Iszlám Állam - Az EP elítéli a terroristák legutóbbi támadásait
Az Iszlám Állam legutóbbi támadásait elítélő határozatot fogadott el csütörtökön az Európai Parlament.
Az EP határozottan elítéli a terrorszervezetet és az általa elkövetett emberiesség elleni és háborús bűncselekménynek minősülő, "égbekiáltó emberi jogi jogsértéseit, amelyek népirtásnak is nevezhetők".
Emellett az uniós parlament rendkívül aggasztónak tartja, hogy a terrorcsoport, minden vallási kisebbség kiirtására törekedve, szándékosan a kisebbségeket, többek között keresztényeket és azon szunnitákat veszi célba, akik nem értenek egyet az iszlám általuk követett értelmezésével.
Az EP hangsúlyozza, hogy az elkövetők nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól, és a felelősöket a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell állítani.
A határozat támogatásáról biztosítja az IÁ ellen fellépő nemzetközi koalíciót is, egyúttal arra kéri az uniós intézményeket, hogy dolgozzanak ki forgatókönyvet az IÁ felszámolása utáni időszakra a térségbeli kulturális és vallásközi párbeszéd és megbékélés érdekében.
A dokumentum az ellen is szót emel, hogy a terroristák Szíriában és Irakban is történelmi emlékeket pusztítottak el, s ezt az emberiség egészének kulturális öröksége elleni támadásnak minősíti.
Állásfoglalásában az EP elutasítja és illegitimnek nevezi, hogy a terrorszervezet az ellenőrzése alá vont területen kalifátust létrehozását jelentette be.
"Az „Iszlám Kalifátus” létrehozása és terjeszkedése, valamint más szélsőséges csoportok tevékenysége a Közel-Keleten közvetlen fenyegetést jelent a térség és az európai országok biztonságára" - hangsúlyozza határozatában az uniós parlament.
Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő, a határozati javaslat egyik előterjesztője a parlamentben arra hívta fel a figyelmet, hogy semmilyen konkrét mentési terv nem létezik a sok ezer üldözött család megsegítésére, és ha Európa nem nyújt nagylelkű humanitárius segítséget, akkor ezt más nem fogja megtenni helyette.
Hölvényi a lefolytatott plenáris vita legelőremutatóbb eredménynek azt nevezte, hogy sikerült politikai konszenzusra jutni a közel-keleti keresztényüldözés megítélésében.
"Európa keresztényekért érzett felelőssége többé nem pártpolitikai kérdés: mára egységes álláspont és pártokon felüli közös akarat támogatja a határozott európai szerepvállalást" - zárja közleményét a KNDP-s politikus.
MTI
Az EP határozottan elítéli a terrorszervezetet és az általa elkövetett emberiesség elleni és háborús bűncselekménynek minősülő, "égbekiáltó emberi jogi jogsértéseit, amelyek népirtásnak is nevezhetők".Emellett az uniós parlament rendkívül aggasztónak tartja, hogy a terrorcsoport, minden vallási kisebbség kiirtására törekedve, szándékosan a kisebbségeket, többek között keresztényeket és azon szunnitákat veszi célba, akik nem értenek egyet az iszlám általuk követett értelmezésével.
Az EP hangsúlyozza, hogy az elkövetők nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól, és a felelősöket a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell állítani.
A határozat támogatásáról biztosítja az IÁ ellen fellépő nemzetközi koalíciót is, egyúttal arra kéri az uniós intézményeket, hogy dolgozzanak ki forgatókönyvet az IÁ felszámolása utáni időszakra a térségbeli kulturális és vallásközi párbeszéd és megbékélés érdekében.
A dokumentum az ellen is szót emel, hogy a terroristák Szíriában és Irakban is történelmi emlékeket pusztítottak el, s ezt az emberiség egészének kulturális öröksége elleni támadásnak minősíti.
Állásfoglalásában az EP elutasítja és illegitimnek nevezi, hogy a terrorszervezet az ellenőrzése alá vont területen kalifátust létrehozását jelentette be.
"Az „Iszlám Kalifátus” létrehozása és terjeszkedése, valamint más szélsőséges csoportok tevékenysége a Közel-Keleten közvetlen fenyegetést jelent a térség és az európai országok biztonságára" - hangsúlyozza határozatában az uniós parlament.
Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő, a határozati javaslat egyik előterjesztője a parlamentben arra hívta fel a figyelmet, hogy semmilyen konkrét mentési terv nem létezik a sok ezer üldözött család megsegítésére, és ha Európa nem nyújt nagylelkű humanitárius segítséget, akkor ezt más nem fogja megtenni helyette.
Hölvényi a lefolytatott plenáris vita legelőremutatóbb eredménynek azt nevezte, hogy sikerült politikai konszenzusra jutni a közel-keleti keresztényüldözés megítélésében.
"Európa keresztényekért érzett felelőssége többé nem pártpolitikai kérdés: mára egységes álláspont és pártokon felüli közös akarat támogatja a határozott európai szerepvállalást" - zárja közleményét a KNDP-s politikus.
MTI
Hozzászólások