A japán halászati flotta a legrosszabb bálnavadászati szezonját zárta
Bevallották azt is, hogy ennek egyik fő oka az, hogy a Sea Shepherd környezetvédő szervezet folyamatosan akadályozta munkájukat az antarktiszi vizeken.
Hajasi Josimasza mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati miniszter pénteken közölte, hogy a tavalyi 266 után idén csupán 103 csukabálnát ejtettek el a japánok, míg barázdásbálnát egyet sem.
Ez az eredmény az 1987-es „tudományos célú” halászat megkezdése óta a legrosszabb, jelentette a Kyodo hírügynökség. A "tudományos célú" halászat az 1986-os nemzetközi bálnavadászati moratórium egyik kiskapuja, amelyet Japán azóta ki is használ. Azt állítja ugyanis, hogy csak a kutatásokhoz szükséges „tanulmányokhoz” fel nem használt bálnahúst értékesítik a kereskedelemben. Évente így akár ezer állatot is elpusztítanak.
A halászati hivatal múlt heti közlése szerint a legutóbbi 48 napos vadászati szezon alatt a Sea Shepherd négyszer zavarta meg a japán hajók tevékenységét, de a flotta 21 napot töltött a környezetvédők előli „meneküléssel” is. Kristóf Veronika, a Sea Shepherd egyik képviselője közölte: „megtisztelőnek tartják, hogy a bálnagyilkosok elismerték: a szervezet akciói miatt nem tudták teljesíteni vadászati kvótájukat.”
[video width="600" ][/video]
A japán miniszter szerint viszont a környezetvédő szervezet „megbocsáthatatlan szabotázsokat” hajtott végre. Egyszer nekimentek egy üzemanyag-feltöltés alatt álló japán halászhajónak is. A Sea Shepherd az esetet pont fordítva látta: szerintük a japán halászok szándékosan ütköztek a környezetvédők hajóival.
Addig fajult a helyzet, hogy Tokió jelezte, most már más országok segítségét is kéri a szerinte illegálisan működő Sea Shepherd megfékezése érdekében.
[video width="600" ][/video]
Tekintve azonban, hogy Japánt folyamatosan heves bírálatok érik bálnavadászati programja miatt, nem valószínű, hogy bármelyik ország segítene nekik egy környezetvédelmi szervezet elleni „harcban”. Sőt, 2010-ben az ausztrál kormány a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, és kérték, hogy tiltsa meg Tokiónak a cethalászatot.
Egyes szakértők szerint Japán nem is gazdasági okokból kerüli meg a nemzetközi moratóriumot, hanem mert az környezetvédelmi szempontból nem indokolt. A nyersanyagban és termőföldben szegény Japán pedig mindig is ellenzett minden olyan lépést, amely korlátozza hozzáférését a tenger erőforrásaihoz.
Forrás: Guardian, ABC News, Napi Gazdaság
Hajasi Josimasza mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati miniszter pénteken közölte, hogy a tavalyi 266 után idén csupán 103 csukabálnát ejtettek el a japánok, míg barázdásbálnát egyet sem.
Ez az eredmény az 1987-es „tudományos célú” halászat megkezdése óta a legrosszabb, jelentette a Kyodo hírügynökség. A "tudományos célú" halászat az 1986-os nemzetközi bálnavadászati moratórium egyik kiskapuja, amelyet Japán azóta ki is használ. Azt állítja ugyanis, hogy csak a kutatásokhoz szükséges „tanulmányokhoz” fel nem használt bálnahúst értékesítik a kereskedelemben. Évente így akár ezer állatot is elpusztítanak.
A halászati hivatal múlt heti közlése szerint a legutóbbi 48 napos vadászati szezon alatt a Sea Shepherd négyszer zavarta meg a japán hajók tevékenységét, de a flotta 21 napot töltött a környezetvédők előli „meneküléssel” is. Kristóf Veronika, a Sea Shepherd egyik képviselője közölte: „megtisztelőnek tartják, hogy a bálnagyilkosok elismerték: a szervezet akciói miatt nem tudták teljesíteni vadászati kvótájukat.”
[video width="600" ][/video]
A japán miniszter szerint viszont a környezetvédő szervezet „megbocsáthatatlan szabotázsokat” hajtott végre. Egyszer nekimentek egy üzemanyag-feltöltés alatt álló japán halászhajónak is. A Sea Shepherd az esetet pont fordítva látta: szerintük a japán halászok szándékosan ütköztek a környezetvédők hajóival.
Addig fajult a helyzet, hogy Tokió jelezte, most már más országok segítségét is kéri a szerinte illegálisan működő Sea Shepherd megfékezése érdekében.
[video width="600" ][/video]
Tekintve azonban, hogy Japánt folyamatosan heves bírálatok érik bálnavadászati programja miatt, nem valószínű, hogy bármelyik ország segítene nekik egy környezetvédelmi szervezet elleni „harcban”. Sőt, 2010-ben az ausztrál kormány a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, és kérték, hogy tiltsa meg Tokiónak a cethalászatot.
Egyes szakértők szerint Japán nem is gazdasági okokból kerüli meg a nemzetközi moratóriumot, hanem mert az környezetvédelmi szempontból nem indokolt. A nyersanyagban és termőföldben szegény Japán pedig mindig is ellenzett minden olyan lépést, amely korlátozza hozzáférését a tenger erőforrásaihoz.
Forrás: Guardian, ABC News, Napi Gazdaság
Hozzászólások