Nadia Murád jazidi emberi jogi aktivista kapta az idei Václav Havel-díjat
Az iraki jazidi kisebbség jogaiért küzdő Nadia Murádnak ítélte oda idén a Václav Havel emberi jogi díjat az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése - közölte hétfőn a strasbourgi székhelyű testület.
Murádot 21 éves korában, 2014-ben elrabolták és rabszolgasorba kényszerítettek az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei Irakban. A szexrabszolgaság áldozatául esett nők jogaiért kiálló Nadia Murádnak három hónap után sikerült megszöknie, később az ENSZ jószolgálati nagykövete lett, idén pedig a Nobel-békedíjra is jelölték.
Az üldözött jazidi közösséghez tartozó nőt 2014 augusztusában fogták el a terrormilícia harcosai, miután lerohanták az iraki Szindzsár tartományt. A dzsihadisták benyomultak a faluba, ahol élt, minden férfit megöltek, a nőket és a gyerekeket elhurcolták. A jelenleg menekültként Németországban élő Nadia Murad elmondása szerint az iszlamisták a jazidi nőket "megerőszakolásra szánt húsdarabnak" tekintik.
A több mint félmillió lelkes jazidi közösség egy saját monoteista vallással rendelkező etnikai kisebbség Irakban. A kurd nyelv egyik dialektusát beszélik. Tagjai az Iszlám Állam térhódítását megelőzően jellemzően a történelmi Mezopotámia északi részén, a mai Irak Ninive tartományában éltek.
A strasbourgi ceremónián az idei másik két jelölt, Gordana Igric szerb újságíró és a René Cassin Alapítvány/Nemzetközi Emberi Jogi Intézet is oklevelet kapott, amiért civilként kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az emberi jogok védelme terén.
Nadia Murád
"Václav Havel idén lenne 80 éves. Már nincs köztünk, az öröksége azonban fontosabb, mint valaha" - hangoztatta az ünnepségen Pedro Agramunt, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke.
"(Havel) írásaiban és politikai tevékenysége során is a gyűlölet és az előítéletek veszélyeire, illetve a tolerancia, az együttélés, valamint az emberi jogok és a jogállamiság iránti tisztelet fontosságára figyelmeztetett (...) Vissza kell térnünk az általa közvetített üzenethez a mostani időkben, amikor kiújult kihívások érik az európai egységet, amikor a sokféleség megosztó tényezővé válik, az emberek pedig gyanakvással kezdenek egymásra tekinteni" - mondta a spanyol konzervatív politikus.
A díjat Václav Havel volt csehszlovák, későbbi cseh elnökről, drámaíróról nevezték el, aki Csehszlovákiában az ellenzéki értelmiség vezéralakja volt. A 60 ezer euróval járó kitüntetést negyedik alkalommal ítélték oda, az ET parlamenti közgyűlésének, a Václav Havel Könyvtárnak és a Charta 77 Alapítványnak a hozzájárulásából.
MTI
Murádot 21 éves korában, 2014-ben elrabolták és rabszolgasorba kényszerítettek az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei Irakban. A szexrabszolgaság áldozatául esett nők jogaiért kiálló Nadia Murádnak három hónap után sikerült megszöknie, később az ENSZ jószolgálati nagykövete lett, idén pedig a Nobel-békedíjra is jelölték.
Az üldözött jazidi közösséghez tartozó nőt 2014 augusztusában fogták el a terrormilícia harcosai, miután lerohanták az iraki Szindzsár tartományt. A dzsihadisták benyomultak a faluba, ahol élt, minden férfit megöltek, a nőket és a gyerekeket elhurcolták. A jelenleg menekültként Németországban élő Nadia Murad elmondása szerint az iszlamisták a jazidi nőket "megerőszakolásra szánt húsdarabnak" tekintik.
A több mint félmillió lelkes jazidi közösség egy saját monoteista vallással rendelkező etnikai kisebbség Irakban. A kurd nyelv egyik dialektusát beszélik. Tagjai az Iszlám Állam térhódítását megelőzően jellemzően a történelmi Mezopotámia északi részén, a mai Irak Ninive tartományában éltek.
A strasbourgi ceremónián az idei másik két jelölt, Gordana Igric szerb újságíró és a René Cassin Alapítvány/Nemzetközi Emberi Jogi Intézet is oklevelet kapott, amiért civilként kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az emberi jogok védelme terén.
Nadia Murád"Václav Havel idén lenne 80 éves. Már nincs köztünk, az öröksége azonban fontosabb, mint valaha" - hangoztatta az ünnepségen Pedro Agramunt, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke.
"(Havel) írásaiban és politikai tevékenysége során is a gyűlölet és az előítéletek veszélyeire, illetve a tolerancia, az együttélés, valamint az emberi jogok és a jogállamiság iránti tisztelet fontosságára figyelmeztetett (...) Vissza kell térnünk az általa közvetített üzenethez a mostani időkben, amikor kiújult kihívások érik az európai egységet, amikor a sokféleség megosztó tényezővé válik, az emberek pedig gyanakvással kezdenek egymásra tekinteni" - mondta a spanyol konzervatív politikus.
A díjat Václav Havel volt csehszlovák, későbbi cseh elnökről, drámaíróról nevezték el, aki Csehszlovákiában az ellenzéki értelmiség vezéralakja volt. A 60 ezer euróval járó kitüntetést negyedik alkalommal ítélték oda, az ET parlamenti közgyűlésének, a Václav Havel Könyvtárnak és a Charta 77 Alapítványnak a hozzájárulásából.
MTI
Hozzászólások