NATO-főtitkár: mintegy 8-12 ezer fős lehet a jövőre induló afganisztáni kiképző misszió
Mintegy 8-12 ezer fő lehet a teljes létszámigénye annak az új, kiképzési és tanácsadási tevékenységre összpontosító nemzetközi műveletnek, amelyet jövőre indíthat a NATO Afganisztánban - közölte szerdán, az atlanti szövetséghez tartozó országok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
Ez év végén lezárul a NATO vezette, nagyszabású afganisztáni harci misszió, az ISAF, amelybe az észak-atlanti szervezet tagországai mellett sok partnerország is bekapcsolódott, így összesen mintegy ötven ország vett benne részt. Helyette jövőre indulna a sokkal alacsonyabb létszámúra tervezett, harci műveletet nem folytató "Eltökélt támogatás" (Resolute Support) misszió.
Ennek azonban az az előfeltétele, hogy legkésőbb augusztusban az addigra remélhetőleg hivatalba lépő új afgán elnök írja alá a nemzetközi erők jogállásáról szóló megállapodást, amit Hamid Karzai távozó afgán államfő már nem volt hajlandó megtenni.
Amerikai részről nemrégiben kilátásba helyezték: ha megszületik a megegyezés, az Egyesült Államok 2015 elején mintegy 9800 katonát hajlandó Afganisztánban hagyni az új küldetés ellátására. E létszámot azonban már az év derekán meg akarják felezni, 2016 végére pedig az összes amerikai katonát ki akarják vonni Afganisztánból.
Korábban hosszabb ideig tartó kiképző misszióval számoltak, újabban azonban már olyan hangok hallatszanak NATO-körökben, hogy az amerikaiak távozása után a Resolute Support aligha lehetne hosszú életű.
A NATO-országok védelmi miniszterei szerdán - azon túl, hogy áttekintették az afganisztáni helyzetet - tárgyaltak Grúziáról is. Mint Rasmussen elmondta, egyelőre nem született döntés arról, hogy az országot bevonják-e a Tagsági Akciótervbe (Membership Action Plan, MAP), amit a szövetséghez való csatlakozási folyamat döntő szakaszának tekintenek. A kérdést legközelebb az atlanti szervezet tagállamainak külügyminiszteri vitathatják meg Brüsszelben, e hónap második felében.
A NATO - mondták nevük mellőzését kérő diplomaták - egyfelől tudatában van annak, hogy Oroszország katonai megszállás alatt tartja a Grúziától jogellenesen elszakadt Dél-Oszétiát, valamint Abháziát, és ez a körülmény bonyolíthatná a NATO-orosz viszonyt Grúzia NATO-csatlakozása esetén, másfelől viszont nem hajlandó arra, hogy "vétójogot" adjon Moszkvának a NATO-bővítés kérdéseit illetően.
A kétnapos értekezletet záró sajtóértekezletén Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter nyomatékkal szólt arról, hogy az európai szövetségeseknek növelniük kellene védelmi kiadásaikat, mert a katonai költségvetési ráfordítások folyamatos csökkenése veszélyezteti a NATO védelmi képességeit. Hagel - utalva a NATO-miniszteri tanácskozás első napjának központi témájára, az ukrajnai agresszív orosz fellépésre - jelezte, hogy az Egyesült Államok növelni akarja Európában állomásozó katonáinak számát, ami jelenleg 67 ezer főt tesz ki.
MTI
Ez év végén lezárul a NATO vezette, nagyszabású afganisztáni harci misszió, az ISAF, amelybe az észak-atlanti szervezet tagországai mellett sok partnerország is bekapcsolódott, így összesen mintegy ötven ország vett benne részt. Helyette jövőre indulna a sokkal alacsonyabb létszámúra tervezett, harci műveletet nem folytató "Eltökélt támogatás" (Resolute Support) misszió.Ennek azonban az az előfeltétele, hogy legkésőbb augusztusban az addigra remélhetőleg hivatalba lépő új afgán elnök írja alá a nemzetközi erők jogállásáról szóló megállapodást, amit Hamid Karzai távozó afgán államfő már nem volt hajlandó megtenni.
Amerikai részről nemrégiben kilátásba helyezték: ha megszületik a megegyezés, az Egyesült Államok 2015 elején mintegy 9800 katonát hajlandó Afganisztánban hagyni az új küldetés ellátására. E létszámot azonban már az év derekán meg akarják felezni, 2016 végére pedig az összes amerikai katonát ki akarják vonni Afganisztánból.
Korábban hosszabb ideig tartó kiképző misszióval számoltak, újabban azonban már olyan hangok hallatszanak NATO-körökben, hogy az amerikaiak távozása után a Resolute Support aligha lehetne hosszú életű.
A NATO-országok védelmi miniszterei szerdán - azon túl, hogy áttekintették az afganisztáni helyzetet - tárgyaltak Grúziáról is. Mint Rasmussen elmondta, egyelőre nem született döntés arról, hogy az országot bevonják-e a Tagsági Akciótervbe (Membership Action Plan, MAP), amit a szövetséghez való csatlakozási folyamat döntő szakaszának tekintenek. A kérdést legközelebb az atlanti szervezet tagállamainak külügyminiszteri vitathatják meg Brüsszelben, e hónap második felében.
A NATO - mondták nevük mellőzését kérő diplomaták - egyfelől tudatában van annak, hogy Oroszország katonai megszállás alatt tartja a Grúziától jogellenesen elszakadt Dél-Oszétiát, valamint Abháziát, és ez a körülmény bonyolíthatná a NATO-orosz viszonyt Grúzia NATO-csatlakozása esetén, másfelől viszont nem hajlandó arra, hogy "vétójogot" adjon Moszkvának a NATO-bővítés kérdéseit illetően.
A kétnapos értekezletet záró sajtóértekezletén Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter nyomatékkal szólt arról, hogy az európai szövetségeseknek növelniük kellene védelmi kiadásaikat, mert a katonai költségvetési ráfordítások folyamatos csökkenése veszélyezteti a NATO védelmi képességeit. Hagel - utalva a NATO-miniszteri tanácskozás első napjának központi témájára, az ukrajnai agresszív orosz fellépésre - jelezte, hogy az Egyesült Államok növelni akarja Európában állomásozó katonáinak számát, ami jelenleg 67 ezer főt tesz ki.
MTI
Hozzászólások