EP-választás - A belgák Verhofstadtot választanák
Ha a belga választókon múlna, Guy Verhofstadt lenne José Manuel Barroso utóda az Európai Bizottság élén - derül ki a második legnagyobb példányszámú francia nyelvű belga napilap, a La Libre Belgique és a francia nyelvű belga közrádió és -televízió, az RTBF által készíttetett, csütörtökön közzétett felmérés eredményeiből.
A 2767 ember megkérdezésével, március 8. és április 14. között végzett, reprezentatív közvélemény-kutatáson a válaszadók legnagyobb csoportja, 42 százalék nem tudott vagy nem akart választani az európai pártok csúcsjelöltjei közül, akik viszont határozottan letették a voksukat valamelyik jelölt mellett, azok között toronymagasan a liberálisok jelöltje, az egykori belga kormányfő, Verhofstadt vezet; 33 százalék tenné a neve mellé az ikszet Belgiumban, ha a bizottság elnökét közvetlenül választanák.
Az Európai Néppárt csúcsjelöltjét, Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt a válaszadók 10 százaléka látná szívesen a brüsszeli bürokrácia élén, Martin Schulzra, a szocialisták jelöltjére, az Európai Parlament leköszönő elnökére 6 százalék voksolna. A zöldek két csúcsjelöltje, a francia José Bové és a német Ska Keller támogatottsága 3 százalékos, míg a radikális baloldal jelöltje, a görögországi Sziriza vezetője, a görög mentőprogram és a takarékossági intézkedések esküdt ellensége, Alexisz Cipraszt mindössze 1 százalék választaná Belgiumban.
Külön érdekesség, hogy a flamand Verhofstadt a franciaajkú Vallóniában és Brüsszelben jóval népszerűbb, mint a hollandul beszélő flamandok körében; a fővárosban 47, Vallóniában 43, míg Flandriában 25 százalék választaná őt. Ennek egyik oka az lehet, hogy míg az ország déli felében a szocialisták és a liberálisok népszerűbbek, Flandria meghatározó ereje a nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA).
A pártválasztók preferenciáit ismertető adatokból az is kiderül, hogy Verhofstadt a vallon liberális párt, a Reformer Mozgalom (MR) szavazói körében népszerűbb mint a saját pártját támogatók körében. Ugyan a flamand liberálisoknak is több mint kétharmada voksolna rá, a franciaajkú MR támogatói közül 88 százalék mondta azt, hogy Guy Verhofstadt legyen az Európai Bizottság következő elnöke.
Mindemellett a lap felhívja a figyelmet, hogy a volt kormányfő hiába a belgák kedvence, esélye a poszt megszerzésére "finoman szólva" minimális. Egyrészt nem biztos, hogy aki őt választaná, az valóban a liberális pártokra szavaz majd májusban, másrészt az EP erőviszonyait tekintve a liberálisok a legjobb esetben is csak harmadikként futhatnak be a két nagy párt, a szocialisták és a néppárt mögött.
Emellett a lap arra is rámutat, hogy bár most először az Európai Parlament választja majd meg az Európai Bizottság új elnökét, a jelöltállítás az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács feladata, és az uniós jog csak annyit ír elő, hogy figyelembe kell venniük az EP-választás eredményét, és ha a csúcsjelöltek közül választanak is, Verhofstadt föderalista nézőpontja sok tagállam vezetőjének nincs ínyére.
MTI
A 2767 ember megkérdezésével, március 8. és április 14. között végzett, reprezentatív közvélemény-kutatáson a válaszadók legnagyobb csoportja, 42 százalék nem tudott vagy nem akart választani az európai pártok csúcsjelöltjei közül, akik viszont határozottan letették a voksukat valamelyik jelölt mellett, azok között toronymagasan a liberálisok jelöltje, az egykori belga kormányfő, Verhofstadt vezet; 33 százalék tenné a neve mellé az ikszet Belgiumban, ha a bizottság elnökét közvetlenül választanák.Az Európai Néppárt csúcsjelöltjét, Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt a válaszadók 10 százaléka látná szívesen a brüsszeli bürokrácia élén, Martin Schulzra, a szocialisták jelöltjére, az Európai Parlament leköszönő elnökére 6 százalék voksolna. A zöldek két csúcsjelöltje, a francia José Bové és a német Ska Keller támogatottsága 3 százalékos, míg a radikális baloldal jelöltje, a görögországi Sziriza vezetője, a görög mentőprogram és a takarékossági intézkedések esküdt ellensége, Alexisz Cipraszt mindössze 1 százalék választaná Belgiumban.
Külön érdekesség, hogy a flamand Verhofstadt a franciaajkú Vallóniában és Brüsszelben jóval népszerűbb, mint a hollandul beszélő flamandok körében; a fővárosban 47, Vallóniában 43, míg Flandriában 25 százalék választaná őt. Ennek egyik oka az lehet, hogy míg az ország déli felében a szocialisták és a liberálisok népszerűbbek, Flandria meghatározó ereje a nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA).
A pártválasztók preferenciáit ismertető adatokból az is kiderül, hogy Verhofstadt a vallon liberális párt, a Reformer Mozgalom (MR) szavazói körében népszerűbb mint a saját pártját támogatók körében. Ugyan a flamand liberálisoknak is több mint kétharmada voksolna rá, a franciaajkú MR támogatói közül 88 százalék mondta azt, hogy Guy Verhofstadt legyen az Európai Bizottság következő elnöke.
Mindemellett a lap felhívja a figyelmet, hogy a volt kormányfő hiába a belgák kedvence, esélye a poszt megszerzésére "finoman szólva" minimális. Egyrészt nem biztos, hogy aki őt választaná, az valóban a liberális pártokra szavaz majd májusban, másrészt az EP erőviszonyait tekintve a liberálisok a legjobb esetben is csak harmadikként futhatnak be a két nagy párt, a szocialisták és a néppárt mögött.
Emellett a lap arra is rámutat, hogy bár most először az Európai Parlament választja majd meg az Európai Bizottság új elnökét, a jelöltállítás az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács feladata, és az uniós jog csak annyit ír elő, hogy figyelembe kell venniük az EP-választás eredményét, és ha a csúcsjelöltek közül választanak is, Verhofstadt föderalista nézőpontja sok tagállam vezetőjének nincs ínyére.
MTI
Hozzászólások