Az ukrajnai helyzet uralja a NATO-országok védelmi minisztereinek tanácskozását
Az ukrajnai helyzet áttekintése uralja a NATO-országok védelmi minisztereinek kedden kezdődő, kétnapos brüsszeli tanácskozását - közölték hétfőn atlanti források.
Az eszmecserén Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli.
A nyitó napon a 28 tagállami miniszter előbb saját körben, majd Mihajlo Koval ukrán ideiglenes tárcavezetővel együtt vitatja meg, miként kell kezelni a helyzetet az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget orosz megszállása, illetve a kelet-ukrajnai orosz szeparatisták erőszakcselekményei fényében. Este a munkavacsorán a NATO-miniszterek kötetlenebb formában várhatóan szintén szóba hozzák majd az ukrajnai válságot.
NATO-források szerint nem az atlanti szövetség nevében, hanem az egyes tagországok részéről, Kijevvel kötendő kétoldalú megállapodások alapján jöhet szóba Ukrajna védelmi vonatkozású támogatása.
Az Ukrajnával szembeni orosz fellépésnek ugyanakkor hosszabb távú hatásai is vannak. Mint az atlanti szövetség - nevük mellőzését kérő - illetékesei elmondták, a tagállamok álláspontja nagyjából két csoportba osztható.
Az egyik nézetet főként a három balti állam és Románia képviseli: eszerint a szövetségnek nagyon határozott, tartós következményekkel járó ellenlépéseket kell tennie - így például azon túl, hogy megnöveli a keleti peremtérségben a NATO-erők nagyságát, akár külön parancsnokságot is indokolt lehet létrehoznia ebben az Oroszországhoz közel eső régióban.
A másik álláspont szerint az orosz fellépés nem jelent közvetlen katonai fenyegetést a NATO tagországaira nézve, ám kétségkívül olyan mértékben változtatja meg az általános biztonsági helyzetet, hogy arra reagálni kell. A biztonsági helyzet általános megváltozásának legfőbb jellemzője, hogy az oroszok felrúgtak egy eddig kölcsönösen elfogadott alapelvet - azt, hogy európai határokat senki nem változtat meg erőszakkal.
A NATO-nak annyit mindenképpen tennie kell, hogy az eddiginél sűrűbb és intenzívebb gyakorlatozással növeli erőinek alkalmazhatóságát.
Egyes nézetek szerint a továbbiakban várható orosz magatartást illetően aggodalomra adhat okot, hogy az ukrajnai események nyomán az oroszok számára megnehezült a kapcsolattartás az általuk támogatott, Moldovától de facto elszakított Dnyeszteren túli területekkel, hogy a Krím-félsziget vízellátása alapvetően Ukrajnától függ, valamint hogy Ukrajna keleti területein olyan hadiipari létesítmények találhatók, amelyeknek a termékeit nehezen tudná nélkülözni Oroszország.
A védelmi miniszterek ülésén várható - mondták NATO-források -, hogy nagyobb anyagi áldozathozatalt fognak kérni azoktól a tagállamoktól, amelyeknek a védelmi költségvetése mindmáig jelentősen elmarad a NATO-ban eddig politikai elvárásként - tehát nem jogi kötelezettségként - megfogalmazott 2 százalékos GDP-aránytól.
MTI
Az eszmecserén Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli.A nyitó napon a 28 tagállami miniszter előbb saját körben, majd Mihajlo Koval ukrán ideiglenes tárcavezetővel együtt vitatja meg, miként kell kezelni a helyzetet az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget orosz megszállása, illetve a kelet-ukrajnai orosz szeparatisták erőszakcselekményei fényében. Este a munkavacsorán a NATO-miniszterek kötetlenebb formában várhatóan szintén szóba hozzák majd az ukrajnai válságot.
NATO-források szerint nem az atlanti szövetség nevében, hanem az egyes tagországok részéről, Kijevvel kötendő kétoldalú megállapodások alapján jöhet szóba Ukrajna védelmi vonatkozású támogatása.
E támogatás - jelezték korábban - nem fegyverek, hanem egyéb eszközök szállítását, illetve szolgáltatások nyújtását jelenthetné.
Az Ukrajnával szembeni orosz fellépésnek ugyanakkor hosszabb távú hatásai is vannak. Mint az atlanti szövetség - nevük mellőzését kérő - illetékesei elmondták, a tagállamok álláspontja nagyjából két csoportba osztható.
Az egyik nézetet főként a három balti állam és Románia képviseli: eszerint a szövetségnek nagyon határozott, tartós következményekkel járó ellenlépéseket kell tennie - így például azon túl, hogy megnöveli a keleti peremtérségben a NATO-erők nagyságát, akár külön parancsnokságot is indokolt lehet létrehoznia ebben az Oroszországhoz közel eső régióban.
A másik álláspont szerint az orosz fellépés nem jelent közvetlen katonai fenyegetést a NATO tagországaira nézve, ám kétségkívül olyan mértékben változtatja meg az általános biztonsági helyzetet, hogy arra reagálni kell. A biztonsági helyzet általános megváltozásának legfőbb jellemzője, hogy az oroszok felrúgtak egy eddig kölcsönösen elfogadott alapelvet - azt, hogy európai határokat senki nem változtat meg erőszakkal.
A NATO-nak annyit mindenképpen tennie kell, hogy az eddiginél sűrűbb és intenzívebb gyakorlatozással növeli erőinek alkalmazhatóságát.
Egyes nézetek szerint a továbbiakban várható orosz magatartást illetően aggodalomra adhat okot, hogy az ukrajnai események nyomán az oroszok számára megnehezült a kapcsolattartás az általuk támogatott, Moldovától de facto elszakított Dnyeszteren túli területekkel, hogy a Krím-félsziget vízellátása alapvetően Ukrajnától függ, valamint hogy Ukrajna keleti területein olyan hadiipari létesítmények találhatók, amelyeknek a termékeit nehezen tudná nélkülözni Oroszország.
A védelmi miniszterek ülésén várható - mondták NATO-források -, hogy nagyobb anyagi áldozathozatalt fognak kérni azoktól a tagállamoktól, amelyeknek a védelmi költségvetése mindmáig jelentősen elmarad a NATO-ban eddig politikai elvárásként - tehát nem jogi kötelezettségként - megfogalmazott 2 százalékos GDP-aránytól.
MTI
Hozzászólások