Világháborús centenárium - Az első világháborúra emlékezett az Európai Parlament
Száz évvel az első világháború után címmel tartott vitát szerdán az Európai Parlament (EP) az első világégés kirobbanásának évfordulójával összefüggésben.
A vitában a frakcióvezetők fejtették ki álláspontjukat. Joseph Daul, a néppárti képviselőcsoport vezetője történelmi távlatba helyezte az első világháborút, amelyet a nacionalista önzés megnyilvánulásának nevezett, amely miatt egy teljes nemzedék veszett oda a harcmezőkön, és amely 20 évvel később "a pokolba vezető utat" nyitotta meg a második világháborúval és a holokauszttal.
A békét fel kell építeni, és karban is kell tartani - mondta az elzászi politikus.
Joseph Daul szerint Európa lelke a két háborúban született, ott van a strasbourgi ülésteremben is, és a kontinens legjobb tulajdonságait egyesíti: a toleranciát, a nyitottságot, a párbeszédet, a kompromisszumra törekvést. Daul ugyanakkor figyelmeztetett: a nacionalista önzés továbbra is jelen van, és ha a választásokon az euroszkeptikus nacionalisták győzedelmeskednek, akkor újra visszatérhet a káosz és a háború. El kell kerülni, hogy 1914 és 1939 megismétlődjön - mondta Daul. Úgy fogalmazott, hogy a mostani EP 1952-ben létrejött elődje felváltotta a barbarizmust, és kijelentette, hogy a vitákat az EP keretei között kell lefolytatni.
Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció vezetője arra mutatott rá, hogy a bosznia-hercegovinai Szarajevó az együttélés jelképe volt, de a felelőtlen politikusok nacionalizmusa elpusztította. Az osztrák szociáldemokrata politikus is figyelmeztetett, hogy Európa sok szempontból nem képes teljesíteni a második világháború után tett ígéreteket, a nacionalista csoportok ismét a gyűlöletre építenek, és újra megjelent az idegengyűlölet. Ezzel összefüggésben a romákat és bevándorlókat érő támadásokat említette.
Swoboda kitért Oroszországra is, és úgy fogalmazott, hogy Moszkva az Európában tapasztalható határok eltörlése helyett új határokat húz szuverén államok területén, majd figyelmeztetett: a helyi konfliktusok könnyen világháborúvá szélesedhetnek, ahogyan az Szarajevóban is történt.
A liberálisok részéről Guy Verhofstadt arról beszélt, hogy ilyenkor azokra az értékekre kell emlékezni, amelyek összekötik Európát. Soha többé - mondta, majd hozzátette: ez a két egyszerű szó kifejezi azt a reményt, hogy a jövő gyermekeinek nem kell csatamezőkön harcolniuk és meghalniuk.
Daniel Cohn-Bendit, a zöld frakció társelnöke a nemzeti szuverenitás központba helyezésének végéről beszélt, és rámutatott, hogy a mai Európai Unió az első és a második világháború előtt azért nem jöhetett létre, mert ahhoz arra volt szükség, hogy a náci Németország és a gyarmattartó európai hatalmak vereséget szenvedjenek, és Európában ne maradjon egyetlen hegemón állam sem. A nacionalizmus maga az önzés - jelentette ki Cohn-Bendit, aki szintén szót ejtett Oroszországról és Ukrajnáról. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha ma Európa magára hagyja az ukránokat, akik az európai szabadságért harcolnak, akkor holnap másokat is magára fog hagyni, és akkor nem is éri meg Európa építésén dolgozni.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a vitában arról beszélt, hogy a béke megőrzése a legfőbb elv Európában, és úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió lényege a tagállamok nemzeti identitásának erősítése a "nacionalizmus perverz logikájának" kiiktatásával. Ukrajnával összefüggésben Barroso arra a tanulságra mutatott rá, hogy sohasem szabad természetes adottságnak tekinteni a békét és a biztonságot. Barroso az ultranacionalista politikai erők térnyerésére is kitért, mint mondta, ők az ellenségüknek tekintik az Európai Uniót. Az EU valóban az ellenségük, mert fellép az ultranacionalista agresszivitással szemben - jelentette ki Barroso.
A magyar szocialisták EP-képviselője, Göncz Kinga írásbeli hozzászólást nyújtott be a vitához, amelyben az Európai értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozza.
Az Európai Unió csak úgy tudja megőrizni vonzerejét, ha maga is példát mutat a demokrácia, az alapvető jogok tiszteletben tartása terén - áll a képviselő által a sajtóhoz eljuttatott közleményben. A képviselő szerint az európai közösséghez tartozásnak továbbra is nagy a vonzereje, ellenfeleket ösztönöz arra, hogy letegyék a fegyvert és párbeszédet kezdjenek, és tömegeket buzdít a tekintélyelvű rezsimekkel és vezetőkkel való szembefordulásra, ám ezt a vonzerőt tagok sokszor alábecsülik.
A frakcióvezetők közül többen is elbúcsúztak kollégáiktól, és köszönetet mondtak nekik. Joseph Daul, a néppárti, Hannes Swoboda, a szocialista és Daniel Cohn-Bendit, a zöld képviselőcsoport vezetője is befejezi munkáját az EP-ben, és ez volt az utolsó vita a strasbourgi plénumon, amelyben felszólaltak. A szenvedélyes hangvételű beszédeiről ismertté vált Cohn-Benditre utalva, aki orgánumával hétről-hétre megtöltötte a parlament termét, Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője és Martin Schulz, az EP elnöke is ironikusan megjegyezte, hogy akinek olyan barátja van, mint ő, annak már nincs is szüksége ellenségekre.
