Uniós képviselők a reformok folytatását kérik Szerbiától és Koszovótól
Az Európai Parlament képviselői két elfogadott határozatukban üdvözölték az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Szerbiával, az EU és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás aláírását, valamint a szerbiai-koszovói viszony rendezésére kifejtett erőfeszítéseket.
Utóbbin szerintük sokat segítene, ha minden EU-tagállam elismerné Koszovót - közölte az Európai Parlament strasbourgi négynapos plenáris ülésének zárónapján, csütörtökön.
A képviselők üdvözölték a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok javulásában eddig elért eredményeket, és arra kérték Belgrádot és Pristinát, hogy folytassák az eddig megkötött megállapodások teljes körű végrehajtását. Aláhúzták, hogy ez Szerbia uniós csatlakozásának egyik feltétele is.
Szerbia esetében az ülésen részt vevő képviselők megjegyezték, hogy az ország jól halad az európai uniós csatlakozás útján. Az első tárgyalási fejezet megnyitása szerintük - a Koszovóhoz fűződő viszony javulásának következtében - jól megérdemelt sikere volt az országnak.
Ugyanakkor arra kérték Szerbiát, hogy folytassa a rendszerszintű reformokat, biztosítsa a bírók, az ügyészek, valamint a sajtó politikai befolyástól mentes munkáját, és ne lankadjon a küzdelme a korrupció és a szervezett bűnözés ellen.
Koszovó esetében azt hangoztatták a képviselők, hogy az EU-Koszovó társulási megállapodás, melyet az Európai Parlament január 21-én hagyott jóvá, erőteljes ösztönzést nyújt a reformokra, és előkészíti Koszovó uniós integrációját. A média és az igazságszolgáltatás függetlensége, a magas szintű korrupció és szervezett bűnözés, illetve a munkaerőpiac reformjai csupán néhány az aggodalomra adó területek közül - mutat rá az állásfoglalás.
A képviselők ugyanakkor megjegyezték, hogy öt EU-tagállam (Spanyolország, Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia) még nem ismerte el hivatalosan Koszovót, és hozzátették, hogy ha minden tagállam megtenné ezt, az növelné a régió stabilitását, és hozzájárulna a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok javulásához.
A magyar képviselők közül Tőkés László felszólalásában üdvözölte, hogy elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Szerbiával. Az érdemi előrelépéshez viszont az szükséges, hogy a jelképes nyitás nyomán Szerbia tényleges eredményeket mutasson fel a demokratikus jogállamiság, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, valamint az alapvető emberi és kisebbségi jogok terén.
"Romániai magyarként a szerbiai magyarok és románok, azaz a vlachok érdekeit védve maximális elvárásokat támasztok a kisebbségi cselekvési tervvel, illetve Szerbia kisebbségpolitikájával szemben. Ezek teljesítése megkerülhetetlen előfeltétele legyen az ország uniós felvételének!" - hangsúlyozta Tőkés László. Felszólította Koszovót, hogy a területén élő szerb közösségnek biztosítsa azon jogokat, melyeket előző kisebbségi állapotában maga is joggal követelt meg az akkori szerb állami többségtől.
Deli Andor (Fidesz) hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az állásfoglalás jó útmutatóul szolgál a szerb kormánynak a további reformok folytatásához, és ösztönzi, hogy kitartson a sikeresen megkezdett eurointegrációs folyamatban.
A vajdasági magyar képviselő aláhúzta, hogy a prioritások között a jogállamiság és a kisebbségi jogok biztosítása a legfontosabb. Nem csak a tárgyalási folyamatok miatt, hanem azért, hogy Szerbia polgárai mielőbb egy európai szintű jogállamiságot élvezhessenek. "Ez különösen fontos a nemzeti kisebbségi közösségeknek, köztük a vajdasági magyar közösségnek, amelyhez én is tartozom" - zárta felszólalását Deli Andor.
Szanyi Tibor, az MSZP képviselője a vita során kifejtette: Szerbia kulcsfontosságú partnere az uniónak a nyugat-balkáni térség stabilitása, gazdasági és infrastrukturális kapcsolatai, valamint az Európába irányuló migrációs hullám kezelése terén egyaránt.
A képviselő szerint az unió tagállamainak továbbra is feladatuk, hogy figyelemmel kísérjék a reformokat és számon kérjék Belgrádtól a polgári és kisebbségi jogok, az igazságszolgáltatás, a média és egyéb területeken még meglévő hiányosságok felszámolását.
Szerbia és Koszovó EU-integrációs törekvéseit összekapcsolja az az EP-képviselők által is nagy hangsúllyal kinyilvánított elvárás, hogy Belgrád és Pristina teljes körűen normalizálja viszonyát, beleértve a kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezését is.
