Szakbizottsági jelentés kerül ősszel az EP elé az alapjogok uniós helyzetéről
Az Európai Palament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) csütörtökön 32 szavazattal 25 ellenében elfogadta az alapvető szabadságjogok 2013-2014-es európai helyzetéről szóló jelentést, amelyet ősszel vitatnak majd meg az EP plenáris ülésén.
A dokumentumról egymással szöges ellentétben álló értékelést adtak a támogatók, illetve az ellenzők közé tartozó, jobbközép irányzatú néppártiak.
Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője, aki a szociáldemokrata frakció részéről töltötte be az "árnyék-jelentéstevő" szerepet, arról számolt be közleményében, hogy az általa benyújtott hatvan módosító indítvány többsége beépült a LIBE által végül elfogadott szövegbe.
"Az alapvető jogok és alapértékek tiszteletben tartása biztosítja azt, hogy a tagállamok megbízhatnak egymásban és az európai intézményekben, ezért is kell ezeket európai szinten védeni. Éppen ezért szükség van olyan mechanizmusra, mely világos mérőszámok alapján automatikusan jelzi, hogy az egyes tagállamokban milyen helyzetben vannak az alapjogok és a jogállam.
Fontos eredmény, hogy a jelentés javasolja egy ilyen monitorfolyamat elindítását" - olvasható Niedermüller tájékoztatásában.
A néppárti frakció azt közölte, hogy ellenzi a LIBE "szocialista, liberális, zöldpárti és kommunista" képviselői által megszavazott dokumentumot, abszurdnak és felfoghatatlannak tartja a jelentés számos megállapítását.
A bajor Monika Hohlmeier, aki a néppárti frakció koordinátora ebben a kérdésben, úgy értékelte a szöveget, hogy az a bűnözők és a terroristák védelmében kívánja alkalmazni az alapjogokat.
"Tájékoztatni kívánják a rendőrség által üldözött terroristákat, annak érdekében, hogy védelmezzék alapvető jogaikat és személyes adataikat" - fogalmazott Hohlmeier. Szóvá tette azt is, hogy a jelentés összeállítói - amikor a színvonaltalan média számlájára írják egyes alapjogok veszélyeztetését - a sajtószabadságba való beavatkozásra akarják rávenni az Európai Bizottságot.
MTI
A dokumentumról egymással szöges ellentétben álló értékelést adtak a támogatók, illetve az ellenzők közé tartozó, jobbközép irányzatú néppártiak.
Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője, aki a szociáldemokrata frakció részéről töltötte be az "árnyék-jelentéstevő" szerepet, arról számolt be közleményében, hogy az általa benyújtott hatvan módosító indítvány többsége beépült a LIBE által végül elfogadott szövegbe.
"Az alapvető jogok és alapértékek tiszteletben tartása biztosítja azt, hogy a tagállamok megbízhatnak egymásban és az európai intézményekben, ezért is kell ezeket európai szinten védeni. Éppen ezért szükség van olyan mechanizmusra, mely világos mérőszámok alapján automatikusan jelzi, hogy az egyes tagállamokban milyen helyzetben vannak az alapjogok és a jogállam.
Fontos eredmény, hogy a jelentés javasolja egy ilyen monitorfolyamat elindítását" - olvasható Niedermüller tájékoztatásában.
A néppárti frakció azt közölte, hogy ellenzi a LIBE "szocialista, liberális, zöldpárti és kommunista" képviselői által megszavazott dokumentumot, abszurdnak és felfoghatatlannak tartja a jelentés számos megállapítását.
A bajor Monika Hohlmeier, aki a néppárti frakció koordinátora ebben a kérdésben, úgy értékelte a szöveget, hogy az a bűnözők és a terroristák védelmében kívánja alkalmazni az alapjogokat.
"Tájékoztatni kívánják a rendőrség által üldözött terroristákat, annak érdekében, hogy védelmezzék alapvető jogaikat és személyes adataikat" - fogalmazott Hohlmeier. Szóvá tette azt is, hogy a jelentés összeállítói - amikor a színvonaltalan média számlájára írják egyes alapjogok veszélyeztetését - a sajtószabadságba való beavatkozásra akarják rávenni az Európai Bizottságot.
MTI
Hozzászólások