Gázai konfliktus - Izrael megpróbálja felszámolni a gázai alagutak jelentette veszélyt
Izrael politikai, katonai és tudományos módszereket is bevet a gázai alagutak jelentette veszély elhárítására.
A Hamásszal folytatott tűzszüneti tárgyalások egyik kulcskérdése Izrael szemszögéből a Gázai övezet alatt megépített támadó alagutak ügye, amelyek stratégiai veszélyt jelentenek, hiszen az ország területén található kijárataikon bármikor terrorcselekményeket, emberrablásokat hajthatnak végre az övezetből induló iszlámista fegyveresek.
A kérdés politikai-tárgyalásos megoldása háttérbe került a katonai rendezés javára, amikor a Hamász elutasította az egyiptomi tűzszüneti javaslatot. Az Izraelbe vezető alagutak megtalálása és felrobbantása a csütörtök éjjel megindított szárazföldi hadművelet egyik legfontosabb célja lett.
Vasárnap esti közös sajtótájékoztatóján Benjámin Netanjahu komrányfő és Móse Jaalon védelmi miniszter azonban közölte, hogy nem számítanak száz százalékos sikerre, mert reménytelennek tűnik a konfliktus diplomáciai megoldásáig rendelkezésre álló időn belül minden egyes alagút felszámolása.
Hétfő délutánig a hosszú évek alatt kiépített alagútrendszer negyvenöt lejáratát találták meg a katonák, többet közülük mecsetekben és lakásokban. A katonai szóvivők szerint tizenhárom két-három kilométer hosszú alagút szeli át az izraeli határt, átlagos mélységük huszonöt méter. A megtalált alagutak berobbantását nagy mennyiségű folyékony robbanószer bejuttatásával oldják meg.
Az alagutak védelmet nyújtottak az izraeli bombázások ellen a civileknek, a gázai gyermekeknek és nőknek, de a fegyverek és az iszlámista harcosok életét és mozgásszabadságát is biztosították a légi támadások ellen. Mások - akár 2 ezer is - gazdasági célúak, az Egyiptomból való csempészetet szolgálják, kijátszva az izraeli blokádot.
A július nyolcadikán kezdődött Erős Szikla hadművelet idején öt alkalommal jelentek meg izraeli területen hamászos fegyveresek az övezetből. Többször észrevették őket a területet folyamatosan figyelő katonák, de kétszer meglepetésszerű támadást hajtottak végre az alagutak segítéségével.
Az Izraelre leselkedő stratégiai veszély mértékét jelzi, hogy az egyik megtalált kijárat a Kiszufim nevű kibuc ebédlőjébe vezetett, és egy jól időzített terror támadás egy zsidó ünnep idején, amikor az egész közösség együtt található a helyiségben, súlyos következményekkel járhatott volna.
Azonban hiába semmisítik meg sikeresen akár az összes alagutat a katonák, az övezet iszlámista szervezetei pár év alatt ismét létrehozhatják az emberrablás és a terror fenyegetését.
Ennek megakadályozására a Jediót Ahronót című újság „Fény az alagút végén' címmel hétfőn egy igen drága, de megvalósítható megoldást vázol fel. A tervek szerint a gázai határ hetven kilométeres teljes hosszában a föld alatt huszonöt méter mélyen alagutat ásna Izrael, amelyben érzékelő berendezéseket helyezne el, amelyek jeleznek minden földmozgást fölötte és alatta, meghatározva az esetleges ásások helyét, és ezzel lehetővé téve a munkálatok felszámolását.
Az újabb izraeli védelmi rendszer a rakétákat semlegesítő Vaskupolához hasonlóan igen drága, létrehozása két és fél milliárd sékel (kb. százötven milliárd forint) lehet, de az azt kidolgozó tudósok szerint teljes mértékben megvalósítható a jelenlegi technológiákkal - írja a Jediót Ahronót.
Egy korábbi, felszíni próbálkozás azért hiúsult meg, mert a szenzorok észlelték gépkocsik mozgását több száz méteres távolságból, és hamis riasztást adtak le.
