Hétfőn startol az új uniós határőrizeti rendszer
December 2-án, hétfőn kezd működni az Európai Unió új határőrizeti rendszere, az Eurosur, amelynek célja, hogy az EU külső határainak őrzése hatékonyabb legyen, ugyanakkor biztonságosabbá váljon, meg lehessen menteni azokat, akik akár életüket is kockára teszik annak érdekében, hogy Európába jussanak - tudatták pénteken a téma uniós szakértői.
Hétfőtől az Európai Unió külső határát jelentő 18 tagállamban és Norvégiában kezdenek el működni az úgynevezett nemzeti koordinációs központok, a nem határállamok jövő december 1-jén csatlakoznak a rendszerhez.
A szakértők rámutattak, hogy ezek a központok képezik majd a rendszer gerincét, ezekben működnek majd együtt a tagállamok határőrizeti hatóságai, a rendőrség, a határőrség és ahol van, a parti őrség és a haditengerészet is, az unió külső határát pedig határszakaszokra bontják, amelyeket háromfokozatú skálán rangsorolnak majd annak függvényében, hogy melyik határszakaszon mekkora a biztonsági kockázat, melyek a forró pontok - magyarázta a bizottság szakembere.
Az információ szinte valós időben bekerül az uniós rendszerbe, és pontosan meg lesz határozva, hogy melyik határszakaszért ki a felelős - közölte.
Incidens esetén a tagállami hatóságok értesítik a nemzeti koordinációs központot, ahol betáplálják az adatokat a Frontex informatikai rendszerébe, az uniós ügynökség pedig értesíti a többi tagállam koordinációs központját, súlyos helyzetekben pedig segítséget is nyújt - foglalta össze az uniós tisztviselő a rendszer működését.
A központok által összegyűjtött információkat az EU határrendészeti ügynöksége, a Frontex fogja összesíteni és elemezni, feltérképezve például a határokon átívelő bűnözői hálózatok által használt útvonalakat - ismerteti közleményében az Európai Bizottság.
A Frontex emellett támogatást nyújt a tagállamoknak abban is, hogy észleljék a viszonylag apró, de akár több száz embert szállító hajókat, lélekvesztőket is a tengeren, elébe menve az olyan tragédiáknak, amilyen októberben több mint 350 ember életét követelve az olaszországi Lampedusa szigetének közelében.
A témával foglalkozó uniós szakember arra is kitért, hogy megvizsgálták például annak lehetőségét, hogy fel lehet-e kutatni az ilyen hajókat útközben műholdas megfigyeléssel, és arra jutottak, hogy ez sem technológiailag, sem anyagilag nem valósítható meg, viszont a azokat a helyeket, ahonnan ezek a menekülteket szállító hajók jellemzően indulnak, meg lehet figyelni műholdakkal. A szakember azokra a lapértesülésekre is rácáfolt, melyek szerint az Eurosur keretében a jövőben az Európai Unió drónokkal akarná megfigyelni a határokat.
Drónok nem repülhetnek polgári repülésre használt légtérben, az Eurosur-rendszerben nincsenek drónok - szögezte le a név nélkül nyilatkozó szakértő.
A projekt előkészítésében is részt vevő bizottsági tisztviselő azt is ismertette, hogy számításaik szerint az Eurosur működtetése a 2014 és 2020 közötti pénzügyi tervezési időszakban 244 millió euróra rúghat. De bízvást állíthatom, hogy a tényleges költség kevesebb lesz ennél - húzta alá.
Egy másik uniós forrás, aki behatóan ismeri a határrendészeti ügynökség működését arra világított rá, hogy bár új koordinációs központok állnak majd fel a tagállamokban, uniós szinten nem kerül plusz forrás a rendszerbe. Változtatunk a prioritások sorrendjén, és újraosztjuk a meglévő erőforrásokat - tette világossá a tisztviselő.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ki hogyan fogja ellenőrizni, hogy az új rendszer beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, a név nélkül nyilatkozó bizottsági tisztviselők kifejtették: az Eurosur uniós rendeleten alapul, az uniós jog betartatása pedig az Európai Bizottság feladata.
