Európai bírósági ítélet magyar vonatkozású áfaügyben
Olyan bérmunka keretében teljesített szolgáltatások, amelyeket más uniós tagállamban nyilvántartásba vett megrendelő részére nyújtottak, csak akkor mentesek az áfa alól a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban, ha a készterméket feladják vagy elfuvarozzák e tagállamból, mielőtt azokra vonatkozóan újabb áfaköteles ügyletet végeznének - mondta ki csütörtökön egy magyar vonatkozású jogvitában a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.
Az ügyben a békéscsabai gyárában elektronikai berendezésekhez távirányítókat gyártó SMK cégcsoport érintett. A cégcsoport egyik tagja, a brit székhelyű SMK UK biztosította a termeléshez szükséges alapanyagokat, alkatrészeket, gépeket és berendezéseket.
A brit cég részére a távirányítók összeszerelését bérmunka keretében a magyarországi székhelyű SMK Kft. végezte. A késztermékeket ezután az SMK UK a cégcsoport harmadik tagjának, a belgiumi székhelyű SMK Europe-nak értékesítette, amely azokat továbbértékesítette a vevőknek.
A magyar cég a termékek elkészítésének munkadíját az áfa hozzászámítása nélkül számlázta az SMK UK-nek, azon az alapon, hogy az országot elhagyó termékek után az adót máshol fogják megfizetni. A magyar adóhatóság szerint azonban Magyarországon kellett volna megfizetni az áfát, mivel a bérmunkával elkészült termékek értékesítésére Magyarország területén került sor.
E körülményekre tekintettel az adóhatóság az SMK Kft.-nél megközelítőleg 135 millió forint összegű adóhiányt állapított meg, és kötelezte a céget ezen összegnek, valamint több tízmillió forint adóbírságnak és késedelmi pótléknak az államkasszába történő befizetésére.
Az SMK Kft. által az adóhatóság ellen indított perben eljáró Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a magyar cég - a hozzáadottérték-adóról, vagyis az áfáról szóló uniós irányelv értelmében - jogosan vélte-e úgy, hogy az elvégzett bérmunka alapján neki járó díjazás után Magyarországon őt nem terheli adófizetési kötelezettség.
Ítéletében az EU legfőbb igazságszolgáltatási fóruma emlékeztetett arra, hogy a bérmunka keretében nyújtott szolgáltatások teljesítési helye főszabály szerint az a tagállam, amelynek területén e szolgáltatásokat ténylegesen nyújtották.
E szabálytól eltérően amennyiben a szolgáltatást olyan megrendelőnek nyújtották, amelyet nem a tényleges teljesítési hely szerinti uniós tagállamban, hanem attól eltérő uniós tagállamban vettek nyilvántartásba, akkor az áfa szempontjából a szolgáltatás teljesítési helyének azon uniós tagállam területét kell tekinteni, amely a megrendelőnek kiadta az áfa-azonosítószámot.
Ez az eltérés azonban kizárólag akkor alkalmazandó, ha a készterméket feladják vagy elfuvarozzák azon tagállamból, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtották.
Ez utóbbi feltételt illetően az Európai Bíróság hangsúlyozta, hogy a bérmunka tárgyát képező árut azt megelőzően kell elfuvarozni vagy feladni, hogy az ilyen áru vonatkozásában más áfaköteles ügyletet végeznének.
Az ítéletben megállapították, hogy ebben az esetben a szóban forgó késztermékek az összeszerelésüket követően Magyarországon maradtak, és azokat csak az értékesítésükből és továbbértékesítésükből álló ügyleteket követően fuvarozták el.
Következésképpen nem teljesült az irányelv által az áruk elfuvarozására vagy feladására vonatkozó feltétel, ezért a kérdéses szolgáltatások teljesítési helyét az irányelvben foglalt főszabály alapján kell meghatározni, miszerint e hely a tényleges teljesítési hely szerinti tagállam, a jelen ügyben Magyarország területe.
MTI
Az ügyben a békéscsabai gyárában elektronikai berendezésekhez távirányítókat gyártó SMK cégcsoport érintett. A cégcsoport egyik tagja, a brit székhelyű SMK UK biztosította a termeléshez szükséges alapanyagokat, alkatrészeket, gépeket és berendezéseket.A brit cég részére a távirányítók összeszerelését bérmunka keretében a magyarországi székhelyű SMK Kft. végezte. A késztermékeket ezután az SMK UK a cégcsoport harmadik tagjának, a belgiumi székhelyű SMK Europe-nak értékesítette, amely azokat továbbértékesítette a vevőknek.
A magyar cég a termékek elkészítésének munkadíját az áfa hozzászámítása nélkül számlázta az SMK UK-nek, azon az alapon, hogy az országot elhagyó termékek után az adót máshol fogják megfizetni. A magyar adóhatóság szerint azonban Magyarországon kellett volna megfizetni az áfát, mivel a bérmunkával elkészült termékek értékesítésére Magyarország területén került sor.
E körülményekre tekintettel az adóhatóság az SMK Kft.-nél megközelítőleg 135 millió forint összegű adóhiányt állapított meg, és kötelezte a céget ezen összegnek, valamint több tízmillió forint adóbírságnak és késedelmi pótléknak az államkasszába történő befizetésére.
Az SMK Kft. által az adóhatóság ellen indított perben eljáró Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a magyar cég - a hozzáadottérték-adóról, vagyis az áfáról szóló uniós irányelv értelmében - jogosan vélte-e úgy, hogy az elvégzett bérmunka alapján neki járó díjazás után Magyarországon őt nem terheli adófizetési kötelezettség.
Ítéletében az EU legfőbb igazságszolgáltatási fóruma emlékeztetett arra, hogy a bérmunka keretében nyújtott szolgáltatások teljesítési helye főszabály szerint az a tagállam, amelynek területén e szolgáltatásokat ténylegesen nyújtották.
E szabálytól eltérően amennyiben a szolgáltatást olyan megrendelőnek nyújtották, amelyet nem a tényleges teljesítési hely szerinti uniós tagállamban, hanem attól eltérő uniós tagállamban vettek nyilvántartásba, akkor az áfa szempontjából a szolgáltatás teljesítési helyének azon uniós tagállam területét kell tekinteni, amely a megrendelőnek kiadta az áfa-azonosítószámot.
Ez az eltérés azonban kizárólag akkor alkalmazandó, ha a készterméket feladják vagy elfuvarozzák azon tagállamból, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtották.
Ez utóbbi feltételt illetően az Európai Bíróság hangsúlyozta, hogy a bérmunka tárgyát képező árut azt megelőzően kell elfuvarozni vagy feladni, hogy az ilyen áru vonatkozásában más áfaköteles ügyletet végeznének.
Az ítéletben megállapították, hogy ebben az esetben a szóban forgó késztermékek az összeszerelésüket követően Magyarországon maradtak, és azokat csak az értékesítésükből és továbbértékesítésükből álló ügyleteket követően fuvarozták el.
Következésképpen nem teljesült az irányelv által az áruk elfuvarozására vagy feladására vonatkozó feltétel, ezért a kérdéses szolgáltatások teljesítési helyét az irányelvben foglalt főszabály alapján kell meghatározni, miszerint e hely a tényleges teljesítési hely szerinti tagállam, a jelen ügyben Magyarország területe.
MTI
Hozzászólások