Cseh államtitkár: a visegrádi országok megoldási javaslatai a fősodor részévé váltak az EU-ban
A visegrádi országok (V4) tavaly még páriának számítottak a migrációs válság megoldására vonatkozó elképzeléseik miatt, mára azonban a javaslataik közül több is a fősodor részévé vált az Európai Unióban - mondta Tomás Prouza európai integrációért felelős cseh államtitkár az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó portálnak adott szerdai interjújában.
Az államtitkár kijelentette, hogy a V4-eknek igazuk volt a migrációs válságot illetően, ami szerinte abból is látszik, hogy az Európai Unió az országcsoport több javaslatát is elfogadta az utóbbi időben.
Tomás Prouza szerint ezek közé tartozik a közös európai határ- és parti őrség létrehozása, a gazdasági bevándorlók "hatékony" visszatoloncolása, továbbá az uniós fejlesztési segélyek feltételhez kötése.
A V4-ek a csoport 1991-es létrehozása először "kemények és meggyőzőek" voltak, ami sokakat meglepetésként ért - mondta.
"Igazunk volt, de nem találtuk meg a megfelelő módot arra, hogy ezt elmagyarázzuk" - fogalmazott a politikus, aki ezt a közép-, illetve a nyugat-európai országok eltérő politikai kultúrájával magyarázta.
"Amikor ügyeket tárgyalunk, mi azonnal belemegyünk a részletekbe (...) Nyugat-Európában pedig a központi elképzelés felől indulnak el. Megállapodnak benne, hogy ez a cél, majd utána elkezdenek dolgozni a megvalósításon" - vélekedett az európai integrációért felelős cseh államtitkár.
Hozzátette, az uniós tagállamok kormányainak végül felül kellett kerekedniük a nézetkülönbségeiken, nem utolsósorban a közvetlen politikai érdekeik miatt.
Az EUObserver megjegyezte, hogy az uniós tagállamok közül a visegrádi országok - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - ellenezték leginkább a német kormány befogadó menekültpolitikáját és a menedékkérők tagállamok közötti elosztását.
MTI
Az államtitkár kijelentette, hogy a V4-eknek igazuk volt a migrációs válságot illetően, ami szerinte abból is látszik, hogy az Európai Unió az országcsoport több javaslatát is elfogadta az utóbbi időben.
Tomás Prouza szerint ezek közé tartozik a közös európai határ- és parti őrség létrehozása, a gazdasági bevándorlók "hatékony" visszatoloncolása, továbbá az uniós fejlesztési segélyek feltételhez kötése.
A V4-ek a csoport 1991-es létrehozása először "kemények és meggyőzőek" voltak, ami sokakat meglepetésként ért - mondta.
"Igazunk volt, de nem találtuk meg a megfelelő módot arra, hogy ezt elmagyarázzuk" - fogalmazott a politikus, aki ezt a közép-, illetve a nyugat-európai országok eltérő politikai kultúrájával magyarázta.
"Amikor ügyeket tárgyalunk, mi azonnal belemegyünk a részletekbe (...) Nyugat-Európában pedig a központi elképzelés felől indulnak el. Megállapodnak benne, hogy ez a cél, majd utána elkezdenek dolgozni a megvalósításon" - vélekedett az európai integrációért felelős cseh államtitkár.
Hozzátette, az uniós tagállamok kormányainak végül felül kellett kerekedniük a nézetkülönbségeiken, nem utolsósorban a közvetlen politikai érdekeik miatt.
Az EUObserver megjegyezte, hogy az uniós tagállamok közül a visegrádi országok - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - ellenezték leginkább a német kormány befogadó menekültpolitikáját és a menedékkérők tagállamok közötti elosztását.
MTI
Hozzászólások