Görög adósság - Több német politikus jóvátételt sürget Görögország náci megszállása áldozatainak
Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti: A berlini vezetés ugyan elutasítja Athén jóvátételi követeléseit, a szociáldemokrata (SPD) párt és az ellenzéki Zöldek soraiból viszont többen sürgetik, hogy Németország fizessen kártérítést Görögország náci megszállása miatt.
Ami a múlt kérdéseit illeti, "jó lenne, ha a saját portánk előtt söprögetnénk" - idézte kedden a Spiegel Online hírportál Gesine Schwant, az SPD kétszeres államfőjelöltjét, aki szerint "el kell ismerni, hogy Görögországban súlyos jogtalanságokat követtünk el".
"Politikailag az ügy egyértelmű: pénzügyi segítséget kellene nyújtatnunk az áldozatoknak és hozzátartozóiknak" - tette hozzá a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó SPD tekintélyes tagja, a szociáldemokrata alapértékek bizottságának vezetője.
Kiemelte, hogy a görög nemzeti banktól 1942-ben kikényszerített kölcsönt "természetesen vissza kell fizetni", és azt mondta, jónak tartja azt a történészektől származó javaslatot, miszerint létre kellene hozni egy úgynevezett múltfeldolgozási és megbékélési alapítványt, amely a további kártérítési ügyeket intézné.
Az SPD egyik alelnöke, Ralf Stegner szerint nem kellene összekötni a jóvátétel ügyét az euróövezeti válság kérdésével, "de ettől függetlenül le kell folytatnunk a vitát a kártérítésről", mert ez hozzátartozik a múlt feldolgozásához, és a nácizmus vége után "évtizedekkel is vannak még válaszra váró nemzetközi jogi kérdések".
Eddig csak a parlamenti (Bundestag-) ellenzék nagyobbik pártja, a Baloldal volt nyitott a görög jóvátételi követelések iránt, most viszont a másik ellenzéki párt, a Zöldek egyik társ-frakcióvezetője is tárgyalásokat sürget az athéni vezetéssel.
"Németország nem söpörheti le az asztalról a görög követeléseket", mert a náci megszállás ügye "erkölcsi és jogi értelemben sincs végérvényesen lezárva" - mondta Anton Hofreiter a Spiegel Online-nak, hozzátéve, hogy a kormánynak keresnie kell a párbeszéd lehetőségét "a németek által Görögországban elkövetett bűncselekmények feldolgozásáról", és az ügy méltányos rendezéséről.
Az Alekszisz Ciprasz vezette, januárban hatalomra jutott Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) szerint Berlin mintegy 162 milliárd euróval, a 315 milliárd eurós görög államadósság nagyjából felét kitevő összeggel tartozik Athénnak.
Ez az összeg két részből áll össze: egyrészt a nácik négyéves (1941-1945) megszállása alatt véghezvitt pusztítás miatt járó jóvátételből,és a görög nemzeti banktól kikényszerített, 476 millió akkori német márkás hitelből.
A német kormány jogilag lezártnak tekinti a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket, álláspontja szerint a két Németország és a négy megszálló hatalom (Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodásával - az úgynevezett kettő plusz négy szerződéssel - megszületett a második világháborút Európában hivatalosan lezáró dokumentum, és ebben szerepel, hogy a jóvátétel kérdését lezárták.
A dokumentumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet akkori tagjai, köztük Görögország, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) létrehozó Párizsi Charta aláírásával elfogadták. Athén szerint ugyanakkor a kérdés nem zárult le, mivel az aláírók csak tudomásul vették a hatoldalú szerződést, nem adták rá áldásukat.
Az 1990-es szerződésről a tárgyalások egyik résztvevője, Hort Teltschik, Helmut Kohl volt kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója napokban azt mondta, hogy Moszkva kezdetben békeszerződés kidolgozását javasolta, de a Kohl-kormány ez elutasította, "nem utolsó sorban a jóvátételi követelések veszélye miatt".
Teltschik a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban sugárzott interjúban hozzátette, hogy nem csak Görögország terjeszthetett volna elő kártérítési igényeket, hiszen a náci Németország több mint 50 állammal volt hadiállapotban. Amennyiben a német egység helyreállításával összefüggésben békeszerződésről kezdtek volna tárgyalásokat, valamennyi állam jelentkezhetett volna követelésekkel - mutatott rá.
Arra a felvetésre, hogy mindennek alapján a kettő plusz négy szerződést a többi állam, köztük Görögország kárára kötötték meg, Horst Teltschik azt mondta, hogy ez nem így van, hiszen a négy megszálló hatalom volt felelős Németország sorsáért, a tárgyalások pedig arról szóltak, hogy Németországot újraegyesítik és megszűnik a négyek felelőssége, amivel együtt megszűnik az elvesztett háborúból fakadó valamennyi kötelezettség is. A szerződő felek erről teljes egyetértésben döntöttek - mondta Kohl tanácsadója.
Arra a felvetésre, hogy erről nem kérdezték meg a görögöket, Horst Teltschik azt mondta, hogy a többi 50 országot sem kérdezték meg, ugyanakkor "a görögök sem jelentkeztek be a kettő plusz négy tárgyalásokra azzal, hogy hello, szeretnénk egy megállapodást a jóvátételről".
