Húsz Nílus kellene még ahhoz, hogy ne legyen az emberiség víz szűkében!
Bolygónkon az emberiség kétharmadának fenntartásához 20 Nílusnyi víz kellene. Természetesen itt nem csupán az ivóvízellátásra gondolunk, hanem a termőföldek megműveléséhez szükséges édesvíz készletre.
Napjainkban hozzávetőlegesen megállapítható, hogy mekkora egy élelmiszer termék vízlábnyoma.
Ez nagyjából azt jelenti, ha mérvadónak veszünk egy csésze kávét, akkor ahhoz 140 liter víz szükségeltetik. Ez nem túl szigorú számítás, hiszen a kávé termesztéséhez is víz kell és a főzéshez is. Jelentős vízmennyiséget a termesztés követeli. Az iparilag fejlett országok társadalmának elképesztő mennyiségű víztömeg felhasználására van szükség és hosszú távon nem fenntartható egyes tudósok szerint!
[ads1]
Földünkön jelenleg az a tendencia, hogy a hétmilliárd emberből egy milliárdnak nem megoldott az ivóvízellátása. Két milliárd ember nem rendelkezik szennyvízelvezetéssel, ami már nem mai találmány!
Bolygónkon minden nap 4500 gyermek halálozik el nem megfelelő víz ivása miatt. A kór legfőképpen a kolera. Ez olyan, mintha naponta 10 repülőgép szerencsétlenség lenne szerte a világban.
Állítólag 2025-re még egy milliárdan többen leszünk mi emberek a Földön. Ekkor már a probléma nem csak a vízellátásra, hanem az élelmiszer problémára is hatással lesz. Számítások szerint ekkorra már Földünk lakossága évente 1000 köbkilométer vízmennyiséget fog fogyasztani.
A múlt évben 3800 köbkilométer vizet vontak meg az emberiségtől.
Bolygónkon a vízigényt legjobban Kína és az USA produkálja.
A szomorú dolog, hogy Indiának is nagy vízszükséglet kell. Húsz év múltán problémák adódhatnak a vízkészletekkel az országban. Új-Delhiben rengeteg műtétet mondanak már le már most is, mert nem áll rendelkezésre elegendő víz a fertőtlenítéshez. Adódik olyan alkalom is, amikor még kézmosáshoz sincs elegendő víz. A menőbb bevásárló központokban is már le kellett zárni néhány mosdó vízellátását!
Az afrikai országok vitája mostanában többnyire arról szól, hogy milyen módon használják fel a Nílus vizét. A közel keleti államok pedig a Tigris és Eufrátesz megcsapolásán vitáznak. A Nílusnak számítások szerint 2030-ra 654 millió embert kellene ellátnia. 2005-ben a folyó 372 millió embert látott el.
A problémát az iraki erdőirtás is fokozza. Itt az Eufrátesz vizének nagy része elpárolog a nagyfokú hőség miatt. Az erdőirtásnak köszönhetően az árnyék hiánya is fontos szerepet játszik a vízhiányban.
Pakisztán és India az Induson folyamatosan vitázik. Mindkét ország a folyót használja és Pakisztán földjei 80%-ban az Indus vizével vannak öntözve. A két ország jelentős vízerőművekben bővelkedik és a vita állandóan az áramlat befolyásáról szól.
[ads2]
A csodás Jordán-folyóba Izrael és Jordánia egyaránt tisztítás nélküli szennyvizet önt.
Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint 1950 óta a vízkészlet 70%-al csökkent. A régióban nagyon szegény és kiszolgáltatott emberek élnek.
Kína mezőgazdaságának vízigénye 50 milliárd köbméterrel több víz, mint amennyi vízhez juthatnak.
Kambodzsának és Vietnámnak nagy vitája van Kínával, aki a Mekong-folyó vizét a vízierőműveivel eltereli. Így a víztömeg, amely tovább áramolna jelentősen csökken! A tervek szerint Laosz és Kambodzsa 10 gáterőművet épít majd.
Forrás: erdekesvilag.hu
Hozzászólások