Iohannis: a román államnak kötelessége tisztelegni a holokauszt áldozatai előtt
A román államnak alapvető kötelessége tisztelegni a holokauszt áldozatainak emléke előtt, az immár természetessé vált megemlékezések pedig azt jelzik, hogy tanult a múlt század történelméből - mutatott rá Klaus Iohannis román államfő a holokauszt romániai emléknapja alkalmából közzétett üzenetében hétfőn.
"Tisztelettel gondolok a gettókban, lágerekben és sortüzekben elpusztult, a halálvonatokon megfulladt, vagy az embertelen körülmények miatt meghalt áldozatokra, kifejezem együttérzésemet a túlélők és mindazok előtt, akik elvesztették családtagjaikat, de volt erejük továbblépni, és nem felejteni" - fogalmazott Iohannis, akinek az üzenetét idén egyik tanácsadója olvasta fel a bukaresti holokauszt-emlékműnél.
Az elnök lemondta hétfői és keddi nyilvános szerepléseinek többségét, mert vasárnap elhunyt az anyósa.
A román elnök felidézte: Bukarestben hamarosan a zsidóság történetét és a romániai holokausztot bemutató múzeum nyílik, amely átfogó oktatási programokat fog szervezni - nemcsak a felnövekvő nemzedék tagjai, hanem - többek között az állami tisztségviselők, politikusok, diplomaták, a rendvédelmi szervek alkalmazottai számára.
Dacian Ciolos román kormányfő üzenetében felidézte, hogy 75 évvel ezelőtt, 1941 januárjában, illetve júniusában rendezték az első zsidóellenes pogromokat Bukarestben és Jászvásáron (Iasi). Úgy vélte, hogy az évforduló jó alkalom az önvizsgálatra, és Romániának tanulnia kell történelme sötét fejezeteiből.
A román állam a NATO-csatlakozás küszöbén, a 2000-es évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidót öletett meg az 1941-44-es időszakban. Romániában ekkor alakult meg a holokausztkutató intézet is, október kilencedikét, a bukovinai deportálások kezdetének napját pedig 2004-ben a holokauszt romániai emléknapjává nyilvánították.
Jövő márciusig Románia tölti be a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztségét, amelyet idén vett át Magyarországtól.
MTI
"Tisztelettel gondolok a gettókban, lágerekben és sortüzekben elpusztult, a halálvonatokon megfulladt, vagy az embertelen körülmények miatt meghalt áldozatokra, kifejezem együttérzésemet a túlélők és mindazok előtt, akik elvesztették családtagjaikat, de volt erejük továbblépni, és nem felejteni" - fogalmazott Iohannis, akinek az üzenetét idén egyik tanácsadója olvasta fel a bukaresti holokauszt-emlékműnél.
Az elnök lemondta hétfői és keddi nyilvános szerepléseinek többségét, mert vasárnap elhunyt az anyósa.
A román elnök felidézte: Bukarestben hamarosan a zsidóság történetét és a romániai holokausztot bemutató múzeum nyílik, amely átfogó oktatási programokat fog szervezni - nemcsak a felnövekvő nemzedék tagjai, hanem - többek között az állami tisztségviselők, politikusok, diplomaták, a rendvédelmi szervek alkalmazottai számára.
Dacian Ciolos román kormányfő üzenetében felidézte, hogy 75 évvel ezelőtt, 1941 januárjában, illetve júniusában rendezték az első zsidóellenes pogromokat Bukarestben és Jászvásáron (Iasi). Úgy vélte, hogy az évforduló jó alkalom az önvizsgálatra, és Romániának tanulnia kell történelme sötét fejezeteiből.
A román állam a NATO-csatlakozás küszöbén, a 2000-es évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidót öletett meg az 1941-44-es időszakban. Romániában ekkor alakult meg a holokausztkutató intézet is, október kilencedikét, a bukovinai deportálások kezdetének napját pedig 2004-ben a holokauszt romániai emléknapjává nyilvánították.
Jövő márciusig Románia tölti be a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztségét, amelyet idén vett át Magyarországtól.
MTI
Hozzászólások