Egyiptomi fordulat - Az EU nem támogatja a katonai beavatkozást a politikába
Az Európai Unió nem támogatja a katonai beavatkozást a politikába, és a korábbi nyilatkozattal összhangban nyugalomra, párbeszédre és a demokratikus folyamathoz való visszatérésre szólít fel Egyiptomban - hangoztatta az Európai Bizottság szokásos, déli sajtótájékoztatóján Michael Mann, az EU külügyi főképviselőjének szóvivője csütörtökön Brüsszelben.
Mann mindezt azután jelentette ki, hogy több újságíró is azt firtatta: miért nem mondja ki az EU, hogy Mohamed Murszit, Egyiptom demokratikusan megválasztott elnökét katonai puccsal, államcsínnyel távolították el a hatalomból.
A szóvivő világossá tette, hogy az EU célja az erőszak elkerülése, hogy a felek párbeszéd útján oldják meg a helyzetet, és minél előbb visszatérjenek a demokratikus folyamathoz. A szóvivő ugyanakkor nem mulasztotta el megemlíteni, hogy mivel a helyzet folyamatosan változik, az EU "nyitva tartja a szemét" és figyelemmel kíséri az eseményeket.
"Aki akar, az belebonyolódhat a definíciókba, (hogy mi minősül államcsínynek), de a mi üzenetünk világos és változatlan: a legfontosabb, hogy átfogó folyamat induljon Egyiptomban. Mi azt szeretnénk, hogy Egyiptomban egy mindenki számára nyitott, inkluzív, teljesen demokratikus folyamat induljon be. Ennél többet nem mondhatok" - fogalmazott Catherine Ashton szóvivője.
Az Egyiptomnak korábban felajánlott forrásokra vonatkozóan Mann elmondta, hogy makrogazdasági támogatását az EU attól tette függővé, hogy Kairó képes-e megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal, ez pedig mind ez idáig nem történt meg, tehát Egyiptom ebből a forrásból még nem jutott pénzhez. Az egyiptomi államépítést támogatni hivatott, összesen 5 milliárd eurós kötelezettségvállalásnak pedig csak egy része uniós pénz, a többit a tagállamok, nemzetközi pénzügyi intézmények és magánbefektetők biztosítják. A szóvivő kitért arra is, hogy az uniós szomszédságpolitika keretében nyújtott támogatások folyósítási elve az, hogy "minél több demokrácia, annál több pénz", vagyis minél nagyobb demokratikus fejlődést tud egy ország felmutatni, annál több pénzhez férhet hozzá a számára elkülönített összegből. Mivel viszont Kairó a közelmúltban nem tudott megfelelő eredményeket produkálni, idén ebből a keretből nem kapott pénzt.
A szerdán a hatalomból eltávolított Mohamed Murszi sorsának alakulásáról Mann azt mondta, nincs információja arról, hogy mi történt a megbuktatott egyiptomi elnökkel, és arról sem, hol van most Mohamed Murszi. Emlékeztetett viszont, hogy az EU elvárása az, hogy Murszival szemben minden emberi jogi elvet tiszteletben kell tartani.
Újságírók arról is kérdezték a szóvivőt, nem tart-e az EU attól, hogy a kairói események a térség többi országában is megismétlődhetnek, de Michael Mann szerint minden ország különböző, más és más, ezért az egyiptomi folyamatokat nem lehet a régió többi államára is kivetíteni.
MTI
Mann mindezt azután jelentette ki, hogy több újságíró is azt firtatta: miért nem mondja ki az EU, hogy Mohamed Murszit, Egyiptom demokratikusan megválasztott elnökét katonai puccsal, államcsínnyel távolították el a hatalomból.
A szóvivő világossá tette, hogy az EU célja az erőszak elkerülése, hogy a felek párbeszéd útján oldják meg a helyzetet, és minél előbb visszatérjenek a demokratikus folyamathoz. A szóvivő ugyanakkor nem mulasztotta el megemlíteni, hogy mivel a helyzet folyamatosan változik, az EU "nyitva tartja a szemét" és figyelemmel kíséri az eseményeket.
"Aki akar, az belebonyolódhat a definíciókba, (hogy mi minősül államcsínynek), de a mi üzenetünk világos és változatlan: a legfontosabb, hogy átfogó folyamat induljon Egyiptomban. Mi azt szeretnénk, hogy Egyiptomban egy mindenki számára nyitott, inkluzív, teljesen demokratikus folyamat induljon be. Ennél többet nem mondhatok" - fogalmazott Catherine Ashton szóvivője.
Az Egyiptomnak korábban felajánlott forrásokra vonatkozóan Mann elmondta, hogy makrogazdasági támogatását az EU attól tette függővé, hogy Kairó képes-e megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal, ez pedig mind ez idáig nem történt meg, tehát Egyiptom ebből a forrásból még nem jutott pénzhez. Az egyiptomi államépítést támogatni hivatott, összesen 5 milliárd eurós kötelezettségvállalásnak pedig csak egy része uniós pénz, a többit a tagállamok, nemzetközi pénzügyi intézmények és magánbefektetők biztosítják. A szóvivő kitért arra is, hogy az uniós szomszédságpolitika keretében nyújtott támogatások folyósítási elve az, hogy "minél több demokrácia, annál több pénz", vagyis minél nagyobb demokratikus fejlődést tud egy ország felmutatni, annál több pénzhez férhet hozzá a számára elkülönített összegből. Mivel viszont Kairó a közelmúltban nem tudott megfelelő eredményeket produkálni, idén ebből a keretből nem kapott pénzt.
A szerdán a hatalomból eltávolított Mohamed Murszi sorsának alakulásáról Mann azt mondta, nincs információja arról, hogy mi történt a megbuktatott egyiptomi elnökkel, és arról sem, hol van most Mohamed Murszi. Emlékeztetett viszont, hogy az EU elvárása az, hogy Murszival szemben minden emberi jogi elvet tiszteletben kell tartani.
Újságírók arról is kérdezték a szóvivőt, nem tart-e az EU attól, hogy a kairói események a térség többi országában is megismétlődhetnek, de Michael Mann szerint minden ország különböző, más és más, ezért az egyiptomi folyamatokat nem lehet a régió többi államára is kivetíteni.
MTI
Hozzászólások