Felmérés: nő az egzisztenciális bizonytalanság és csökken a horvátok intézményekbe vetett bizalma
A horvát állampolgárok egyre nagyobb nyomásként élik meg a növekvő megélhetési költségeket, miközben folyamatosan gyengül az intézményekbe vetett bizalom - számolt be a Jutarnji List a Val csoport megbízásából készült Ipsos-felmérés eredményeiről. A kutatást október 25-30. között, 600 fős mintán végezték online módszerrel.
A megélhetési költségek emelkedése továbbra is a legnagyobb teher: a lakosság több mint 90 százaléka aggódik az árak növekedése miatt, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban.
A válaszadók 78,4 százaléka a vásárlóerő csökkenésétől tart, minden harmadik megkérdezett pedig kevesebbet költ, mint egy évvel korábban. A lakosság háromnegyede a közeljövőben is az életszínvonal romlását valószínűsíti.
A biztonsági aggodalmak szintén erősödnek: a megkérdezettek 73 százaléka tart attól, hogy Horvátország közvetlenül is érintetté válhat egy fegyveres konfliktusban. A kötelező sorkatonai szolgálat támogatottsága ennek következtében 71 százalékra nőtt, ugyanakkor egy esetleges NATO-beavatkozásban a lakosság fele ellenzi Horvátország aktív részvételét.
A társadalmi feszültségekhez a mentális egészséggel kapcsolatos problémák is hozzájárulnak: 73,5 százalék súlyos gondnak tartja ezt, 85,5 százalék pedig a kortárs bántalmazást nevezi az egyik legsürgetőbb kérdésnek. A személyes biztonság romlását a válaszadók 64,5 százaléka érzékeli.
Az intézményekbe vetett bizalom jelentős mértékben visszaesett. Az állami hivatalok munkájával mindössze 14,7 százalék elégedett, és ugyanennyien bíznak bennük. A médiát a lakosság 13 százaléka tartja megbízhatónak. A magánszférában is romló a megítélés: a biztosítók iránti bizalom 27 százalékra, a bankok iránti 30,6 százalékra esett. A vállalatok társadalmi felelősségvállalását illetően mindössze 7,5 százalék gondolja úgy, hogy a cégek ténylegesen felelősen működnek.
A kereskedőkkel szembeni elégedettség is alacsony, noha a lakosság többsége fontosnak tartja a hazai termékek vásárlását, csupán 11,5 százalék hiszi, hogy az üzletek valóban előnyben részesítik a belföldi árukat.
A bizalmat tovább gyengíti az állami megfigyelés fokozódásának érzete. A megkérdezettek 61 százaléka aggódik a hatósági ellenőrzés erősödése miatt, közel 80 százalék pedig elutasítaná a személyes szabadságjogok korlátozását - például a kommunikációs alkalmazások vagy pénzügyi tranzakciók szigorúbb felügyeletét - a nemzetbiztonság növelése érdekében.
A külföldi munkavállalók témája szintén társadalmi feszültségeket kelt: mindössze minden ötödik állampolgár támogatja jelenlétüket, 48 százalék kulturális fenyegetésként tekint a migrációra, és a lakosság több mint 60 százaléka kellemetlenül érzi magát a külföldiek növekvő száma miatt saját közösségében.
A közpolitikákkal kapcsolatban a válaszadók elsősorban azokban a szektorokban várnak nagyobb állami beruházást, amelyek közvetlenül befolyásolják az életszínvonalat: az egészségügy fejlesztését 90 százalék tartja kiemelten fontosnak, az oktatásba történő befektetéseket 70,7 százalék támogatja, a nyugdíjrendszer megerősítését pedig 55,4 százalék sürgeti. A növekvő biztonsági aggodalmak ellenére a védelem a legjobban értékelt állami terület, átlagosan 2,8-as osztályzattal. A kormányzati prioritások között a lakosság a demográfiai intézkedéseket - különösen a munkát terhelő adók csökkentését és a fiatal családok lakhatási támogatását - emeli ki.
