Német lap: Merkel a német határok lezárására készült 2015 szeptemberében
A WAS az újság és testvérlapja, a Die Welt szerkesztőségének egyik munkatársa, Robin Alexander március közepén megjelenő új könyvéből idézve azt írta, hogy nem a politikai szándékon múlott, hogy nem zárták le a bajor-osztrák határt - ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonal -, amikor a Budapestről gyalog elindult menedékkérők beengedéséről 2015. szeptember 5-re virradóra hozott döntés nyomán nagymértékben felerősödött a menekülthullám.
A hullám néhány nap alatt súlyosan túlterhelte a német menekültügyi rendszert, 2015. szeptember 11-én, pénteken a 16 tartomány közül 14 jelentette a szövetségi belügyminisztériumnak, hogy egyelőre nem tudnak több menedékkérőt elhelyezni, mert minden hely betelt.
Azon a napon a lefoglalt tornacsarnokoktól kezdve a kiürített katonai laktanyákig mindent egybevetve az egész országban 850 szabad hely volt, a külügyminisztérium friss előrejelzése pedig arról szólt, a hétvégén 40 ezer újabb menedékkérő érkezésével kell számolni.
Robin Alexander kutatásai szerint a résztvevők megállapodtak abban, hogy a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség másnap 18 órakor lezárja a bajor-osztrák határt a menedékkérők előtt.
A döntés alapján a szövetségi rendőrség vezetőségében elkészítették a bevetési parancsot, miszerint senkit sem szabad beengedni, akinek nincsen németországi tartózkodásra feljogosító érvényes irata, akkor sem, ha a határon jelzi, hogy védelmet kér Németországtól. Azonban másnap, szeptember 13-án a belügyminisztérium munkatársai jogi aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban vissza lehet-e utasítani a határon olyan embereket, akik menedékjogi kérelem beadásának szándékával akarnak belépni az országba.
Az aggályok alaptalanok voltak, a tárca, és a szövetségi parlament (Bundestag) jogászai is arra a megállapításra jutottak, hogy Németország megtagadhatja a belépést biztonságos országból érkező menedékkérőktől, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte mindenkitől, hiszen a menedékkérők csaknem kivétel nélkül Ausztriából érkeztek.
Akkor azonban ez még nem volt világos, mert a szakértők még hozzá sem kezdtek a jogi szakvélemények összeállításához. Az ügy egészen a kancellárig jutott, aki nem akart állást foglalni, hanem a belügyminisztertől kért garanciát arra, hogy egy esetleges bírósági eljárásban meg lehet védeni a határ lezárásáról szóló döntést. A miniszter nem tudott erre garanciát vállalni. Így végül csak a határellenőrzés visszaállítását határozták el, a határ lezárása pedig elmaradt.
A határ továbbra is nyitva maradt a menedékkérők előtt, de "nem azért, mert Angela Merkel vagy valaki más a szövetségi kormányban tudatosan így döntött volna", hanem azért, mert "a döntő órában egyszerűen nem akadt senki, aki vállalta volna a felelősséget" a határ lezárásáért - írta Robin Alexander.
MTI
A hullám néhány nap alatt súlyosan túlterhelte a német menekültügyi rendszert, 2015. szeptember 11-én, pénteken a 16 tartomány közül 14 jelentette a szövetségi belügyminisztériumnak, hogy egyelőre nem tudnak több menedékkérőt elhelyezni, mert minden hely betelt.
Azon a napon a lefoglalt tornacsarnokoktól kezdve a kiürített katonai laktanyákig mindent egybevetve az egész országban 850 szabad hely volt, a külügyminisztérium friss előrejelzése pedig arról szólt, a hétvégén 40 ezer újabb menedékkérő érkezésével kell számolni.
Másnap, szombaton délután a kormánykoalíció vezetői telefonkonferenciát tartottak, amelyen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Angela Merkel és Peter Altmaier kancelláriaminiszter, valamint Thomas de Maiziere belügyminiszter vett részt, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök, a Német Szociáldemokrata Párttól (SPD) pedig Sigmar Gabriel pártelnök-alkancellár, gazdasági miniszter és Frank-Walter Steinmeier akkori külügyminiszter.
Robin Alexander kutatásai szerint a résztvevők megállapodtak abban, hogy a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség másnap 18 órakor lezárja a bajor-osztrák határt a menedékkérők előtt.
A döntés alapján a szövetségi rendőrség vezetőségében elkészítették a bevetési parancsot, miszerint senkit sem szabad beengedni, akinek nincsen németországi tartózkodásra feljogosító érvényes irata, akkor sem, ha a határon jelzi, hogy védelmet kér Németországtól. Azonban másnap, szeptember 13-án a belügyminisztérium munkatársai jogi aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban vissza lehet-e utasítani a határon olyan embereket, akik menedékjogi kérelem beadásának szándékával akarnak belépni az országba.
Az aggályok alaptalanok voltak, a tárca, és a szövetségi parlament (Bundestag) jogászai is arra a megállapításra jutottak, hogy Németország megtagadhatja a belépést biztonságos országból érkező menedékkérőktől, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte mindenkitől, hiszen a menedékkérők csaknem kivétel nélkül Ausztriából érkeztek.
Akkor azonban ez még nem volt világos, mert a szakértők még hozzá sem kezdtek a jogi szakvélemények összeállításához. Az ügy egészen a kancellárig jutott, aki nem akart állást foglalni, hanem a belügyminisztertől kért garanciát arra, hogy egy esetleges bírósági eljárásban meg lehet védeni a határ lezárásáról szóló döntést. A miniszter nem tudott erre garanciát vállalni. Így végül csak a határellenőrzés visszaállítását határozták el, a határ lezárása pedig elmaradt.
A határ továbbra is nyitva maradt a menedékkérők előtt, de "nem azért, mert Angela Merkel vagy valaki más a szövetségi kormányban tudatosan így döntött volna", hanem azért, mert "a döntő órában egyszerűen nem akadt senki, aki vállalta volna a felelősséget" a határ lezárásáért - írta Robin Alexander.
MTI
Hozzászólások