(Forrás: MTI)
Ami a múlt kérdéseit illeti, "jó lenne, ha a saját portánk előtt söprögetnénk" - idézte kedden a Spiegel Online hírportál Gesine Schwant, az SPD kétszeres államfőjelöltjét, aki szerint "el kell ismerni, hogy Görögországban súlyos jogtalanságokat követtünk el"."Politikailag az ügy egyértelmű: pénzügyi segítséget kellene nyújtatnunk az áldozatoknak és hozzátartozóiknak" - tette hozzá a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó SPD tekintélyes tagja, a szociáldemokrata alapértékek bizottságának vezetője.
Kiemelte, hogy a görög nemzeti banktól 1942-ben kikényszerített kölcsönt "természetesen vissza kell fizetni", és azt mondta, jónak tartja azt a történészektől származó javaslatot, miszerint létre kellene hozni egy úgynevezett múltfeldolgozási és megbékélési alapítványt, amely a további kártérítési ügyeket intézné.
Az SPD egyik alelnöke, Ralf Stegner szerint nem kellene összekötni a jóvátétel ügyét az euróövezeti válság kérdésével, "de ettől függetlenül le kell folytatnunk a vitát a kártérítésről", mert ez hozzátartozik a múlt feldolgozásához, és a nácizmus vége után "évtizedekkel is vannak még válaszra váró nemzetközi jogi kérdések".
Eddig csak a parlamenti (Bundestag-) ellenzék nagyobbik pártja, a Baloldal volt nyitott a görög jóvátételi követelések iránt, most viszont a másik ellenzéki párt, a Zöldek egyik társ-frakcióvezetője is tárgyalásokat sürget az athéni vezetéssel.
"Németország nem söpörheti le az asztalról a görög követeléseket", mert a náci megszállás ügye "erkölcsi és jogi értelemben sincs végérvényesen lezárva" - mondta Anton Hofreiter a Spiegel Online-nak, hozzátéve, hogy a kormánynak keresnie kell a párbeszéd lehetőségét "a németek által Görögországban elkövetett bűncselekmények feldolgozásáról", és az ügy méltányos rendezéséről.
Az Alekszisz Ciprasz vezette, januárban hatalomra jutott Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) szerint Berlin mintegy 162 milliárd euróval, a 315 milliárd eurós görög államadósság nagyjából felét kitevő összeggel tartozik Athénnak.
Ez az összeg két részből áll össze: egyrészt a nácik négyéves (1941-1945) megszállása alatt véghezvitt pusztítás miatt járó jóvátételből,és a görög nemzeti banktól kikényszerített, 476 millió akkori német márkás hitelből.
A német kormány jogilag lezártnak tekinti a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket, álláspontja szerint a két Németország és a négy megszálló hatalom (Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodásával - az úgynevezett kettő plusz négy szerződéssel - megszületett a második világháborút Európában hivatalosan lezáró dokumentum, és ebben szerepel, hogy a jóvátétel kérdését lezárták.
A dokumentumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet akkori tagjai, köztük Görögország, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) létrehozó Párizsi Charta aláírásával elfogadták. Athén szerint ugyanakkor a kérdés nem zárult le, mivel az aláírók csak tudomásul vették a hatoldalú szerződést, nem adták rá áldásukat.
Az 1990-es szerződésről a tárgyalások egyik résztvevője, Hort Teltschik, Helmut Kohl volt kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója napokban azt mondta, hogy Moszkva kezdetben békeszerződés kidolgozását javasolta, de a Kohl-kormány ez elutasította, "nem utolsó sorban a jóvátételi követelések veszélye miatt".
Teltschik a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban sugárzott interjúban hozzátette, hogy nem csak Görögország terjeszthetett volna elő kártérítési igényeket, hiszen a náci Németország több mint 50 állammal volt hadiállapotban. Amennyiben a német egység helyreállításával összefüggésben békeszerződésről kezdtek volna tárgyalásokat, valamennyi állam jelentkezhetett volna követelésekkel - mutatott rá.
Arra a felvetésre, hogy mindennek alapján a kettő plusz négy szerződést a többi állam, köztük Görögország kárára kötötték meg, Horst Teltschik azt mondta, hogy ez nem így van, hiszen a négy megszálló hatalom volt felelős Németország sorsáért, a tárgyalások pedig arról szóltak, hogy Németországot újraegyesítik és megszűnik a négyek felelőssége, amivel együtt megszűnik az elvesztett háborúból fakadó valamennyi kötelezettség is. A szerződő felek erről teljes egyetértésben döntöttek - mondta Kohl tanácsadója.
Arra a felvetésre, hogy erről nem kérdezték meg a görögöket, Horst Teltschik azt mondta, hogy a többi 50 országot sem kérdezték meg, ugyanakkor "a görögök sem jelentkeztek be a kettő plusz négy tárgyalásokra azzal, hogy hello, szeretnénk egy megállapodást a jóvátételről".
(Forrás: MTI)
Hozzászólások