Bírálta a bővítési EU-biztos a török igazságszolgáltatatás és az alapjogok helyzetét
A török igazságszolgáltatás függetlenségét és az alapvető jogok törökországi helyzetét illetően súlyos aggodalmának adott hangot az EU-tagságra pályázó országokról szóló, szerdán előterjesztett jelentésében Stefan Füle, a hó végén lejáró mandátumú Európai Bizottság EU-bővítési biztosa.
A cseh Füle most utoljára adott átfogó éves értékelést az érintett nyugat-balkáni országok - Montenegró, Szerbia, Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó -, valamint Törökország által eddig megtett útról, az elért, vagy éppen hiányzó haladásról.
Az új összetételű bizottságban nem lesz külön bővítési biztos, de az osztrák Johannes Hahnnak szánt portfólióhoz tartozik majd az európai szomszédságpolitika mellett - külön nevesítve - a csatlakozási tárgyalások folytatása is. Ezzel a megfogalmazásbeli módosítással Jean-Claude Juncker, az új Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kívánta jelezni, hogy reálisan nem számol olyan országgal, amely az elkövetkező években eljuthat az EU-csatlakozásig.
A jelentéscsomagról Füle az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságával is eszmecserét folytatott. Mint Meszerics Tamás, a zöldek frakciójában tevékenykedő LMP-s EP-képviselő, a külügyi bizottság tagja az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, az EU-biztosnak fontos megállapítása volt, hogy nem csupán "bővítési fáradtság" mutatkozik az EU-országokban, hanem egyfajta "reformfáradtság" is a csatlakozni kívánó országokban.
Meszerics szerint lényeges az is, hogy a reformfolyamat befogadó jellegű legyen, minden érdekelt bevonásával történjen, és övezze nagyon széles támogatottság. Annak - jegyezte meg a magyar EP-képviselő - semmi értelme, hogy papíron végrehajtsanak egy reformot, aztán az egészet elfelejtsék.
Meszerics Tamás szerint a munkanélküliség is olyan terület, amit valamiképpen kezelni kell. Ha az EU makrogazdasági alkalmazkodást vár el a csatlakozni kívánó országtól, akkor "tudnia kell mondani valamit arról is, hogy miképpen kezelhetők ennek a szociális költségei" - jegyezte meg.
Mint értékelésében Füle felidézte, öt évvel ezelőtt azzal a célkitűzéssel vágott bele a munkába, hogy megerősítsék az EU bővítési politikájának hitelességét és társadalomátalakító képességét. Három pillérre helyeztek különös hangsúlyt: a jogállamiságra, a gazdasági kormányzásra, valamint a demokratikus intézmények megerősítését feltételező közigazgatási reformra.
"Ez a szemlélet ma már érleli a gyümölcseit. A folyamat hiteles és konkrét eredményeket hoz" - fogalmazott a biztos.
Az egyes országokról közzétett értékelése ugyanakkor nem szűkölködött bíráló megállapításokban.
Törökországot illetően elismerte, hogy a reformokra vonatkozó kötelezettségvállalások hoztak bizonyos eredményeket, és például lépések történtek a kurdok ügyének rendezése érdekében.
A bírói függetlenséget és az alapjogok érvényesülését illetően azonban súlyos hiányosságokat tett szóvá. Úgy vélekedett, hogy török csatlakozási tárgyalásokon a jogállamisággal és az alapjogokkal kapcsolatos tárgyalási témafejezet megnyitása elősegíthetné a szükséges reformok menetrendjének a felvázolását.
Montenegró - állapította meg Füle - az elmúlt évben további lépéseket tett a jogállamisági reformok terén. Szerbiát illetően a bővítési biztos fordulatértékű fejleményként értékelte a csatlakozási tárgyalások puszta megkezdését. Hangsúlyozta, hogy Belgrádnak nem csupán a jogállamisági reformokat kell továbbvinnie, hanem Koszovóval való viszonyának normalizálásán is tovább kell tevékenykednie. Ennek megfelelően kettős az uniós elvárás Pristinával szemben is. Koszovóval egyébként még csak a stabilizációs és társulási megállapodás parafálásáig jutott el az EU a kétoldalú kapcsolatokban.
Macedónia európai közeledési folyamatában - állapította meg Stefan Füle - visszacsúszás tapasztalható, különösen a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. A kormánynak és az ellenzéknek - tette hozzá - fel kell újítania a párbeszédet a parlamentben. Albániával kapcsolatban hasonló elvárást fogalmaztak meg Brüsszelben: azt, hogy a kormánynak és az ellenzéknek "elsősorban a parlamentben" kell folytatnia a politikai vitát.
Bosznia-Hercegovinában nem mutatkozott előrelépés az elmúlt évben - konstatálta jelentésében Stefan Füle.
Meszerics Tamás szerint fontos új fejlemény lenne, ha megvalósulna Stefan Füle azon felvetése, hogy a csatlakozni akaró országokkal a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló tárgyalási fejezetet ne a tárgyalássorozat végén, hanem már a kezdeti szakaszban nyissák meg, és így ne a folyamat lezárása előtt derüljön ki adott esetben, hogy a tagjelölt ország külpolitikája szembemegy az uniós irányvonallal, amihez pedig fokozatosan igazodnia kellene.