MTI
A vitában a frakcióvezetők fejtették ki álláspontjukat. Joseph Daul, a néppárti képviselőcsoport vezetője történelmi távlatba helyezte az első világháborút, amelyet a nacionalista önzés megnyilvánulásának nevezett, amely miatt egy teljes nemzedék veszett oda a harcmezőkön, és amely 20 évvel később "a pokolba vezető utat" nyitotta meg a második világháborúval és a holokauszttal.A békét fel kell építeni, és karban is kell tartani - mondta az elzászi politikus.
Joseph Daul szerint Európa lelke a két háborúban született, ott van a strasbourgi ülésteremben is, és a kontinens legjobb tulajdonságait egyesíti: a toleranciát, a nyitottságot, a párbeszédet, a kompromisszumra törekvést. Daul ugyanakkor figyelmeztetett: a nacionalista önzés továbbra is jelen van, és ha a választásokon az euroszkeptikus nacionalisták győzedelmeskednek, akkor újra visszatérhet a káosz és a háború. El kell kerülni, hogy 1914 és 1939 megismétlődjön - mondta Daul. Úgy fogalmazott, hogy a mostani EP 1952-ben létrejött elődje felváltotta a barbarizmust, és kijelentette, hogy a vitákat az EP keretei között kell lefolytatni.
Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció vezetője arra mutatott rá, hogy a bosznia-hercegovinai Szarajevó az együttélés jelképe volt, de a felelőtlen politikusok nacionalizmusa elpusztította. Az osztrák szociáldemokrata politikus is figyelmeztetett, hogy Európa sok szempontból nem képes teljesíteni a második világháború után tett ígéreteket, a nacionalista csoportok ismét a gyűlöletre építenek, és újra megjelent az idegengyűlölet. Ezzel összefüggésben a romákat és bevándorlókat érő támadásokat említette.
Swoboda kitért Oroszországra is, és úgy fogalmazott, hogy Moszkva az Európában tapasztalható határok eltörlése helyett új határokat húz szuverén államok területén, majd figyelmeztetett: a helyi konfliktusok könnyen világháborúvá szélesedhetnek, ahogyan az Szarajevóban is történt.
A liberálisok részéről Guy Verhofstadt arról beszélt, hogy ilyenkor azokra az értékekre kell emlékezni, amelyek összekötik Európát. Soha többé - mondta, majd hozzátette: ez a két egyszerű szó kifejezi azt a reményt, hogy a jövő gyermekeinek nem kell csatamezőkön harcolniuk és meghalniuk.
Daniel Cohn-Bendit, a zöld frakció társelnöke a nemzeti szuverenitás központba helyezésének végéről beszélt, és rámutatott, hogy a mai Európai Unió az első és a második világháború előtt azért nem jöhetett létre, mert ahhoz arra volt szükség, hogy a náci Németország és a gyarmattartó európai hatalmak vereséget szenvedjenek, és Európában ne maradjon egyetlen hegemón állam sem. A nacionalizmus maga az önzés - jelentette ki Cohn-Bendit, aki szintén szót ejtett Oroszországról és Ukrajnáról. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha ma Európa magára hagyja az ukránokat, akik az európai szabadságért harcolnak, akkor holnap másokat is magára fog hagyni, és akkor nem is éri meg Európa építésén dolgozni.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a vitában arról beszélt, hogy a béke megőrzése a legfőbb elv Európában, és úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió lényege a tagállamok nemzeti identitásának erősítése a "nacionalizmus perverz logikájának" kiiktatásával. Ukrajnával összefüggésben Barroso arra a tanulságra mutatott rá, hogy sohasem szabad természetes adottságnak tekinteni a békét és a biztonságot. Barroso az ultranacionalista politikai erők térnyerésére is kitért, mint mondta, ők az ellenségüknek tekintik az Európai Uniót. Az EU valóban az ellenségük, mert fellép az ultranacionalista agresszivitással szemben - jelentette ki Barroso.
A magyar szocialisták EP-képviselője, Göncz Kinga írásbeli hozzászólást nyújtott be a vitához, amelyben az Európai értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozza.
Az Európai Unió csak úgy tudja megőrizni vonzerejét, ha maga is példát mutat a demokrácia, az alapvető jogok tiszteletben tartása terén - áll a képviselő által a sajtóhoz eljuttatott közleményben. A képviselő szerint az európai közösséghez tartozásnak továbbra is nagy a vonzereje, ellenfeleket ösztönöz arra, hogy letegyék a fegyvert és párbeszédet kezdjenek, és tömegeket buzdít a tekintélyelvű rezsimekkel és vezetőkkel való szembefordulásra, ám ezt a vonzerőt tagok sokszor alábecsülik.
A frakcióvezetők közül többen is elbúcsúztak kollégáiktól, és köszönetet mondtak nekik. Joseph Daul, a néppárti, Hannes Swoboda, a szocialista és Daniel Cohn-Bendit, a zöld képviselőcsoport vezetője is befejezi munkáját az EP-ben, és ez volt az utolsó vita a strasbourgi plénumon, amelyben felszólaltak. A szenvedélyes hangvételű beszédeiről ismertté vált Cohn-Benditre utalva, aki orgánumával hétről-hétre megtöltötte a parlament termét, Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője és Martin Schulz, az EP elnöke is ironikusan megjegyezte, hogy akinek olyan barátja van, mint ő, annak már nincs is szüksége ellenségekre.
MTI
Hozzászólások