Egyiptomban megkezdődtek a parlamenti választások
Egyiptomban vasárnap megkezdődtek a parlamenti választások, amelyek első, kétnapos szakaszában a szavazók az ország 27 kormányzóságából tizennégyben járulhatnak az urnákhoz.
Az első szakaszban több mint 27 millió szavazásra jogosult állampolgár voksolhat a szavazóhelyiségekben, amelyek reggel 9-től este 9 óráig tartják nyitva kapuikat. A Nílus-delta nyugati részén, valamint Felső-Egyiptomban 226 egyéni és 60 olyan képviselőt választanak, akik pártkoalíciós listákon indultak.
Azokban a körzetekben, ahol egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok 50 százalékát, október 26-án és 27-én tartják a döntő fordulót.
A legnépesebb arab országban tevékenykedő dzsihadisták támadásaitól tartva a hatóságok mintegy 120 ezer rendőrt és 185 ezer katonát vezényeltek ki a közel 19 ezer szavazóhelyiség védelmére.
Kairóban és az ország maradék 13 tartományában november 22-én és 23-án fognak szavazni. Az első szakasz részeredményeit a hónap végén, a végleges eredményt pedig december 4-én ismertetik.
Egyiptomban 2012-óta nincs működő parlament, ennek megfelelően Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök eddig elnöki rendeletekkel vezette az országot. Az általa jóváhagyott választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni képviselők töltik majd be, s mindössze 120 hely, azaz 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A maradék helyekre az államfő közvetlen jelöltjei kerülnek.
Az ország első szabad parlamenti választását a Mubarak-rezsimnek véget vető 2011-es forradalom után, még annak az évnek a telén tartották meg. Akkor a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalomból kialakult párt nyerte a voksolást a szavazatok 42 százalékával. Második legnagyobb politikai erőként ugyancsak egy iszlamista párt, a konzervatív szalafista irányzatot követő an-Núr került ki a versenyből.
Előbbit Mohamed Murszi elnök 2013-as elmozdítása után terrorcsoportnak nyilvánították és betiltották, utóbbi pedig a mostani választásokon csak a körzetek felében állított jelölteket.
A mezőnyt uraló koalíciós listák és jelöltek legtöbbje - így az an-Núr párt is - már előre feltétlen támogatásáról biztosította az államfőt, akinek így nem kell komoly kihívásokkal számolnia a decemberben összeülő parlament részéről.
Egy valós verseny hiányában a legtöbb szakértő alacsony részvételi aránnyal számol. 2011-ben több mint 50 százalékos volt a részvétel, akkor sok egyiptomi életében először élt szavazati jogával.
MTI
Az első szakaszban több mint 27 millió szavazásra jogosult állampolgár voksolhat a szavazóhelyiségekben, amelyek reggel 9-től este 9 óráig tartják nyitva kapuikat. A Nílus-delta nyugati részén, valamint Felső-Egyiptomban 226 egyéni és 60 olyan képviselőt választanak, akik pártkoalíciós listákon indultak.
Azokban a körzetekben, ahol egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok 50 százalékát, október 26-án és 27-én tartják a döntő fordulót.
A legnépesebb arab országban tevékenykedő dzsihadisták támadásaitól tartva a hatóságok mintegy 120 ezer rendőrt és 185 ezer katonát vezényeltek ki a közel 19 ezer szavazóhelyiség védelmére.
Kormányjelentések szerint 87 helyi és nemzetközi szervezet megfigyelői ügyelnek a választás törvényes lefolyására.
Kairóban és az ország maradék 13 tartományában november 22-én és 23-án fognak szavazni. Az első szakasz részeredményeit a hónap végén, a végleges eredményt pedig december 4-én ismertetik.
Egyiptomban 2012-óta nincs működő parlament, ennek megfelelően Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök eddig elnöki rendeletekkel vezette az országot. Az általa jóváhagyott választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni képviselők töltik majd be, s mindössze 120 hely, azaz 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A maradék helyekre az államfő közvetlen jelöltjei kerülnek.
Az ország első szabad parlamenti választását a Mubarak-rezsimnek véget vető 2011-es forradalom után, még annak az évnek a telén tartották meg. Akkor a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalomból kialakult párt nyerte a voksolást a szavazatok 42 százalékával. Második legnagyobb politikai erőként ugyancsak egy iszlamista párt, a konzervatív szalafista irányzatot követő an-Núr került ki a versenyből.
Előbbit Mohamed Murszi elnök 2013-as elmozdítása után terrorcsoportnak nyilvánították és betiltották, utóbbi pedig a mostani választásokon csak a körzetek felében állított jelölteket.
A mezőnyt uraló koalíciós listák és jelöltek legtöbbje - így az an-Núr párt is - már előre feltétlen támogatásáról biztosította az államfőt, akinek így nem kell komoly kihívásokkal számolnia a decemberben összeülő parlament részéről.
Egy valós verseny hiányában a legtöbb szakértő alacsony részvételi aránnyal számol. 2011-ben több mint 50 százalékos volt a részvétel, akkor sok egyiptomi életében először élt szavazati jogával.
MTI
Hozzászólások