Görög választások - FT: a helyes, a kényelmes és a veszélyes megoldás közül kell választani
Görögország adósságának megítélésekor a helyes, a kényelmes és a veszélyes megoldás közül kell választani - írta a Financial Times című tekintélyes brit gazdasági-politikai napilap európai kiadásának szerdai számában Martin Wolf.
A publicista úgy vélte, a helyes megoldás az lenne, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank súlyosan eladósodott szegény országok számára kitalált programjainak mintájára csak azt követően engednének a hitelezők az adósságból, hogy Athén teljesíti a pontosan meghatározott reformelvárásokat.
"Ez hasznára válna Görögországnak, amely politikai és gazdasági korszerűsítésre szorul" - írta Wolf, aki szerint ugyan az adósságelengedés okozhat problémákat, de kisebbeket, mint ha Görögországot "a farkasok elé vetik".
A görögök követelésének, hogy könnyítsenek a terheiken, a publicista szerint két moralizáló érv állja útját. Az egyik, hogy a kölcsönadott pénzt vissza kell fizetni, bármibe is kerül.
"Nagyjából ez a mentalitás tartotta fenn az adósok börtöneit" - írta a szerző, felhívva a figyelmet, hogy a hitelezőknek is erkölcsi kötelességük felelősen eljárni, ha pedig olyannak adnak pénzt, akiről sejthető, hogy nem tud fizetni, megérdemlik a következményeket.
A másik érv, hogy az eurózóna már így is rendkívül bőkezű volt. Ám Wolf szerint a hitelek mindössze 11 százaléka szolgálta a görög állam működésének biztosítását, túlnyomó többsége a hitelezőkhöz került vissza lejáró követelések és kamat formájában. Fogalmazása szerint "őszintébb, de túl kínos" lett volna közvetlenül a hitelezőknek adni a pénzt.
"Az adósságelengedés normális dolog" - mutatott rá Wolf, emlékeztetve, hogy Németország is számos alkalommal volt ennek haszonélvezője.
"Amit nem lehet visszafizetni, azt nem fogják visszafizetni" - állapította meg a Financial Times szerzője, leszögezve egyúttal: téveszme azt gondolni, hogy a görögök egy nemzedéken át nagy költségvetési többletet fognak termelni, hogy visszafizessenek olyan pénzeket, amelyekkel hitelező államok magánbefektetőket mentettek meg saját ostobaságuktól.
A politikailag kényelmes megoldás ezzel szemben az "ítéletnap" további elhalasztása, a kamatterhek csökkentése és a futamidők kitolása. Ezzel elkerülhető lenne, hogy más válság sújtotta országok is adósságuk elengedését követeljék, de nem fogja meghozni azt az eredményt, amelyre égető szükség lenne.
Martin Wolf a veszélyes forgatókönyvnek azt tartja, ha Görögországot a fizetésképtelenség irányába kényszerítik. Ez végső soron azzal fenyeget, hogy Görögország kénytelen kilépni az eurózónából.
"Ez rövid távon bizonyosan katasztrofális lenne Görögország számára, és valószínűleg egy nemzedékkel visszavetné a modernizációt" - állítja Wolf. A szerző szerint ezen túlmenően krónikus instabilitást is okozna, mert a monetáris unió hitelessége elveszne.
"Az eurózóna létrehozása tagjainak vélhetően a második legrosszabb monetáris ötlete. A legrosszabb a megszüntetése volna" - vélte a publicista arról írva, hova vezethet a görögök távozása.
MTI
A publicista úgy vélte, a helyes megoldás az lenne, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank súlyosan eladósodott szegény országok számára kitalált programjainak mintájára csak azt követően engednének a hitelezők az adósságból, hogy Athén teljesíti a pontosan meghatározott reformelvárásokat."Ez hasznára válna Görögországnak, amely politikai és gazdasági korszerűsítésre szorul" - írta Wolf, aki szerint ugyan az adósságelengedés okozhat problémákat, de kisebbeket, mint ha Görögországot "a farkasok elé vetik".
A görögök követelésének, hogy könnyítsenek a terheiken, a publicista szerint két moralizáló érv állja útját. Az egyik, hogy a kölcsönadott pénzt vissza kell fizetni, bármibe is kerül.
"Nagyjából ez a mentalitás tartotta fenn az adósok börtöneit" - írta a szerző, felhívva a figyelmet, hogy a hitelezőknek is erkölcsi kötelességük felelősen eljárni, ha pedig olyannak adnak pénzt, akiről sejthető, hogy nem tud fizetni, megérdemlik a következményeket.
A másik érv, hogy az eurózóna már így is rendkívül bőkezű volt. Ám Wolf szerint a hitelek mindössze 11 százaléka szolgálta a görög állam működésének biztosítását, túlnyomó többsége a hitelezőkhöz került vissza lejáró követelések és kamat formájában. Fogalmazása szerint "őszintébb, de túl kínos" lett volna közvetlenül a hitelezőknek adni a pénzt.
"Az adósságelengedés normális dolog" - mutatott rá Wolf, emlékeztetve, hogy Németország is számos alkalommal volt ennek haszonélvezője.
"Amit nem lehet visszafizetni, azt nem fogják visszafizetni" - állapította meg a Financial Times szerzője, leszögezve egyúttal: téveszme azt gondolni, hogy a görögök egy nemzedéken át nagy költségvetési többletet fognak termelni, hogy visszafizessenek olyan pénzeket, amelyekkel hitelező államok magánbefektetőket mentettek meg saját ostobaságuktól.
A politikailag kényelmes megoldás ezzel szemben az "ítéletnap" további elhalasztása, a kamatterhek csökkentése és a futamidők kitolása. Ezzel elkerülhető lenne, hogy más válság sújtotta országok is adósságuk elengedését követeljék, de nem fogja meghozni azt az eredményt, amelyre égető szükség lenne.
Martin Wolf a veszélyes forgatókönyvnek azt tartja, ha Görögországot a fizetésképtelenség irányába kényszerítik. Ez végső soron azzal fenyeget, hogy Görögország kénytelen kilépni az eurózónából.
"Ez rövid távon bizonyosan katasztrofális lenne Görögország számára, és valószínűleg egy nemzedékkel visszavetné a modernizációt" - állítja Wolf. A szerző szerint ezen túlmenően krónikus instabilitást is okozna, mert a monetáris unió hitelessége elveszne.
"Az eurózóna létrehozása tagjainak vélhetően a második legrosszabb monetáris ötlete. A legrosszabb a megszüntetése volna" - vélte a publicista arról írva, hova vezethet a görögök távozása.
MTI
Hozzászólások