Ellenzéki vezetők ellen emeltek vádat Hongkongban engedély nélküli gyülekezés miatt
Nyolc ellenzéki vezetők ellen emeltek vádat csütörtökön Hongkongban engedély nélküli gyülekezés miatt - számolt be csütörtökön internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
December 8-án vették őket őrizetbe és összesen 17 vádpontot hoztak fel ellenük a július elsején megtartott felvonulással összefüggésben, amely az első nagyszabású demonstráció volt Hongkongban azt követően, hogy hatályba lépett a pekingi központi vezetés által kidolgozott új nemzetbiztonsági törvény.
A 17 vádpont között szerepel az engedély nélküli gyülekezés szervezése, a részvétel és a részvevők toborzása. A vádpontok mindegyike legfeljebb öt évig tartó szabadságvesztést vonhat maga után. Hongkongban 2003 óta minden évben felvonulást rendeznek július 1-jén abból az alkalomból, hogy a város 1997-ben ezen a napon visszatért Kínához a brit gyarmati uralom alól. Idén a felvonulásra a rendőrség a koronavírus-járványra hivatkozva nem adott engedélyt. Az első felvonulások egy idő után heves tiltakozásokká nőtték ki magukat.
Az első, tizenhét évvel ezelőtti felvonulást éppen az váltotta ki, hogy a város minialkotmányaként funkcionáló alaptörvény 23. bekezdése előírta Hongkong számára egy saját nemzetbiztonsági törvény elfogadását. Mivel a heves tiltakozások miatt a hongkongi törvényhozás ezt mindeddig elmulasztotta, megtette helyette az idén a kínai parlament, elfogadva a szóban forgó alkotmányos cikkellyel gyakorlatilag azonos tartalmú nemzetbiztonsági törvényt.
A június 30-án hatályba lépett jogszabály egyebek mellett tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére más országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadatását Kínának. A törvényt hongkongi demokráciapárti aktivisták, valamint egyes külföldi kormányzatok is kifogásolják amiatt, mert szerintük a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az "egy ország, két rendszer" elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak az anyaországhoz történő visszakerülését követő ötven évre.
(Forrás: MTI)
December 8-án vették őket őrizetbe és összesen 17 vádpontot hoztak fel ellenük a július elsején megtartott felvonulással összefüggésben, amely az első nagyszabású demonstráció volt Hongkongban azt követően, hogy hatályba lépett a pekingi központi vezetés által kidolgozott új nemzetbiztonsági törvény.
A vádlottak között szerepel a hongkongi törvényhozói tanács három korábbi ellenzéki képviselője: Eddie Chu, Wu Chi-wai és Leung Kwok-hung.
Rajtuk kívül három körzeti tanácsnok, a demonstráció szervezője, valamint egy aktivista ellen emeltek vádat. Leung másik két vádlottal együtt már a csütörtöki, legelső bírósági meghallgatáson közölte: nem fogják magukat bűnösnek vallani az ellenük felhozott vádpontokban. Leung úgy fogalmazott, hogy a békés gyülekezés nem bűn, az ellenük indított politikai indíttatású eljárások pedig szégyenletesek.
A 17 vádpont között szerepel az engedély nélküli gyülekezés szervezése, a részvétel és a részvevők toborzása. A vádpontok mindegyike legfeljebb öt évig tartó szabadságvesztést vonhat maga után. Hongkongban 2003 óta minden évben felvonulást rendeznek július 1-jén abból az alkalomból, hogy a város 1997-ben ezen a napon visszatért Kínához a brit gyarmati uralom alól. Idén a felvonulásra a rendőrség a koronavírus-járványra hivatkozva nem adott engedélyt. Az első felvonulások egy idő után heves tiltakozásokká nőtték ki magukat.
Az első, tizenhét évvel ezelőtti felvonulást éppen az váltotta ki, hogy a város minialkotmányaként funkcionáló alaptörvény 23. bekezdése előírta Hongkong számára egy saját nemzetbiztonsági törvény elfogadását. Mivel a heves tiltakozások miatt a hongkongi törvényhozás ezt mindeddig elmulasztotta, megtette helyette az idén a kínai parlament, elfogadva a szóban forgó alkotmányos cikkellyel gyakorlatilag azonos tartalmú nemzetbiztonsági törvényt.
A június 30-án hatályba lépett jogszabály egyebek mellett tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére más országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadatását Kínának. A törvényt hongkongi demokráciapárti aktivisták, valamint egyes külföldi kormányzatok is kifogásolják amiatt, mert szerintük a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az "egy ország, két rendszer" elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak az anyaországhoz történő visszakerülését követő ötven évre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások