek kaptak.

Megölték a gyerekeket, mert zombinak hitték őket

Megölték a gyerekeket, mert zombinak hitték őket

Tragikus eltűnések, amelyek mindenkit sokkoltak.

http://ujhazak.com