Halálra ítélték Egyiptomban Murszi tizenkét támogatóját
Halálra ítélte szerdán egy egyiptomi büntetőbíróság az iszlamista Mohamed Murszi megbuktatott elnök tizenkét támogatóját, akiket egyebek mellett egy magas rangú rendőrtiszt meggyilkolásával vádolnak.
Összesen huszonhárom gyanúsított ellen indult eljárás, amiért Gíza tartományban tavaly szeptemberben agyonlőtték a körzet helyettes rendőr-főparancsnokát, Nabíl Farrág dandártábornokot, amikor a biztonsági erők támadást indítottak több iszlamista góc ellen a Kairóhoz közeli régióban. A biztonsági akciót megelőzően radikálisok ugyanott rátámadtak egy rendőrőrsre, aminek következtében 15 rendvédelmis vesztette életét. További tizenegy vádlott ellen még folyik a körözés.
A bíróság helyt adott egyebek mellett annak a vádnak is, miszerint a gyanúsítottak radikális, vallási meggyőződésből terrorcsoportot alakítottak azzal a céllal, hogy a biztonsági erők minél több tagját megöljék, és támadásokat indítsanak az ország keresztény lakosai ellen.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet egy korábbi jelentése szerint utoljára 2011 októberében hajtottak végre halálos ítéletet Egyiptomban.
A rendőrőrs elleni akció számos hasonló támadás egyike volt. A hadsereg által megbuktatott Murszival szimpatizáló tömegek és a biztonsági erők között sok véres összecsapás történt, miután a hatóságok augusztusban erőszakkal feloszlatták tüntetők két táborát, több száz, egyes források szerint közel ezer ember halálát okozva.
A hadsereg által támogatott átmeneti kormány átfogó hadjáratott indított az iszlamisták ellen, betiltották és terrorszerveztnek nyilvánították a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség mozgalmat, és - kormányfüggetlen adatok szerint - mintegy 41 ezer ellenzékit vetettek rács mögé az utóbbi tizenegy hónapban.
Az arab világ legnépesebb országában több, nemzetközi felháborodást kiváltó tömeges halálítélet született a közelelmúltban. Márciusban egy felső-egyiptomi bíróság pár órás villámperben halálra ítélte Murszi 529 támogatóját, akiknek ugyancsak egy rendőrtiszt meggyilkolását vetették szemére. A halálítéletek közül később harminchét vált jogerőssé, a többi vádlott életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Ugyancsak Minja városában pár héttel később 638 embert ítéltek halálra hasonló körülmények között.
Ideiglenesen szabadlábra helyezték ugyanakkor az al-Dzsazíra pánarab hírtévé egyik munkatársát, akit akkor vettek őrizetbe, amikor az említett augusztusi tüntetések feloszlatásáról tudósított. Abdallah es-Sámi 147 nappal ezelőtt éhségsztrájkot kezdett, s elvesztette testsúlya harmadát. Sámit erőszakra bujtogatással és rendbontással vádolják, de mindeddig nem kezdődött meg a pere.
A kormány terrorellenes akcióinak keretében az al-Dzsazíra számos munkatársát perbe fogták, ami mögött megfigyelők szerint az áll, hogy a tévécsatornának otthont adó Katar állam vezetői államcsínynek minősítették a Murszi-rezsim megbuktatását.
Szerdára virradó éjjel több tucat ember, többek között édesanyja és felesége várt Sámira a kairói börtön előtt. Kiengedése után a 26 éves riporter kijelentette: nem letartóztattak, hanem politikai okok miatt vettek őrizetbe.
Az al-Dszazíra több munkatársa ellen folyik per Egyiptomban. Az ausztrál Peter Grestét, a kanadai-egyiptomi kettős állampolgárságú Mohamed Fahmit és az egyiptomi Báher Mohamedet tavaly decemberben vették őrizetbe egyebek mellett azzal a váddal, hogy a Muzulmán Testvériséget támogatják. Velük szemben az ügyészség "gyalázatos tetteik" miatt a kiszabható legsúlyosabb büntetést, 15-25 év szabadságvesztést követelte mindenfajta "részvét vagy kegyelem nélkül". Az ő ügyükben június 23-án várható ítélet.
