Hongkongi lapok: a brit titkosszolgálat fokozta kémtevékenységét Hongkongban
Peking képes nemzetbiztonságának garantálására, nem fogja megengedni külső erők beavatkozását Hongkong ügyeibe - jelentette ki a kínai külügyi szóvivő azután, hogy hongkongi lapjelentések szerint a brit titkosszolgálat fokozta kémtevékenységét 1997 után, amikor a város visszakerült Kínához.
A South China Morning Post című helyi lap szerdai beszámolója szerint Pekinghez közel álló két hongkongi lap, a Ta Kung Pao és a Wen Wei Po kommentárjaiban azt állította, hogy a brit titkosszolgálat növelte jelenlétét a városban, nyugalmazott és aktív ügynökei tovább dolgoznak a konzulátusi alkalmazottként, kulturális kiküldöttként és üzletemberként.
A lapok szerint a hírszerző szervezet helyi központja a brit főkonzulátus volt, amelyet egy évvel Hongkong visszacsatolása előtt ugyanannak a mérnöknek a tervei alapján építettek, aki a MI6, a brit hírszerzés Londoni épületét is tervezte.
A Wen Wei Po szerint az elmúlt 16 évben a korábbi ügynökök közül többen visszatértek, beépültek politikai pártokba, az igazságszolgáltatásba, üzleti kamarákba, a médiába és a kormányzati hivatalokba.
A kínai külügyminisztérium szóvivője az információkra reagálva közölte, Peking nem fogja megengedni, hogy külső erők Hongkong fejlődését, vagy stabilitását veszélyeztessék. Mint mondta, "Kína eltökélt és képes is arra, hogy megvédje a nemzet biztonságát".
Peking egy nappal korábban ugyancsak visszautasította a Hugo Swire brit külügyi államtitkárnak a demokrácia világnapja alkalmából írt hétvégi cikkét. Abban a brit politikus kiállt amellett, hogy Hongkong polgárai 2017-ben az általános választójog elvei szerint választhassanak kormányzót, egyben jelezte országa készségét ennek támogatására.
Hongkong nem kér brit támogatást reformjához - közölte Leung Csun-jing, a kínai különleges közigazgatási terület kormányzója a South China Morning Postban megjelent cikkre válaszul. Megerősítette: a kormányzó általános választójog szerinti megválasztása a hongkongi alaptörvénybe foglalt végső cél.
Pekingben ezzel egy időben kifejezték a kínai kormány határozott elégedetlenségét és rosszallását a cikkben szereplő "meggondolatlan" üzenet miatt. Egyúttal figyelmeztették Londont, hogy hagyjon fel mindennemű beavatkozását Hongkong belügyeibe.
Az elmúlt napok híre kapcsán az internetes bejegyzések megfogalmazói ugyancsak szemére vetik Nagy-Britanniának, hogy be akar avatkozni. Azzal érvelnek, hogy a városnak évszázadokon át a királynő által kinevezett kormányzója volt, sokan pedig némi indulattal vetik fel, hogy elmúlt az az idő, amikor Nagy-Britannia diktálhatott Pekingnek.
Hongkong több mint 150 év brit uralom után, 1997. július elsején került ismét kínai fennhatóság alá. Területén "az egy ország, két társadalmi rendszer" elvét érvényesítik, kapitalista berendezkedésének fennmaradását 50 évig garantálták. Széles körű autonómiát évez, törvényhozása független, sajtója szabad. Ettől függetlenül, a több mint 7 milliós városban évente több tízezren tüntetnek a demokrácia, az általános választójog bevezetése mellett.
A jelenleg is érvényes rendszerben ugyanis az 1200 tagú választási bizottság választja meg ötévenként a kormányzót.
MTI
A South China Morning Post című helyi lap szerdai beszámolója szerint Pekinghez közel álló két hongkongi lap, a Ta Kung Pao és a Wen Wei Po kommentárjaiban azt állította, hogy a brit titkosszolgálat növelte jelenlétét a városban, nyugalmazott és aktív ügynökei tovább dolgoznak a konzulátusi alkalmazottként, kulturális kiküldöttként és üzletemberként.
A lapok szerint a hírszerző szervezet helyi központja a brit főkonzulátus volt, amelyet egy évvel Hongkong visszacsatolása előtt ugyanannak a mérnöknek a tervei alapján építettek, aki a MI6, a brit hírszerzés Londoni épületét is tervezte.
A Wen Wei Po szerint az elmúlt 16 évben a korábbi ügynökök közül többen visszatértek, beépültek politikai pártokba, az igazságszolgáltatásba, üzleti kamarákba, a médiába és a kormányzati hivatalokba.
A kínai külügyminisztérium szóvivője az információkra reagálva közölte, Peking nem fogja megengedni, hogy külső erők Hongkong fejlődését, vagy stabilitását veszélyeztessék. Mint mondta, "Kína eltökélt és képes is arra, hogy megvédje a nemzet biztonságát".
Peking egy nappal korábban ugyancsak visszautasította a Hugo Swire brit külügyi államtitkárnak a demokrácia világnapja alkalmából írt hétvégi cikkét. Abban a brit politikus kiállt amellett, hogy Hongkong polgárai 2017-ben az általános választójog elvei szerint választhassanak kormányzót, egyben jelezte országa készségét ennek támogatására.
Hongkong nem kér brit támogatást reformjához - közölte Leung Csun-jing, a kínai különleges közigazgatási terület kormányzója a South China Morning Postban megjelent cikkre válaszul. Megerősítette: a kormányzó általános választójog szerinti megválasztása a hongkongi alaptörvénybe foglalt végső cél.
Pekingben ezzel egy időben kifejezték a kínai kormány határozott elégedetlenségét és rosszallását a cikkben szereplő "meggondolatlan" üzenet miatt. Egyúttal figyelmeztették Londont, hogy hagyjon fel mindennemű beavatkozását Hongkong belügyeibe.
Az elmúlt napok híre kapcsán az internetes bejegyzések megfogalmazói ugyancsak szemére vetik Nagy-Britanniának, hogy be akar avatkozni. Azzal érvelnek, hogy a városnak évszázadokon át a királynő által kinevezett kormányzója volt, sokan pedig némi indulattal vetik fel, hogy elmúlt az az idő, amikor Nagy-Britannia diktálhatott Pekingnek.
Hongkong több mint 150 év brit uralom után, 1997. július elsején került ismét kínai fennhatóság alá. Területén "az egy ország, két társadalmi rendszer" elvét érvényesítik, kapitalista berendezkedésének fennmaradását 50 évig garantálták. Széles körű autonómiát évez, törvényhozása független, sajtója szabad. Ettől függetlenül, a több mint 7 milliós városban évente több tízezren tüntetnek a demokrácia, az általános választójog bevezetése mellett.
A jelenleg is érvényes rendszerben ugyanis az 1200 tagú választási bizottság választja meg ötévenként a kormányzót.
MTI
Hozzászólások