Felmentette egy francia bíróság Marine Le Pent a gyűlöletkeltés vádja alól
Felmentette kedden Marine Le Pent, a francia Nemzeti Front elnökét az észak-franciaországi Lille büntetőbírósága a gyűlöletkeltés vádja alól egy öt évvel ezelőtti kijelentése miatt, amelyben a muzulmánok utcai imádkozását az ország második világháború alatti német megszálláshoz hasonlította.
A regionális választásokon rekordszámú szavazót, 6,8 millió embert maga mellé állító, de végül csak a harmadik helyen végzett párt vezetője először állt bíróság elé "vallási hovatartozás miatti diszkrimináció-, erőszak- és gyűlöletkeltés miatt".
A lyoni ügyészség a Mozgalom a rasszizmus ellen és a népek barátságáért (MRAP) nevű civil szervezet kezdeményezésére négy rasszizmus elleni egyesület feljelentése nyomán rasszista gyűlöletkeltés gyanújával 2011 januárjában indított eljárást Le Pen ellen.
A Nemzeti Front elnöki posztjáért folytatott kampányban a párt tagjai előtt 2010 december 10-én Lyonban Marine Le Pen a muzulmánok utcai imádkozása kapcsán kijelentette: "Nagyon sajnálom, de azoknak, akik annyira szeretnek a második világháborúról beszélni, azt üzenem: ha már megszállásról van szó, beszélhetnénk erről is, mert ez területi megszállás". Hozzátette: "Ez részben területi megszállás, egyes negyedeké, amelyekben a vallási törvény uralkodik, ez megszállás. Tény, hogy nem tankokkal és katonákkal, de azért mégiscsak egy olyan megszállás, amelytől szenved a lakosság".
Ha a bíróság bűnösnek találta volna, Marine Le Pent akár egyéves börtönbüntetéssel és 45 ezer euró pénzbüntetéssel is sújthatta volna. A bíróság azonban az ügyészség javaslatának megfelelően a pártvezér felmentése mellett döntött. Az ügyész szerint ugyanis az utcai imádkozás kapcsán Le Pen nem a teljes muzulmán közösségről, hanem annak egy kisebbségéről beszélt, a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolva.
"Öt év rágalmazás, felmentés. És most hány rágalmazó fog elnézését kérni?" - írta Marine Le Pen a Twitteren.
Hasonló eljárás sújtotta 1998-ban a pártalapító Jean-Marie Le Pent, az FN akkori elnökét, akinek azért kellett bíróság elé állnia, mert a második világháború egyik "részletkérdésének" minősítette a gázkamrákat. A pártalapítót elítélték, és miután többször is megismételte a kijelentését, lánya, a jelenlegi pártelnök kizárta a pártból.
A regionális választások előtt hat héten át tartó perben a pártvezető azzal vádolta meg a kormányt, hogy ő áll az eljárás hátterében. A választások első fordulójában a Nemzeti Front végzett az élen, de a második fordulóban egyetlen régió irányítását sem tudta megszerezni, jóllehet választóinak száma az elmúlt öt évben megháromszorozódott.
MTI
A regionális választásokon rekordszámú szavazót, 6,8 millió embert maga mellé állító, de végül csak a harmadik helyen végzett párt vezetője először állt bíróság elé "vallási hovatartozás miatti diszkrimináció-, erőszak- és gyűlöletkeltés miatt".
A lyoni ügyészség a Mozgalom a rasszizmus ellen és a népek barátságáért (MRAP) nevű civil szervezet kezdeményezésére négy rasszizmus elleni egyesület feljelentése nyomán rasszista gyűlöletkeltés gyanújával 2011 januárjában indított eljárást Le Pen ellen.
A Nemzeti Front elnöki posztjáért folytatott kampányban a párt tagjai előtt 2010 december 10-én Lyonban Marine Le Pen a muzulmánok utcai imádkozása kapcsán kijelentette: "Nagyon sajnálom, de azoknak, akik annyira szeretnek a második világháborúról beszélni, azt üzenem: ha már megszállásról van szó, beszélhetnénk erről is, mert ez területi megszállás". Hozzátette: "Ez részben területi megszállás, egyes negyedeké, amelyekben a vallási törvény uralkodik, ez megszállás. Tény, hogy nem tankokkal és katonákkal, de azért mégiscsak egy olyan megszállás, amelytől szenved a lakosság".
Ha a bíróság bűnösnek találta volna, Marine Le Pent akár egyéves börtönbüntetéssel és 45 ezer euró pénzbüntetéssel is sújthatta volna. A bíróság azonban az ügyészség javaslatának megfelelően a pártvezér felmentése mellett döntött. Az ügyész szerint ugyanis az utcai imádkozás kapcsán Le Pen nem a teljes muzulmán közösségről, hanem annak egy kisebbségéről beszélt, a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolva.
"Öt év rágalmazás, felmentés. És most hány rágalmazó fog elnézését kérni?" - írta Marine Le Pen a Twitteren.
Hasonló eljárás sújtotta 1998-ban a pártalapító Jean-Marie Le Pent, az FN akkori elnökét, akinek azért kellett bíróság elé állnia, mert a második világháború egyik "részletkérdésének" minősítette a gázkamrákat. A pártalapítót elítélték, és miután többször is megismételte a kijelentését, lánya, a jelenlegi pártelnök kizárta a pártból.
A regionális választások előtt hat héten át tartó perben a pártvezető azzal vádolta meg a kormányt, hogy ő áll az eljárás hátterében. A választások első fordulójában a Nemzeti Front végzett az élen, de a második fordulóban egyetlen régió irányítását sem tudta megszerezni, jóllehet választóinak száma az elmúlt öt évben megháromszorozódott.
MTI
Hozzászólások