A pesszimista hangulat mellett bizonyos optimizmus továbbra is jelen van: hatodik éve a gyermekek tudásába és oktatásába fektetett beruházás számít a legbiztosabb és legmegtérülőbb befektetésnek a horvát állampolgárok körében.
(Forrás: MTI)
A megélhetési költségek emelkedése továbbra is a legnagyobb teher: a lakosság több mint 90 százaléka aggódik az árak növekedése miatt, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban.A válaszadók 78,4 százaléka a vásárlóerő csökkenésétől tart, minden harmadik megkérdezett pedig kevesebbet költ, mint egy évvel korábban. A lakosság háromnegyede a közeljövőben is az életszínvonal romlását valószínűsíti.
A biztonsági aggodalmak szintén erősödnek: a megkérdezettek 73 százaléka tart attól, hogy Horvátország közvetlenül is érintetté válhat egy fegyveres konfliktusban.
A társadalmi feszültségekhez a mentális egészséggel kapcsolatos problémák is hozzájárulnak: 73,5 százalék súlyos gondnak tartja ezt, 85,5 százalék pedig a kortárs bántalmazást nevezi az egyik legsürgetőbb kérdésnek. A személyes biztonság romlását a válaszadók 64,5 százaléka érzékeli.
Az intézményekbe vetett bizalom jelentős mértékben visszaesett. Az állami hivatalok munkájával mindössze 14,7 százalék elégedett, és ugyanennyien bíznak bennük. A médiát a lakosság 13 százaléka tartja megbízhatónak. A magánszférában is romló a megítélés: a biztosítók iránti bizalom 27 százalékra, a bankok iránti 30,6 százalékra esett. A vállalatok társadalmi felelősségvállalását illetően mindössze 7,5 százalék gondolja úgy, hogy a cégek ténylegesen felelősen működnek.
A kereskedőkkel szembeni elégedettség is alacsony, noha a lakosság többsége fontosnak tartja a hazai termékek vásárlását, csupán 11,5 százalék hiszi, hogy az üzletek valóban előnyben részesítik a belföldi árukat.
A bizalmat tovább gyengíti az állami megfigyelés fokozódásának érzete. A megkérdezettek 61 százaléka aggódik a hatósági ellenőrzés erősödése miatt, közel 80 százalék pedig elutasítaná a személyes szabadságjogok korlátozását - például a kommunikációs alkalmazások vagy pénzügyi tranzakciók szigorúbb felügyeletét - a nemzetbiztonság növelése érdekében.
A külföldi munkavállalók témája szintén társadalmi feszültségeket kelt: mindössze minden ötödik állampolgár támogatja jelenlétüket, 48 százalék kulturális fenyegetésként tekint a migrációra, és a lakosság több mint 60 százaléka kellemetlenül érzi magát a külföldiek növekvő száma miatt saját közösségében.
A közpolitikákkal kapcsolatban a válaszadók elsősorban azokban a szektorokban várnak nagyobb állami beruházást, amelyek közvetlenül befolyásolják az életszínvonalat: az egészségügy fejlesztését 90 százalék tartja kiemelten fontosnak, az oktatásba történő befektetéseket 70,7 százalék támogatja, a nyugdíjrendszer megerősítését pedig 55,4 százalék sürgeti. A növekvő biztonsági aggodalmak ellenére a védelem a legjobban értékelt állami terület, átlagosan 2,8-as osztályzattal. A kormányzati prioritások között a lakosság a demográfiai intézkedéseket - különösen a munkát terhelő adók csökkentését és a fiatal családok lakhatási támogatását - emeli ki.
A pesszimista hangulat mellett bizonyos optimizmus továbbra is jelen van: hatodik éve a gyermekek tudásába és oktatásába fektetett beruházás számít a legbiztosabb és legmegtérülőbb befektetésnek a horvát állampolgárok körében.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások