Március 15. - Trócsányi Torontóban: a szabadságért való küzdelemnek új célokra kell összpontosítania
A szabadságért való küzdelemnek folyamatosnak kell lennie, annak folyamatosan új célokra kell összpontosítania - ez Trócsányi László igazságügyi miniszter torontói ünnepi beszédének üzenete.
A tárcavezető, aki vasárnap a csaknem 300 ezres kanadai magyarság legnagyobb ünnepi megemlékezésén szólal fel, az MTI-t előzetesen tájékoztatta az üzenetről. Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy Magyarország három nemzeti ünnepe közül 1848. március 15. és 1956. október 23. a szabadságról szól, a harmadik az államalapításról.
"A szabadság nem egy állandó dolog, a szabadságért való küzdelemnek folyamatosnak kell lennie és új célokra kell összpontosítania" - mondta Trócsányi László.
Emlékeztetett rá, hogy a 12 pontba foglalt 1848-as célkitűzések a szabadságharc leverésével elbuktak, és 1945 után sem valósulhattak meg.
Mint mondta, a szabad sajtó, a felelős kormány, az általános közteherviselés megvalósult, sőt, virtuális alapon az unió Erdéllyel is megvalósulhatott, mert mindenki magyar állampolgárságot kaphatott, aki ezt kérelmezte. 1956-nak a követelése a területi függetlenség, az, hogy a szovjet csapatok, hagyják el Magyarországot, szintén megvalósulhatott 1989-ben.
"Ez nem azt jelenti, hogy egy szabad ország ne dönthetne szabadon arról, hogy milyen szövetségek tagja lesz. Így döntöttünk, hogy a NATO-ban szövetségesek leszünk és hogy az Európai Unióba tagként lépünk be. Ezek önálló döntéseink voltak" - jelentette ki Trócsányi László.
"Ma azonban, amikor szabadságról, függetlenségről és szuverenitásról beszélünk, akkor másképp vetődik fel ez a kérdés. Elsődlegesen gazdasági értelemben: vajon szabadnak tekinthető-e az az ország, amelynek óriási az államháztartási hiánya, amelyet a hitelezők tartanak életben az eladósodottsága révén" - fogalmazott a miniszter.
"Tehát a magyar kormánynak nagyon fontos felelőssége van abban, hogy ezen a területen eredményeket hozzunk. Ilyen költségvetési hiánynak a lecsökkentése, ilyen, hogy nem veszünk fel hitelt az IMF-től. Ebből a szempontból is vizsgálnunk kell a mi szabadságérzésünket, amelyhez hozzá tartozik az is, hogy az unión belül mennyire tudjuk az érdekeinket megvalósítani, hogy ezek képviseletében jól tudjunk tárgyalni az Európai Unió képviselőivel és az unió más országaival" - tette hozzá.
Trócsányi Lászó kijelentette: Magyarország hálával tartozik Kanadának azért, hogy az 1956-os forradalom leverése után magyar menekülők tömegeit fogadta be.
Elmondta, hogy az észak-amerikai országban folytatott tárgyalásai során négy szövetségi miniszterrel tárgyalt, akiknek szinte mindegyike fontosnak tartotta megemlíteni, hogy büszkék a sikerrel integrálódott kanadai magyarságra. Kitért rá, hogy ma is több kanadai képviselő beszél magyarul vagy számon tartja magyar hátterét.
"Úgy gondolom, hogy az itteni magyarság gond nélkül beilleszkedett a kanadai társadalomba, ugyanakkor szeretné megtartani magyar identitását is" - mondta.
MTI
A tárcavezető, aki vasárnap a csaknem 300 ezres kanadai magyarság legnagyobb ünnepi megemlékezésén szólal fel, az MTI-t előzetesen tájékoztatta az üzenetről. Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy Magyarország három nemzeti ünnepe közül 1848. március 15. és 1956. október 23. a szabadságról szól, a harmadik az államalapításról."A szabadság nem egy állandó dolog, a szabadságért való küzdelemnek folyamatosnak kell lennie és új célokra kell összpontosítania" - mondta Trócsányi László.
Emlékeztetett rá, hogy a 12 pontba foglalt 1848-as célkitűzések a szabadságharc leverésével elbuktak, és 1945 után sem valósulhattak meg.
1989, vagyis a rendszerváltás tette lehetővé, hogy az azokban foglaltakat valóban valóra váltsa Magyarország.
Mint mondta, a szabad sajtó, a felelős kormány, az általános közteherviselés megvalósult, sőt, virtuális alapon az unió Erdéllyel is megvalósulhatott, mert mindenki magyar állampolgárságot kaphatott, aki ezt kérelmezte. 1956-nak a követelése a területi függetlenség, az, hogy a szovjet csapatok, hagyják el Magyarországot, szintén megvalósulhatott 1989-ben.
"Ez nem azt jelenti, hogy egy szabad ország ne dönthetne szabadon arról, hogy milyen szövetségek tagja lesz. Így döntöttünk, hogy a NATO-ban szövetségesek leszünk és hogy az Európai Unióba tagként lépünk be. Ezek önálló döntéseink voltak" - jelentette ki Trócsányi László.
"Ma azonban, amikor szabadságról, függetlenségről és szuverenitásról beszélünk, akkor másképp vetődik fel ez a kérdés. Elsődlegesen gazdasági értelemben: vajon szabadnak tekinthető-e az az ország, amelynek óriási az államháztartási hiánya, amelyet a hitelezők tartanak életben az eladósodottsága révén" - fogalmazott a miniszter.
"Tehát a magyar kormánynak nagyon fontos felelőssége van abban, hogy ezen a területen eredményeket hozzunk. Ilyen költségvetési hiánynak a lecsökkentése, ilyen, hogy nem veszünk fel hitelt az IMF-től. Ebből a szempontból is vizsgálnunk kell a mi szabadságérzésünket, amelyhez hozzá tartozik az is, hogy az unión belül mennyire tudjuk az érdekeinket megvalósítani, hogy ezek képviseletében jól tudjunk tárgyalni az Európai Unió képviselőivel és az unió más országaival" - tette hozzá.
Trócsányi Lászó kijelentette: Magyarország hálával tartozik Kanadának azért, hogy az 1956-os forradalom leverése után magyar menekülők tömegeit fogadta be.
Elmondta, hogy az észak-amerikai országban folytatott tárgyalásai során négy szövetségi miniszterrel tárgyalt, akiknek szinte mindegyike fontosnak tartotta megemlíteni, hogy büszkék a sikerrel integrálódott kanadai magyarságra. Kitért rá, hogy ma is több kanadai képviselő beszél magyarul vagy számon tartja magyar hátterét.
"Úgy gondolom, hogy az itteni magyarság gond nélkül beilleszkedett a kanadai társadalomba, ugyanakkor szeretné megtartani magyar identitását is" - mondta.
MTI
Hozzászólások