Uniós biztos: a boszniai köztársaság napjáról tartandó népszavazásnak véleménynyilvánítónak kell maradnia
A boszniai Szerb Köztársaságban a köztársaság napjának kijelöléséről tartandó szeptember 25-i népszavazásnak véleménynyilvánítónak kell maradnia - jelentette ki hétfőn Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítési tárgyalásokért felelős biztosa Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott Denis Zvizdiccsel, Bosznia-Hercegovina miniszterelnökével.
Hahn kiemelte, hogy az Európai Unió elégedett a balkáni ország gazdasági fejlődésével, amely nagyban elősegíti az unióhoz való közeledést, de kifejezte, hogy a köztársaság napjáról tartandó szeptemberi népszavazás nem térítheti el az ország gazdaságát a jelenlegi, előremutató útjáról.
Véleménye szerint a Bosznia-Hercegovina egészére kiterjedő gazdasági fejlődésre kell összpontosítani, ezért reményét fejezte ki, hogy a szavazás körüli feszültségek politikai úton megoldhatók maradnak.
"Mindenkinek ennek érdekében kell cselekednie. Minden más ellentétes hatást vált ki" - fogalmazott a biztos.
Denis Zvizdic a találkozót követően a népszavazást "politikai kalandnak" nevezte, amely véleménye szerinte csak bizonyos érdekek céljait szolgálja. A hangsúlyt inkább arra kellene helyezni, hogy Bosznia-Hercegovina és az Európai Unió kapcsolatai új szakaszba léphessenek - vélekedett.
A boszniai kormányfő reményét fejezte ki, hogy az unió külügyi tanácsának következő ülésén további közeledésről határoznak a tagállamok miniszterei - húzta alá a miniszterelnök.
A boszniai Szerb Köztársaságban szeptember 25-én tartanak népszavazást a köztársaság napjának kijelöléséről. Az országrészben január 9-ét tartják a köztársaság napjának, ugyanis a boszniai szerbek 1992-ben ezen a napon próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától.
Az 1992 tavaszán kirobbant boszniai háború több mint százezer halálos áldozatot követelt, a vérontás 1995-ben a daytoni megállapodással zárult, amely az országot két, nagy önállóssággal rendelkező államalakulatra - a boszniai Szerb Köztársaságra és a bosnyák-horvát Bosznia-hercegovinai Föderációra - osztotta, amelyeket gyenge központi kormány köt össze.
Elemzők szerint a szeptember 25-i népszavazás voltaképpen nem is a köztársaság napjáról szól, sokkal inkább "főpróbája" lehet egy várhatóan 2018-as népszavazásnak, amikor a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről dönthetnének az ott lakók.
A népszavazás kiírásának bírálói szerint a köztársaság napjának megtartása megbolygatja az ország amúgy is törékeny egységét, hiszen saját köztársaság napi ünnepséget nem tarthatna külön csak az egyik országrész.
MTI
Hahn kiemelte, hogy az Európai Unió elégedett a balkáni ország gazdasági fejlődésével, amely nagyban elősegíti az unióhoz való közeledést, de kifejezte, hogy a köztársaság napjáról tartandó szeptemberi népszavazás nem térítheti el az ország gazdaságát a jelenlegi, előremutató útjáról.
Véleménye szerint a Bosznia-Hercegovina egészére kiterjedő gazdasági fejlődésre kell összpontosítani, ezért reményét fejezte ki, hogy a szavazás körüli feszültségek politikai úton megoldhatók maradnak.
"Mindenkinek ennek érdekében kell cselekednie. Minden más ellentétes hatást vált ki" - fogalmazott a biztos.
Denis Zvizdic a találkozót követően a népszavazást "politikai kalandnak" nevezte, amely véleménye szerinte csak bizonyos érdekek céljait szolgálja. A hangsúlyt inkább arra kellene helyezni, hogy Bosznia-Hercegovina és az Európai Unió kapcsolatai új szakaszba léphessenek - vélekedett.
A boszniai kormányfő reményét fejezte ki, hogy az unió külügyi tanácsának következő ülésén további közeledésről határoznak a tagállamok miniszterei - húzta alá a miniszterelnök.
A boszniai Szerb Köztársaságban szeptember 25-én tartanak népszavazást a köztársaság napjának kijelöléséről. Az országrészben január 9-ét tartják a köztársaság napjának, ugyanis a boszniai szerbek 1992-ben ezen a napon próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától.
Az 1992 tavaszán kirobbant boszniai háború több mint százezer halálos áldozatot követelt, a vérontás 1995-ben a daytoni megállapodással zárult, amely az országot két, nagy önállóssággal rendelkező államalakulatra - a boszniai Szerb Köztársaságra és a bosnyák-horvát Bosznia-hercegovinai Föderációra - osztotta, amelyeket gyenge központi kormány köt össze.
Elemzők szerint a szeptember 25-i népszavazás voltaképpen nem is a köztársaság napjáról szól, sokkal inkább "főpróbája" lehet egy várhatóan 2018-as népszavazásnak, amikor a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről dönthetnének az ott lakók.
A népszavazás kiírásának bírálói szerint a köztársaság napjának megtartása megbolygatja az ország amúgy is törékeny egységét, hiszen saját köztársaság napi ünnepséget nem tarthatna külön csak az egyik országrész.
MTI
Hozzászólások