MTI
Összesen huszonhárom gyanúsított ellen indult eljárás, amiért Gíza tartományban tavaly szeptemberben agyonlőtték a körzet helyettes rendőr-főparancsnokát, Nabíl Farrág dandártábornokot, amikor a biztonsági erők támadást indítottak több iszlamista góc ellen a Kairóhoz közeli régióban. A biztonsági akciót megelőzően radikálisok ugyanott rátámadtak egy rendőrőrsre, aminek következtében 15 rendvédelmis vesztette életét. További tizenegy vádlott ellen még folyik a körözés.A bíróság helyt adott egyebek mellett annak a vádnak is, miszerint a gyanúsítottak radikális, vallási meggyőződésből terrorcsoportot alakítottak azzal a céllal, hogy a biztonsági erők minél több tagját megöljék, és támadásokat indítsanak az ország keresztény lakosai ellen.
Az elítéltek aktáit ezután Sauki Ibráhím Allám főmufti fogja megvizsgálni, mert az észak-afrikai ország törvényei szerint halálos ítéletek csak az ország legmagasabb rangú vallási vezetőjének jóváhagyásával hajthatóak végre.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet egy korábbi jelentése szerint utoljára 2011 októberében hajtottak végre halálos ítéletet Egyiptomban.
A rendőrőrs elleni akció számos hasonló támadás egyike volt. A hadsereg által megbuktatott Murszival szimpatizáló tömegek és a biztonsági erők között sok véres összecsapás történt, miután a hatóságok augusztusban erőszakkal feloszlatták tüntetők két táborát, több száz, egyes források szerint közel ezer ember halálát okozva.
A hadsereg által támogatott átmeneti kormány átfogó hadjáratott indított az iszlamisták ellen, betiltották és terrorszerveztnek nyilvánították a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség mozgalmat, és - kormányfüggetlen adatok szerint - mintegy 41 ezer ellenzékit vetettek rács mögé az utóbbi tizenegy hónapban.
Az arab világ legnépesebb országában több, nemzetközi felháborodást kiváltó tömeges halálítélet született a közelelmúltban. Márciusban egy felső-egyiptomi bíróság pár órás villámperben halálra ítélte Murszi 529 támogatóját, akiknek ugyancsak egy rendőrtiszt meggyilkolását vetették szemére. A halálítéletek közül később harminchét vált jogerőssé, a többi vádlott életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Ugyancsak Minja városában pár héttel később 638 embert ítéltek halálra hasonló körülmények között.
Ideiglenesen szabadlábra helyezték ugyanakkor az al-Dzsazíra pánarab hírtévé egyik munkatársát, akit akkor vettek őrizetbe, amikor az említett augusztusi tüntetések feloszlatásáról tudósított. Abdallah es-Sámi 147 nappal ezelőtt éhségsztrájkot kezdett, s elvesztette testsúlya harmadát. Sámit erőszakra bujtogatással és rendbontással vádolják, de mindeddig nem kezdődött meg a pere.
A kormány terrorellenes akcióinak keretében az al-Dzsazíra számos munkatársát perbe fogták, ami mögött megfigyelők szerint az áll, hogy a tévécsatornának otthont adó Katar állam vezetői államcsínynek minősítették a Murszi-rezsim megbuktatását.
Szerdára virradó éjjel több tucat ember, többek között édesanyja és felesége várt Sámira a kairói börtön előtt. Kiengedése után a 26 éves riporter kijelentette: nem letartóztattak, hanem politikai okok miatt vettek őrizetbe.
Az al-Dszazíra több munkatársa ellen folyik per Egyiptomban. Az ausztrál Peter Grestét, a kanadai-egyiptomi kettős állampolgárságú Mohamed Fahmit és az egyiptomi Báher Mohamedet tavaly decemberben vették őrizetbe egyebek mellett azzal a váddal, hogy a Muzulmán Testvériséget támogatják. Velük szemben az ügyészség "gyalázatos tetteik" miatt a kiszabható legsúlyosabb büntetést, 15-25 év szabadságvesztést követelte mindenfajta "részvét vagy kegyelem nélkül". Az ő ügyükben június 23-án várható ítélet.
MTI
Hozzászólások