Csehország átvette a visegrádi csoport soros elnöki tisztségét
Csehország szerdán egy évre átvette a visegrádi országcsoport (V4) soros elnöki tisztségét.
Az 1991-ben megalakult visegrádi csoportot ma Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotja.
A cseh elnökség legfőbb célja - közölte a prágai külügyminisztérium - megerősíteni a csoport belső összetartását, valamint az energetikában, a biztonság- és védelmi politikában és a digitális technológiák fejlesztése terén való együttműködését.
További kiemelt feladatnak számít az Európai Unió keleti szomszédaival és a Nyugat-Balkán országaival való együttműködés fejlesztése és elmélyítése, a közép-európai régió közlekedési útvonalainak szorosabb összekapcsolása, illetve az adócsalások elleni fokozott küzdelem.
A cseh elnökség keretében Prága két hivatalos miniszterelnöki csúcstalálkozót tervez. Mindkettőnek vendégei is lennének: az első csúcstalálkozón Dél-Korea, míg a másodikon a Benelux térség országainak vezető politikusai. A cél mindkét esetben azonos: a kölcsönös együttműködés kiszélesítése új lehetőségeinek a keresése.
"Az őszre tervezett első csúcstalálkozóra szeretnénk meghívni a koreai államfőt, a jövő tavaszi második csúcstalálkozóra pedig a Benelux-országok kormányfőit" - pontosított Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök sajtóértekezleten.
Kérdésre válaszolva Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter elutasította azt a véleményt, miszerint a V4-ek belső összetartásának erősítését Prága a csoport belső eróziója miatt tűzte volna napirendre.
"Nem értek egyet azzal, hogy itt bármelyik országnak is eltérő külpolitikai orientációja lenne" - jelentette ki Zaorálek. Leszögezte: Budapest hozzáállása az Európai Unióhoz nem tér el Prága pozíciójától.
Sobotka szerint az együttműködés és a megértés jó példája, hogy a V4-ek országai például a menekültügyben képesek voltak egységes fellépésre az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer bevezetése ellen.
A munkatervben több külügyminiszteri találkozó is szerepel, amelyeken szintén vendégekre számítanak. Meghívást kaptak a balkáni országok külügyminiszterei, a Keleti Partnerség országainak külügyminiszterei, illetve a német diplomácia vezetője.
Jövő februárban kerül sor a négy visegrádi ország külügyminiszterének informális találkozójára Prágában, amelyen a csoport megalakulásának 25. évfordulója alkalmával megvitatják a V4-ek további terveit, jövőbeni irányultságát. A vonatkozó javaslatokat a négy ország nyolc jelentős személyisége fogja megfogalmazni.
A cseh elnökség programjában szerepelnek még a szaktárcák vezetőinek tanácskozásai is.
A szokásos évi államfői találkozóra, amely nem a soros elnöki tisztséget betöltő országban zajlik le, a tervek szerint október elején Magyarországon kerül sor.
Csehország Szlovákiától vette át a V4-ek soros elnöki tisztségét. A csehektől a jövő év közepén pedig Lengyelország veszi át. Csehország számára ez a hatodik visegrádi elnökség.
MTI
Az 1991-ben megalakult visegrádi csoportot ma Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotja.
A cseh elnökség legfőbb célja - közölte a prágai külügyminisztérium - megerősíteni a csoport belső összetartását, valamint az energetikában, a biztonság- és védelmi politikában és a digitális technológiák fejlesztése terén való együttműködését.
További kiemelt feladatnak számít az Európai Unió keleti szomszédaival és a Nyugat-Balkán országaival való együttműködés fejlesztése és elmélyítése, a közép-európai régió közlekedési útvonalainak szorosabb összekapcsolása, illetve az adócsalások elleni fokozott küzdelem.
A cseh elnökség keretében Prága két hivatalos miniszterelnöki csúcstalálkozót tervez. Mindkettőnek vendégei is lennének: az első csúcstalálkozón Dél-Korea, míg a másodikon a Benelux térség országainak vezető politikusai. A cél mindkét esetben azonos: a kölcsönös együttműködés kiszélesítése új lehetőségeinek a keresése.
"Az őszre tervezett első csúcstalálkozóra szeretnénk meghívni a koreai államfőt, a jövő tavaszi második csúcstalálkozóra pedig a Benelux-országok kormányfőit" - pontosított Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök sajtóértekezleten.
Kérdésre válaszolva Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter elutasította azt a véleményt, miszerint a V4-ek belső összetartásának erősítését Prága a csoport belső eróziója miatt tűzte volna napirendre.
"Nem értek egyet azzal, hogy itt bármelyik országnak is eltérő külpolitikai orientációja lenne" - jelentette ki Zaorálek. Leszögezte: Budapest hozzáállása az Európai Unióhoz nem tér el Prága pozíciójától.
Sobotka szerint az együttműködés és a megértés jó példája, hogy a V4-ek országai például a menekültügyben képesek voltak egységes fellépésre az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer bevezetése ellen.
A munkatervben több külügyminiszteri találkozó is szerepel, amelyeken szintén vendégekre számítanak. Meghívást kaptak a balkáni országok külügyminiszterei, a Keleti Partnerség országainak külügyminiszterei, illetve a német diplomácia vezetője.
Jövő februárban kerül sor a négy visegrádi ország külügyminiszterének informális találkozójára Prágában, amelyen a csoport megalakulásának 25. évfordulója alkalmával megvitatják a V4-ek további terveit, jövőbeni irányultságát. A vonatkozó javaslatokat a négy ország nyolc jelentős személyisége fogja megfogalmazni.
A cseh elnökség programjában szerepelnek még a szaktárcák vezetőinek tanácskozásai is.
A szokásos évi államfői találkozóra, amely nem a soros elnöki tisztséget betöltő országban zajlik le, a tervek szerint október elején Magyarországon kerül sor.
Csehország Szlovákiától vette át a V4-ek soros elnöki tisztségét. A csehektől a jövő év közepén pedig Lengyelország veszi át. Csehország számára ez a hatodik visegrádi elnökség.
MTI
Hozzászólások