MTI
A Hamásszal folytatott tűzszüneti tárgyalások egyik kulcskérdése Izrael szemszögéből a Gázai övezet alatt megépített támadó alagutak ügye, amelyek stratégiai veszélyt jelentenek, hiszen az ország területén található kijárataikon bármikor terrorcselekményeket, emberrablásokat hajthatnak végre az övezetből induló iszlámista fegyveresek.
A kérdés politikai-tárgyalásos megoldása háttérbe került a katonai rendezés javára, amikor a Hamász elutasította az egyiptomi tűzszüneti javaslatot. Az Izraelbe vezető alagutak megtalálása és felrobbantása a csütörtök éjjel megindított szárazföldi hadművelet egyik legfontosabb célja lett.
Vasárnap esti közös sajtótájékoztatóján Benjámin Netanjahu komrányfő és Móse Jaalon védelmi miniszter azonban közölte, hogy nem számítanak száz százalékos sikerre, mert reménytelennek tűnik a konfliktus diplomáciai megoldásáig rendelkezésre álló időn belül minden egyes alagút felszámolása.
Hétfő délutánig a hosszú évek alatt kiépített alagútrendszer negyvenöt lejáratát találták meg a katonák, többet közülük mecsetekben és lakásokban. A katonai szóvivők szerint tizenhárom két-három kilométer hosszú alagút szeli át az izraeli határt, átlagos mélységük huszonöt méter. A megtalált alagutak berobbantását nagy mennyiségű folyékony robbanószer bejuttatásával oldják meg.
Az alagutak védelmet nyújtottak az izraeli bombázások ellen a civileknek, a gázai gyermekeknek és nőknek, de a fegyverek és az iszlámista harcosok életét és mozgásszabadságát is biztosították a légi támadások ellen. Mások - akár 2 ezer is - gazdasági célúak, az Egyiptomból való csempészetet szolgálják, kijátszva az izraeli blokádot.
A július nyolcadikán kezdődött Erős Szikla hadművelet idején öt alkalommal jelentek meg izraeli területen hamászos fegyveresek az övezetből. Többször észrevették őket a területet folyamatosan figyelő katonák, de kétszer meglepetésszerű támadást hajtottak végre az alagutak segítéségével.
Az Izraelre leselkedő stratégiai veszély mértékét jelzi, hogy az egyik megtalált kijárat a Kiszufim nevű kibuc ebédlőjébe vezetett, és egy jól időzített terror támadás egy zsidó ünnep idején, amikor az egész közösség együtt található a helyiségben, súlyos következményekkel járhatott volna.
Azonban hiába semmisítik meg sikeresen akár az összes alagutat a katonák, az övezet iszlámista szervezetei pár év alatt ismét létrehozhatják az emberrablás és a terror fenyegetését.
Ennek megakadályozására a Jediót Ahronót című újság „Fény az alagút végén' címmel hétfőn egy igen drága, de megvalósítható megoldást vázol fel. A tervek szerint a gázai határ hetven kilométeres teljes hosszában a föld alatt huszonöt méter mélyen alagutat ásna Izrael, amelyben érzékelő berendezéseket helyezne el, amelyek jeleznek minden földmozgást fölötte és alatta, meghatározva az esetleges ásások helyét, és ezzel lehetővé téve a munkálatok felszámolását.
Az újabb izraeli védelmi rendszer a rakétákat semlegesítő Vaskupolához hasonlóan igen drága, létrehozása két és fél milliárd sékel (kb. százötven milliárd forint) lehet, de az azt kidolgozó tudósok szerint teljes mértékben megvalósítható a jelenlegi technológiákkal - írja a Jediót Ahronót.
Egy korábbi, felszíni próbálkozás azért hiúsult meg, mert a szenzorok észlelték gépkocsik mozgását több száz méteres távolságból, és hamis riasztást adtak le.
MTI
Hozzászólások