John Bolton: az iráni kérdést csak a rezsimváltás oldhatja meg
A teheráni rezsimváltást tartja az iráni kérdés egyetlen lehetséges hosszú távú megoldásának John Bolton, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete, akit Washingtonban az egyik esélyesnek tartanak arra, hogy betöltse a külügyminiszteri tisztséget Donald Trump megválasztott elnök leendő kormányában.
"Az ajatollahok jelentik a legfőbb fenyegetést a nemzetközi békére és biztonságra, illetve a Közel-Keletre" - jelentette ki Bolton csütörtökön az amerikai Breitbart News hírportálnak nyilatkozva. Bolton szerint az ajatollahok eltávolításával nem oldódna meg egy csapásra minden probléma, de a legnagyobb fenyegetés eltűnne.
"Úgy gondolom, az iráni nép vágyik a rezsimváltásra. Ez látható volt 2009 nyarán, amikor tiltakozók az utcákra vonultak Mahmúd Ahmadinezsád (elnök) elcsalt újraválasztása miatt" - mondta a volt ENSZ-nagykövet a jobboldali hírportálnak. A republikánusokhoz közel álló hírportál felvetésére Bolton nem kívánt nyilatkozni arról, hogy vállalna-e tisztséget a most formálódó Trump-kormányzatban.
John Bolton 2005 és 2006 között volt ENSZ-nagykövet, George W. Bush elnöksége alatt. A CNN hírtelevízió néhány nappal ezelőtt úgy értesült, Donald Trump megválasztott elnök Richard Armitage volt külügyminiszter-helyettessel, Henry Paulson bankárral, volt pénzügyminiszterrel, Newt Gingrich volt házelnökkel és John Bolton volt ENSZ-nagykövettel tárgyal a külügyminiszteri tárcáról. Amerikai kommentátorok körében csütörtökön feltűnést keltett, hogy Trump a hétvégén Mitt Romney-val, a négy évvel ezelőtti elnökválasztáson indult republikánus jelölttel készül találkozni, és sajtóhírek szerint neki kínálhatja fel a külügyi tárcát.
Iránban az 1979-es "iszlám forradalom" után Khomeini ajatollah vezetésével létrejött teokrata állam az élet minden terén az iszlám előírásait érvényesítette. Irán ellenséges viszonyba került mindkét akkori világhatalommal, az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval, és 1980-tól 1988-ig véres háborút vívott arab szomszédjával, Irakkal. Khomeini 1989-es halála után kettévált a politikai és a vallási hatalom gyakorlása, a vezetésben azóta a Khomeini szellemét követő radikálisok és a modern kor követelményeit az iszlámmal összeegyeztetni akaró pragmatikusok küzdenek egymással.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások