Március 16-án tartják a szlovák államfőválasztás első fordulóját
Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Március 16-ra tűzte ki a szlovák államfőválasztás első fordulójának időpontját a pozsonyi törvényhozás elnöke, Andrej Danko, a döntést a parlament honlapján hozták nyilvánosságra csütörtökön.
A mostani, az ország történetében már ötödik közvetlen elnökválasztás lesz Szlovákiában. A vonatozó szabályozás szerint az új államfő elsőfordulós győzelméhez a leadott voksok több mint felének megszerzésére van szükség, egyéb esetben két héttel később második fordulót tartanak, amelybe a legjobb eredményt elérő két jelölt mérkőzik meg egymással. Az eddigi szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már a választás első körében megválasszák az új államfőt.
Az idei elnökválasztási jelöltek száma az eddigi legmagasabb, és várhatóan még tovább emelkedik majd a következő három hétben. Az indulni kívánók spektruma meglehetősen vegyes, többségük pártonkívüli független jelöltként indul, a listán néhány pártelnök mellett több vállalkozó, aktivista is van, de akad köztük tévéigazgató is.
Az idei a második alkalom, hogy indul magyar jelölt is, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke személyében. Az előző köztársaságielnök-választáson Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke indult magyar jelöltként, ő jó eredményt elérve a voksok több mint öt százalékát szerezte meg. A mostani megmérettetésen indul Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is, de a szlovák és magyar politikusokból álló párt nem sokkal a jelöltállítás után jelezte: Bugár nem magyar jelöltként, hanem szlovák állampolgárként indul.
Elemzői vélemények szerint az idei szlovák államfőválasztáson is alacsony az esélye, hogy a voksolás első körében végeredmény szülessen. Az ismert jelöltek közül, megfigyelők szerint körülbelül négynek lehet esélye a második fordulóba jutáshoz, köztük várhatóan az Irány jelöltjének is, akinek a neve várhatóan már napokon belül hivatalosan bejelentésre kerülhet.
A szlovák média újabban Maros Sefcovicsot, az Európai Bizottság szlovák oktatási biztosát emlegeti az Irány lehetséges jelöltjeként. Sefcovics a napokban megerősítette, kapott ilyen irányú megkeresést. Bár a függetlenként induló jelöltek között több, a jelenlegi parlamenti ellenzékhez közel álló személy is akad, az eddigi felmérések szerint egy a liberálisok által támogatott vállalkozónak, Robert Mistríknek lehet a legnagyobb esélye arra, hogy a legtöbb ellenzéki szavazó voksát begyűjtse.
A politika színpadán korábban teljesen ismeretlen Mistríket, akinek plakátjai már az államfőválasztás előtt egy évvel ellepték az országot, elemzők afféle "Kiska 2.0"-nak tartják. A jelenlegi elnökben és Mistríkben közös pont független imázsuk és politikai támogatottságuk. Emellett mind Kiska, mind pedig Mistrík "brandje" egy év alatt a nulláról épült fel egy erőteljes kampány keretében. Felmérések eredményei szerint az elnökválasztás második körébe való bejutásra esélye lehet még a legfelsőbb bíróság volt elnökének, Stefan Harabínnak, aki az első Fico-kormány idején az igazságügyi tárcát vezette, valamint Bugár Bélának is.
A szlovák államfőt a hatályos jogszabályok szerint öt évre választják. Jogkörei meglehetősen korlátozottak, bár a törvényalkotási folyamatban elvben vétójoggal rendelkezik, a gyakorlatban eddig ritkán esett meg, hogy az elnök által kifogásolt jogszabályokat a parlament, áttörve a vétót, ne szavazta volna meg újra.
A szavazók elnökválasztási részvétele Szlovákiában rendszerint nem kimagasló arányú, az utóbbi voksolásokon, az első körben 50 százalék alatt, a második körben 50 százalék körül alakult. Az államfőválasztás hivatalos kampánya a mai nappal indul, s azt, a vonatkozó szabályozás szerint 48 órával a voksolás előtt kell befejezniük a jelölteknek.