Ez az LMP EP-képviselője szerint a bővítési folyamat szempontjából azért lenne különösen indokolt, mert a kelet-európai fejlemények óhatatlanul nagy hatással vannak a Nyugat-Balkánra is.
MTI
A cseh Füle most utoljára adott átfogó éves értékelést az érintett nyugat-balkáni országok - Montenegró, Szerbia, Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó -, valamint Törökország által eddig megtett útról, az elért, vagy éppen hiányzó haladásról.Az új összetételű bizottságban nem lesz külön bővítési biztos, de az osztrák Johannes Hahnnak szánt portfólióhoz tartozik majd az európai szomszédságpolitika mellett - külön nevesítve - a csatlakozási tárgyalások folytatása is. Ezzel a megfogalmazásbeli módosítással Jean-Claude Juncker, az új Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kívánta jelezni, hogy reálisan nem számol olyan országgal, amely az elkövetkező években eljuthat az EU-csatlakozásig.
A jelentéscsomagról Füle az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságával is eszmecserét folytatott. Mint Meszerics Tamás, a zöldek frakciójában tevékenykedő LMP-s EP-képviselő, a külügyi bizottság tagja az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, az EU-biztosnak fontos megállapítása volt, hogy nem csupán "bővítési fáradtság" mutatkozik az EU-országokban, hanem egyfajta "reformfáradtság" is a csatlakozni kívánó országokban.
Meszerics szerint lényeges az is, hogy a reformfolyamat befogadó jellegű legyen, minden érdekelt bevonásával történjen, és övezze nagyon széles támogatottság. Annak - jegyezte meg a magyar EP-képviselő - semmi értelme, hogy papíron végrehajtsanak egy reformot, aztán az egészet elfelejtsék.
Meszerics Tamás szerint a munkanélküliség is olyan terület, amit valamiképpen kezelni kell. Ha az EU makrogazdasági alkalmazkodást vár el a csatlakozni kívánó országtól, akkor "tudnia kell mondani valamit arról is, hogy miképpen kezelhetők ennek a szociális költségei" - jegyezte meg.
Mint értékelésében Füle felidézte, öt évvel ezelőtt azzal a célkitűzéssel vágott bele a munkába, hogy megerősítsék az EU bővítési politikájának hitelességét és társadalomátalakító képességét. Három pillérre helyeztek különös hangsúlyt: a jogállamiságra, a gazdasági kormányzásra, valamint a demokratikus intézmények megerősítését feltételező közigazgatási reformra.
"Ez a szemlélet ma már érleli a gyümölcseit. A folyamat hiteles és konkrét eredményeket hoz" - fogalmazott a biztos.
Az egyes országokról közzétett értékelése ugyanakkor nem szűkölködött bíráló megállapításokban.
Törökországot illetően elismerte, hogy a reformokra vonatkozó kötelezettségvállalások hoztak bizonyos eredményeket, és például lépések történtek a kurdok ügyének rendezése érdekében.
A bírói függetlenséget és az alapjogok érvényesülését illetően azonban súlyos hiányosságokat tett szóvá. Úgy vélekedett, hogy török csatlakozási tárgyalásokon a jogállamisággal és az alapjogokkal kapcsolatos tárgyalási témafejezet megnyitása elősegíthetné a szükséges reformok menetrendjének a felvázolását.
Montenegró - állapította meg Füle - az elmúlt évben további lépéseket tett a jogállamisági reformok terén. Szerbiát illetően a bővítési biztos fordulatértékű fejleményként értékelte a csatlakozási tárgyalások puszta megkezdését. Hangsúlyozta, hogy Belgrádnak nem csupán a jogállamisági reformokat kell továbbvinnie, hanem Koszovóval való viszonyának normalizálásán is tovább kell tevékenykednie. Ennek megfelelően kettős az uniós elvárás Pristinával szemben is. Koszovóval egyébként még csak a stabilizációs és társulási megállapodás parafálásáig jutott el az EU a kétoldalú kapcsolatokban.
Macedónia európai közeledési folyamatában - állapította meg Stefan Füle - visszacsúszás tapasztalható, különösen a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. A kormánynak és az ellenzéknek - tette hozzá - fel kell újítania a párbeszédet a parlamentben. Albániával kapcsolatban hasonló elvárást fogalmaztak meg Brüsszelben: azt, hogy a kormánynak és az ellenzéknek "elsősorban a parlamentben" kell folytatnia a politikai vitát.
Bosznia-Hercegovinában nem mutatkozott előrelépés az elmúlt évben - konstatálta jelentésében Stefan Füle.
Meszerics Tamás szerint fontos új fejlemény lenne, ha megvalósulna Stefan Füle azon felvetése, hogy a csatlakozni akaró országokkal a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló tárgyalási fejezetet ne a tárgyalássorozat végén, hanem már a kezdeti szakaszban nyissák meg, és így ne a folyamat lezárása előtt derüljön ki adott esetben, hogy a tagjelölt ország külpolitikája szembemegy az uniós irányvonallal, amihez pedig fokozatosan igazodnia kellene.
Ez az LMP EP-képviselője szerint a bővítési folyamat szempontjából azért lenne különösen indokolt, mert a kelet-európai fejlemények óhatatlanul nagy hatással vannak a Nyugat-Balkánra is.
MTI
Hozzászólások