MTI
Hétfőtől az Európai Unió külső határát jelentő 18 tagállamban és Norvégiában kezdenek el működni az úgynevezett nemzeti koordinációs központok, a nem határállamok jövő december 1-jén csatlakoznak a rendszerhez.A szakértők rámutattak, hogy ezek a központok képezik majd a rendszer gerincét, ezekben működnek majd együtt a tagállamok határőrizeti hatóságai, a rendőrség, a határőrség és ahol van, a parti őrség és a haditengerészet is, az unió külső határát pedig határszakaszokra bontják, amelyeket háromfokozatú skálán rangsorolnak majd annak függvényében, hogy melyik határszakaszon mekkora a biztonsági kockázat, melyek a forró pontok - magyarázta a bizottság szakembere.
Az információ szinte valós időben bekerül az uniós rendszerbe, és pontosan meg lesz határozva, hogy melyik határszakaszért ki a felelős - közölte.
Incidens esetén a tagállami hatóságok értesítik a nemzeti koordinációs központot, ahol betáplálják az adatokat a Frontex informatikai rendszerébe, az uniós ügynökség pedig értesíti a többi tagállam koordinációs központját, súlyos helyzetekben pedig segítséget is nyújt - foglalta össze az uniós tisztviselő a rendszer működését.
A központok által összegyűjtött információkat az EU határrendészeti ügynöksége, a Frontex fogja összesíteni és elemezni, feltérképezve például a határokon átívelő bűnözői hálózatok által használt útvonalakat - ismerteti közleményében az Európai Bizottság.
A Frontex emellett támogatást nyújt a tagállamoknak abban is, hogy észleljék a viszonylag apró, de akár több száz embert szállító hajókat, lélekvesztőket is a tengeren, elébe menve az olyan tragédiáknak, amilyen októberben több mint 350 ember életét követelve az olaszországi Lampedusa szigetének közelében.
A témával foglalkozó uniós szakember arra is kitért, hogy megvizsgálták például annak lehetőségét, hogy fel lehet-e kutatni az ilyen hajókat útközben műholdas megfigyeléssel, és arra jutottak, hogy ez sem technológiailag, sem anyagilag nem valósítható meg, viszont a azokat a helyeket, ahonnan ezek a menekülteket szállító hajók jellemzően indulnak, meg lehet figyelni műholdakkal. A szakember azokra a lapértesülésekre is rácáfolt, melyek szerint az Eurosur keretében a jövőben az Európai Unió drónokkal akarná megfigyelni a határokat.
Drónok nem repülhetnek polgári repülésre használt légtérben, az Eurosur-rendszerben nincsenek drónok - szögezte le a név nélkül nyilatkozó szakértő.
A projekt előkészítésében is részt vevő bizottsági tisztviselő azt is ismertette, hogy számításaik szerint az Eurosur működtetése a 2014 és 2020 közötti pénzügyi tervezési időszakban 244 millió euróra rúghat. De bízvást állíthatom, hogy a tényleges költség kevesebb lesz ennél - húzta alá.
Egy másik uniós forrás, aki behatóan ismeri a határrendészeti ügynökség működését arra világított rá, hogy bár új koordinációs központok állnak majd fel a tagállamokban, uniós szinten nem kerül plusz forrás a rendszerbe. Változtatunk a prioritások sorrendjén, és újraosztjuk a meglévő erőforrásokat - tette világossá a tisztviselő.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ki hogyan fogja ellenőrizni, hogy az új rendszer beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, a név nélkül nyilatkozó bizottsági tisztviselők kifejtették: az Eurosur uniós rendeleten alapul, az uniós jog betartatása pedig az Európai Bizottság feladata.
MTI
Hozzászólások