Koszovóra hosszabb út vár a demokratizálás és az európai integráció terén, amihez - a pristinai vezetés eddigi eredményeinek elismerése mellett - elengedhetetlen a politikai erőszak mielőbbi beszüntetése az országban - tette hozzá a képviselő.
MTI
Utóbbin szerintük sokat segítene, ha minden EU-tagállam elismerné Koszovót - közölte az Európai Parlament strasbourgi négynapos plenáris ülésének zárónapján, csütörtökön.
A képviselők üdvözölték a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok javulásában eddig elért eredményeket, és arra kérték Belgrádot és Pristinát, hogy folytassák az eddig megkötött megállapodások teljes körű végrehajtását. Aláhúzták, hogy ez Szerbia uniós csatlakozásának egyik feltétele is.
Szerbia esetében az ülésen részt vevő képviselők megjegyezték, hogy az ország jól halad az európai uniós csatlakozás útján. Az első tárgyalási fejezet megnyitása szerintük - a Koszovóhoz fűződő viszony javulásának következtében - jól megérdemelt sikere volt az országnak.
Ugyanakkor arra kérték Szerbiát, hogy folytassa a rendszerszintű reformokat, biztosítsa a bírók, az ügyészek, valamint a sajtó politikai befolyástól mentes munkáját, és ne lankadjon a küzdelme a korrupció és a szervezett bűnözés ellen.
Koszovó esetében azt hangoztatták a képviselők, hogy az EU-Koszovó társulási megállapodás, melyet az Európai Parlament január 21-én hagyott jóvá, erőteljes ösztönzést nyújt a reformokra, és előkészíti Koszovó uniós integrációját. A média és az igazságszolgáltatás függetlensége, a magas szintű korrupció és szervezett bűnözés, illetve a munkaerőpiac reformjai csupán néhány az aggodalomra adó területek közül - mutat rá az állásfoglalás.
A képviselők ugyanakkor megjegyezték, hogy öt EU-tagállam (Spanyolország, Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia) még nem ismerte el hivatalosan Koszovót, és hozzátették, hogy ha minden tagállam megtenné ezt, az növelné a régió stabilitását, és hozzájárulna a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok javulásához.
A magyar képviselők közül Tőkés László felszólalásában üdvözölte, hogy elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Szerbiával. Az érdemi előrelépéshez viszont az szükséges, hogy a jelképes nyitás nyomán Szerbia tényleges eredményeket mutasson fel a demokratikus jogállamiság, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, valamint az alapvető emberi és kisebbségi jogok terén.
"Romániai magyarként a szerbiai magyarok és románok, azaz a vlachok érdekeit védve maximális elvárásokat támasztok a kisebbségi cselekvési tervvel, illetve Szerbia kisebbségpolitikájával szemben. Ezek teljesítése megkerülhetetlen előfeltétele legyen az ország uniós felvételének!" - hangsúlyozta Tőkés László. Felszólította Koszovót, hogy a területén élő szerb közösségnek biztosítsa azon jogokat, melyeket előző kisebbségi állapotában maga is joggal követelt meg az akkori szerb állami többségtől.
Deli Andor (Fidesz) hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az állásfoglalás jó útmutatóul szolgál a szerb kormánynak a további reformok folytatásához, és ösztönzi, hogy kitartson a sikeresen megkezdett eurointegrációs folyamatban.
A vajdasági magyar képviselő aláhúzta, hogy a prioritások között a jogállamiság és a kisebbségi jogok biztosítása a legfontosabb. Nem csak a tárgyalási folyamatok miatt, hanem azért, hogy Szerbia polgárai mielőbb egy európai szintű jogállamiságot élvezhessenek. "Ez különösen fontos a nemzeti kisebbségi közösségeknek, köztük a vajdasági magyar közösségnek, amelyhez én is tartozom" - zárta felszólalását Deli Andor.
Szanyi Tibor, az MSZP képviselője a vita során kifejtette: Szerbia kulcsfontosságú partnere az uniónak a nyugat-balkáni térség stabilitása, gazdasági és infrastrukturális kapcsolatai, valamint az Európába irányuló migrációs hullám kezelése terén egyaránt.
A képviselő szerint az unió tagállamainak továbbra is feladatuk, hogy figyelemmel kísérjék a reformokat és számon kérjék Belgrádtól a polgári és kisebbségi jogok, az igazságszolgáltatás, a média és egyéb területeken még meglévő hiányosságok felszámolását.
Szerbia és Koszovó EU-integrációs törekvéseit összekapcsolja az az EP-képviselők által is nagy hangsúllyal kinyilvánított elvárás, hogy Belgrád és Pristina teljes körűen normalizálja viszonyát, beleértve a kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezését is.
Koszovóra hosszabb út vár a demokratizálás és az európai integráció terén, amihez - a pristinai vezetés eddigi eredményeinek elismerése mellett - elengedhetetlen a politikai erőszak mielőbbi beszüntetése az országban - tette hozzá a képviselő.
MTI
Hozzászólások