(Forrás: MTI)
A mostani, az ország történetében már ötödik közvetlen elnökválasztás lesz Szlovákiában. A vonatozó szabályozás szerint az új államfő elsőfordulós győzelméhez a leadott voksok több mint felének megszerzésére van szükség, egyéb esetben két héttel később második fordulót tartanak, amelybe a legjobb eredményt elérő két jelölt mérkőzik meg egymással. Az eddigi szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már a választás első körében megválasszák az új államfőt.
A választáson indulni kívánó személyeknek, a voksolás időpontjának kitűzését követő 21 napon belül kell leadniuk jelölésüket. Az államfőjelöltség követelménye, hogy a jelölést a 150 fős pozsonyi törvényhozás legalább 15 képviselője vagy legalább 15 ezer választó támogassa aláírásával.
Az idei államfőválasztásra eddig tizenhatan jelezték indulási szándékukat, de a legerősebb kormánypárt, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) hivatalosan még nem jelentette be, kit indít. Andrej Kiska jelenlegi államfő - aki a 2014-es voksolás második körében, Robert Fico akkori kormányfőt maga mögé utasítva győzött - többször jelezte: nem indul egy újabb elnöki mandátum megszerzéséért.
Az idei elnökválasztási jelöltek száma az eddigi legmagasabb, és várhatóan még tovább emelkedik majd a következő három hétben. Az indulni kívánók spektruma meglehetősen vegyes, többségük pártonkívüli független jelöltként indul, a listán néhány pártelnök mellett több vállalkozó, aktivista is van, de akad köztük tévéigazgató is.
Az idei a második alkalom, hogy indul magyar jelölt is, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke személyében. Az előző köztársaságielnök-választáson Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke indult magyar jelöltként, ő jó eredményt elérve a voksok több mint öt százalékát szerezte meg. A mostani megmérettetésen indul Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is, de a szlovák és magyar politikusokból álló párt nem sokkal a jelöltállítás után jelezte: Bugár nem magyar jelöltként, hanem szlovák állampolgárként indul.
Elemzői vélemények szerint az idei szlovák államfőválasztáson is alacsony az esélye, hogy a voksolás első körében végeredmény szülessen. Az ismert jelöltek közül, megfigyelők szerint körülbelül négynek lehet esélye a második fordulóba jutáshoz, köztük várhatóan az Irány jelöltjének is, akinek a neve várhatóan már napokon belül hivatalosan bejelentésre kerülhet.
A szlovák média újabban Maros Sefcovicsot, az Európai Bizottság szlovák oktatási biztosát emlegeti az Irány lehetséges jelöltjeként. Sefcovics a napokban megerősítette, kapott ilyen irányú megkeresést. Bár a függetlenként induló jelöltek között több, a jelenlegi parlamenti ellenzékhez közel álló személy is akad, az eddigi felmérések szerint egy a liberálisok által támogatott vállalkozónak, Robert Mistríknek lehet a legnagyobb esélye arra, hogy a legtöbb ellenzéki szavazó voksát begyűjtse.
A politika színpadán korábban teljesen ismeretlen Mistríket, akinek plakátjai már az államfőválasztás előtt egy évvel ellepték az országot, elemzők afféle "Kiska 2.0"-nak tartják. A jelenlegi elnökben és Mistríkben közös pont független imázsuk és politikai támogatottságuk. Emellett mind Kiska, mind pedig Mistrík "brandje" egy év alatt a nulláról épült fel egy erőteljes kampány keretében. Felmérések eredményei szerint az elnökválasztás második körébe való bejutásra esélye lehet még a legfelsőbb bíróság volt elnökének, Stefan Harabínnak, aki az első Fico-kormány idején az igazságügyi tárcát vezette, valamint Bugár Bélának is.
A szlovák államfőt a hatályos jogszabályok szerint öt évre választják. Jogkörei meglehetősen korlátozottak, bár a törvényalkotási folyamatban elvben vétójoggal rendelkezik, a gyakorlatban eddig ritkán esett meg, hogy az elnök által kifogásolt jogszabályokat a parlament, áttörve a vétót, ne szavazta volna meg újra.
A szavazók elnökválasztási részvétele Szlovákiában rendszerint nem kimagasló arányú, az utóbbi voksolásokon, az első körben 50 százalék alatt, a második körben 50 százalék körül alakult. Az államfőválasztás hivatalos kampánya a mai nappal indul, s azt, a vonatkozó szabályozás szerint 48 órával a voksolás előtt kell befejezniük a jelölteknek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások