Nem készít jogalkotási javaslatot Brüsszel az Egy közülünk polgári kezdeményezés ügyében
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem készít jogalkotási javaslatot az Egy közülünk (One of Us) elnevezésű európai polgári kezdeményezés ügyében - közölték szerdán Brüsszelben.
A kezdeményezés arra irányult, hogy az EU szüntesse be olyan tevékenységek finanszírozását - különösképpen a kutatási, fejlesztéstámogatási és közegészségügyi területen -, amelyek emberi embrió elpusztításával járnak.
A brüsszeli bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - most azt a választ adta a kezdeményezőknek, hogy nem áll szándékában jogalkotási javaslattal előállni ebben a kérdésben, mert a tagállamok körében és az Európai Parlamentben nemrég folytattak vitát és hoztak döntést az ezzel kapcsolatos uniós politikáról.
A jelenlegi uniós keretszabályozás, amelynek az érvényét megújították a 2014 és 2020 közötti időszakra is, három alapelven nyugszik. Az első, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti jogalkotást, tehát a kutatási EU-projekteknek igazodniuk kell azon ország jogszabályaihoz, ahol a kutatás folyik. A második alapelv, hogy minden projektet tudományos és szigorú etikai szempontból is véleményezni kell. Végezetül a harmadik alapelv, hogy uniós forrásokat nem szabad felhasználni új őssejttörzsek kinyerésére, illetve olyan kutatásra, amely embrió elpusztításával jár.
Ami a nemrégiben bevezetett európai polgári kezdeményezés intézményét illeti, az uniós szabályok értelmében a megfelelő számú aláírások hitelesítését követően az Európai Bizottságnak három hónapon belül fogadnia kell a kezdeményezés elindítóit, akik részletesen ismertethetik javaslatukat, emellett pedig az Európai Parlamentnek meghallgatást kell tartania a témában.
Azt követően a bizottság választhat, hogy új uniós jogszabály megalkotásával vagy a már létező rendeletek, irányelvek módosításával tesz eleget a kezdeményezésnek. A brüsszeli testület dönthet úgy is, hogy nem teljesíti a kezdeményezés követeléseit, ám ezt meg kell indokolnia.
Ebben az esetben ez utóbbi történt. A kezdeményezők eleget tettek annak a követelménynek, hogy egymilliónál több aláírás gyűjtsenek össze legkevesebb hét uniós tagállamból. Az Egy közülünk szervezői 1 721 626 hitelesített aláírást tudnak felmutatni, amelyeket 18 tagállamban - köztük Magyarországon - gyűjtöttek össze.
A szervezők áprilisban találkoztak az Európai Bizottsággal, majd nyilvános meghallgatást is tartottak az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság azonban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós finanszírozás jelenleg meglévő - nemrég megvitatott és elfogadott - keretei megfelelő szabályozási környezetet biztosítanak.
MTI
A kezdeményezés arra irányult, hogy az EU szüntesse be olyan tevékenységek finanszírozását - különösképpen a kutatási, fejlesztéstámogatási és közegészségügyi területen -, amelyek emberi embrió elpusztításával járnak.A brüsszeli bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - most azt a választ adta a kezdeményezőknek, hogy nem áll szándékában jogalkotási javaslattal előállni ebben a kérdésben, mert a tagállamok körében és az Európai Parlamentben nemrég folytattak vitát és hoztak döntést az ezzel kapcsolatos uniós politikáról.
A jelenlegi uniós keretszabályozás, amelynek az érvényét megújították a 2014 és 2020 közötti időszakra is, három alapelven nyugszik. Az első, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti jogalkotást, tehát a kutatási EU-projekteknek igazodniuk kell azon ország jogszabályaihoz, ahol a kutatás folyik. A második alapelv, hogy minden projektet tudományos és szigorú etikai szempontból is véleményezni kell. Végezetül a harmadik alapelv, hogy uniós forrásokat nem szabad felhasználni új őssejttörzsek kinyerésére, illetve olyan kutatásra, amely embrió elpusztításával jár.
Ami a nemrégiben bevezetett európai polgári kezdeményezés intézményét illeti, az uniós szabályok értelmében a megfelelő számú aláírások hitelesítését követően az Európai Bizottságnak három hónapon belül fogadnia kell a kezdeményezés elindítóit, akik részletesen ismertethetik javaslatukat, emellett pedig az Európai Parlamentnek meghallgatást kell tartania a témában.
Azt követően a bizottság választhat, hogy új uniós jogszabály megalkotásával vagy a már létező rendeletek, irányelvek módosításával tesz eleget a kezdeményezésnek. A brüsszeli testület dönthet úgy is, hogy nem teljesíti a kezdeményezés követeléseit, ám ezt meg kell indokolnia.
Ebben az esetben ez utóbbi történt. A kezdeményezők eleget tettek annak a követelménynek, hogy egymilliónál több aláírás gyűjtsenek össze legkevesebb hét uniós tagállamból. Az Egy közülünk szervezői 1 721 626 hitelesített aláírást tudnak felmutatni, amelyeket 18 tagállamban - köztük Magyarországon - gyűjtöttek össze.
A szervezők áprilisban találkoztak az Európai Bizottsággal, majd nyilvános meghallgatást is tartottak az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság azonban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós finanszírozás jelenleg meglévő - nemrég megvitatott és elfogadott - keretei megfelelő szabályozási környezetet biztosítanak.
MTI
Hozzászólások