A terrorizmus elleni fellépést az adatvédelem ügyével együtt kezelné az EP
Az Európai Parlament szerdán elfogadott határozata szerint az uniós döntéshozatal során együtt kell kezelni az adatvédelemről szóló jogszabálycsomagot és a légi utasok adatait rögzítő regiszter ügyét.
Az állásfoglalást 532 szavazattal, 136 ellenszavazattal szemben és 36 tartózkodás mellett fogadták el.
A parlament mintegy alkut ajánl a tagállamok képviselőit tömörítő tanácsnak. Mindkét témában úgynevezett együttdöntési eljárással születhet meg az új uniós jogszabály, az EP-nek és a tanácsnak egyezségre kell jutnia egymással. Az utasnyilvántartás terén mindeddig az EP hátráltatta a megállapodást, az adatvédelem ügyében viszont a tanácsban nem alakult ki a szükséges többség.
Az EP most úgy határozott, hogy év végéig véglegesíti az utasadatok rögzítésére vonatkozó jogszabály-tervezetet, a tagállamoktól ugyanakkor előrelépést kér az adatvédelmi dosszié ügyében, hogy az összegyűjtött utasadatokra immár ne 28 tagállam különféle adatvédelmi szabályai, hanem egységes uniós szabályok vonatkozzanak.
A képviselők a radikalizálódás ellen azt javasolják, hogy induljanak programok a jelenség kiváltó okainak megszüntetésére, szülessenek intézkedések a terrorizmusra buzdító internetes tartalmak ellen, a terroristaszervezetekbe tagokat kereső és indító szervezetek kiszűrésére, a terrorszervezetek pénzügyi hátterének felszámolására, a fegyverkereskedelem megállítása, valamint az érintettek rehabilitációja érdekében.
Az EP szigorítaná a külső határok ellenőrzését, amitől azt várják, hogy meg fogja akadályozni a terrorizmussal gyanúsítható személyek áramlását.
Az EP elutasítja ugyan a személyek szabad mozgását biztosító schengeni rendszer felfüggesztését, de a meglévő szabályok szigorú betartására, vagy akár az okmányellenőrzés ideiglenes bevezetésére, és a schengeni információs rendszer használatára biztatják a tagállamokat. Az állásfoglalás kiemeli: a szabályok már most is megengedik egyes személyek célzott ellenőrzését a külső határ átlépésekor.
A terrorizmus elleni küzdelem az EU állam- illetve kormányfőinek csütörtöki tanácskozásán is téma lesz. Az erről szóló plenáris vitában a felszólaló magyar képviselők közül Morvai Krisztina, a Jobbik politikusa arra hívta fel az EP, az Európai Bizottság, valamint a csúcs résztvevőinek figyelmét, hogy a magyar-szerb határ egy szakaszán, Ásotthalom térségében szerinte akár terroristák is szabadon beléphetnek az unió területére, mert az ott illegálisan belépő napi mintegy 1500 határsértőt senki sem ellenőrzi.
Mindemellett a dokumentum szerint a tagállamoknak több információt kellene az Europol és az Eurojust rendelkezésére bocsátaniuk, mert a határozat szerint most csak a szükséges információ fele jut el Hágába. A képviselők támogatják az Europolon belül létrehozandó, az erőforrásokat koncentráló európai terrorizmusellenes platform felállítását.
MTI
Az állásfoglalást 532 szavazattal, 136 ellenszavazattal szemben és 36 tartózkodás mellett fogadták el.A parlament mintegy alkut ajánl a tagállamok képviselőit tömörítő tanácsnak. Mindkét témában úgynevezett együttdöntési eljárással születhet meg az új uniós jogszabály, az EP-nek és a tanácsnak egyezségre kell jutnia egymással. Az utasnyilvántartás terén mindeddig az EP hátráltatta a megállapodást, az adatvédelem ügyében viszont a tanácsban nem alakult ki a szükséges többség.
Az EP most úgy határozott, hogy év végéig véglegesíti az utasadatok rögzítésére vonatkozó jogszabály-tervezetet, a tagállamoktól ugyanakkor előrelépést kér az adatvédelmi dosszié ügyében, hogy az összegyűjtött utasadatokra immár ne 28 tagállam különféle adatvédelmi szabályai, hanem egységes uniós szabályok vonatkozzanak.
A képviselők a radikalizálódás ellen azt javasolják, hogy induljanak programok a jelenség kiváltó okainak megszüntetésére, szülessenek intézkedések a terrorizmusra buzdító internetes tartalmak ellen, a terroristaszervezetekbe tagokat kereső és indító szervezetek kiszűrésére, a terrorszervezetek pénzügyi hátterének felszámolására, a fegyverkereskedelem megállítása, valamint az érintettek rehabilitációja érdekében.
Az EP szigorítaná a külső határok ellenőrzését, amitől azt várják, hogy meg fogja akadályozni a terrorizmussal gyanúsítható személyek áramlását.
Az EP elutasítja ugyan a személyek szabad mozgását biztosító schengeni rendszer felfüggesztését, de a meglévő szabályok szigorú betartására, vagy akár az okmányellenőrzés ideiglenes bevezetésére, és a schengeni információs rendszer használatára biztatják a tagállamokat. Az állásfoglalás kiemeli: a szabályok már most is megengedik egyes személyek célzott ellenőrzését a külső határ átlépésekor.
A terrorizmus elleni küzdelem az EU állam- illetve kormányfőinek csütörtöki tanácskozásán is téma lesz. Az erről szóló plenáris vitában a felszólaló magyar képviselők közül Morvai Krisztina, a Jobbik politikusa arra hívta fel az EP, az Európai Bizottság, valamint a csúcs résztvevőinek figyelmét, hogy a magyar-szerb határ egy szakaszán, Ásotthalom térségében szerinte akár terroristák is szabadon beléphetnek az unió területére, mert az ott illegálisan belépő napi mintegy 1500 határsértőt senki sem ellenőrzi.
Mindemellett a dokumentum szerint a tagállamoknak több információt kellene az Europol és az Eurojust rendelkezésére bocsátaniuk, mert a határozat szerint most csak a szükséges információ fele jut el Hágába. A képviselők támogatják az Europolon belül létrehozandó, az erőforrásokat koncentráló európai terrorizmusellenes platform felállítását.
MTI
Hozzászólások