A török ciprusiak a görög cipriótákat vádolják a tárgyalások akadályozásával

A ciprusi kormányt tartja felelősnek a csak Törökország által elismert "Észak-Ciprusi Török Köztársaság" vezetése azért, hogy nem haladnak a tárgyalások a szigetország újraegyesítéséről - mondta el az MTI-nek Brüsszelben Osman Ertug, Észak-Ciprus "elnökének" különmegbízottja, aki szerint elméletben lehetséges volna megoldást találni az immár fél évszázada húzódó konfliktusra.

Ertug ismertette, hogy a jelenlegi ciprusi vezetés a gazdasági problémákra hivatkozva egyelőre nem akart tárgyalóasztalhoz ülni, amit szerinte a török-ciprusiak türelemmel és megértéssel fogadtak.
"De a türelmi idő lejárt" - közölte az "elnök" különmegbízottja.

A politikus szerint a görög fél egyáltalán nem érdekelt abban, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, vagy megállapodjon a török ciprusi közösséggel, ami részben a nemzetközi közösség hibája is, mert önmagában elismeri a görög ciprióta közösséget Ciprus kormányának, valamint az EU teljes jogú tagjai lehetnek.

"Bennünk megvan a jóhiszeműség és a konstruktív hozzáállás, és jó okunk is van, mi sokat nyernénk a megállapodással" - magyarázza Ertug, hogy Észak-Ciprus jelenleg elszigetelt, senki nem ismeri el, az átlagos jövedelem és az egy főre jutó GDP Északon töredéke a délinek és ötven éve pszichológiai nyomás alatt élnek.
"A ciprusi problémának mi vagyunk a valódi áldozatai" - vélekedett az "elnöki" különmegbízott, aki azzal vádolja a sziget nemzetközileg elismert kormányát, hogy előfeltételeket támaszt a tárgyalásokhoz, holott az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata feltétel nélküli tárgyalásokat ír elő.

Mintha nekünk kellene bizonyítanunk jóhiszeműségünket, miközben ők nem ülnek le tárgyalni, és 2004-ben ők utasították el a szigetország helyzetét rendezni hivatott, az ENSZ akkori főtitkára által készített, úgynevezett Annan-tervet - hangoztatta az észak-ciprusi politikus, aki kerek perec kijelentette: a nicosiai vezetést semmi sem ösztönzi arra, hogy megállapodjon a ciprusi török közösséggel.

"Ellenségként és nem potenciális partnerként tekintenek ránk" - közölte Osman Ertug, felidézve, hogy a ciprusi elnök Törökországot barbár behatolónak nevezte, a ciprusi törököket pedig Ankara eszközének.
Arra a kérdésre, hogy miért ne gondolná így a ciprusi vezetés, miközben több tízezer török katona állomásozik a sziget északi oldalán, Ertug kifejtette, hogy a szigeten lévő török katonák nem okai, hanem okozatai, "tünetei" a konfliktusnak, a ciprusi válság nem a török beavatkozással kezdődött, hanem 1963-ban, amikor a ciprusi törököket az ő értelmezésük szerint kiszorították a kormányzásból, és több mint száz településről elűzték - magyarázta Ertug.

Akkor nem voltak török katonák a szigeten, viszont volt 20 ezer görög - húzta alá a ciprusi török politikus. Ankara csak 1974-ben avatkozott be, amikor puccsisták egyesíteni akarták Ciprust Görögországgal. Ertug szerint a görög ciprióták a török csapatok maradásáért is csak magukat okolhatják, ha ugyanis elfogadták volna 2004-ben az Annan-tervet, az a török katonák fokozatos kivonását írta volna elő.

Osman Ertug az MTI-nek adott interjúban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Annan-tervvel történelmi lehetőség úszott el, viszont azt követően az EU sem teljesítette vállalásait, ígéreteit. Nagyra értékeljük az évi 30 millió eurós támogatást, de ez önmagában nem sok mindenen változtat - emlékeztetett az észak-ciprusi "elnök" különmegbízottja, hogy 2004-ben az EU pénzügyi támogatást és a ciprusi törökök elszigeteltségének lazítását ígérte. Közvetlen EU-észak-ciprusi kereskedelem nincs, a török és a görög ciprusi közösségek közötti kereskedelmet pedig a görög ciprióták lehetetlenítik el - ismertette Ertug.

Az "elnöki" különmegbízott szerint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is úgy fogalmazott, hogy a ciprusi törökök elszigeteltsége szégyen. Ertug szerint viszont elsősorban az EU szégyene, mert lehetővé tette, hogy Ciprus belépjen az EU-ba azzal a kitétellel, hogy a sziget északi részén felfüggesztik az EU-jog alkalmazását.
A helyzet rendezésével kapcsolatban Osman Ertug kijelentette, a ciprusi török közösség ragaszkodik a politikai egyenjogúsághoz, olyan fékekkel és ellensúlyokkal ellátott politikai rendszerhez, amely kizárja, hogy újabb ötven évre kiszoruljanak a döntéshozatalból.

MTI