Német lap: önkéntes tartalékos rendszer kialakítását mérlegelik a német kormányban
A rendőrséget vészhelyzetben támogató önkéntes tartalékos rendszer kialakítását mérlegeli a német kormány a würzburgi, müncheni, reutlingeni és ansbachi támadások nyomán - írta kedden a Bild című lap.
A formálódó elképzelés szerint az amerikai nemzeti gárda, a brit haderő tartalékos állománya és a francia önkéntes tartalékos szolgálati rendszer mintájára Németországban is ki kellene építeni egy katonai vagy rendészeti képzettséggel rendelkező önkéntesekből álló alakulatot.
A támadások révén a Bundeswehr - a német hadsereg - belföldi bevetésének szabályozása körül is vita kezdődött. Ursula von der Leyen védelmi miniszter egy interjúban elmondta, hogy a pénteki müncheni ámokfutás első óráiban készültségbe helyeztek egy katonai rendészeti és orvosi egységet, mert nem lehetett tudni, hogy terrortámadás történt-e.
Az alaptörvény történelmi okokból erősen korlátozza a német katonák belföldi bevetésének lehetőségét. Jó ideje vannak törekvések ennek szélesítésére alkotmánymódosítás révén.
A támadások előtt néhány héttel - a Bundeswehr fejlesztésének irányait rögzítő középtávú biztonságpolitikai stratégia elfogadásával - a koalíciós pártok kompromisszumra jutottak, a közös álláspont szerint súlyos terrorhelyzetben a jelenlegi keretek között is be lehet vetni katonákat a biztonsági szervek támogatására, ezért nem kell módosítani az alkotmányt.
Ennek alapján helyeztek készültségbe pénteken katonákat a bajor tartományi fővárosban. A védelmi miniszter azt is bejelentette, hogy a Bundeswehr és a rendőrség közös gyakorlatokat végez majd.
Azonban a "Németország véres hete" néven is emlegetett utóbbi néhány nap újra megnyitotta a vitát: a bajor CSU alkotmánymódosítást sürget, a szociáldemokraták (SPD) elutasítják a felvetést.
A rendőrség megerősítése körül viszont egyetértés van. Horst Seehofer bajor miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya kedden kezdődő ötnapos tanácskozásán a tartományi rendőrség létszámának és felszerelésének jelentős fejlesztéséről határoznak.
A négy támadás közül három - Würzburg, München, Ansbach - Bajorországban történt. Július 18-án egy 17 éves afgán elkövető egy Würzburgba tartó vonaton, majd a szerelvényről leszállva baltával, késsel megsebesített öt embert. Július 22-én egy 18 éves iráni-német állampolgár Münchenben kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával. Július 24-én egy 27 éves szíriai férfi - akinek menedékkérelmét elutasították - felrobbantotta magát Ansbachban egy fesztivál közelében; a férfi életét vesztette, tizenketten pedig megsebesültek.
A legnagyobb rendőri érdekvédelmi szervezet, a Rendőrség Szakszervezete (GdP) vezetője, Oliver Malchow egy keddi nyilatkozatában rámutatott, hogy a szövetségi és tartományi rendőri szervek munkatársai 20 millió túlórát halmoztak fel, ami 9 ezer rendőr munkateljesítményét jelenti. A szakszervezeti vezető szerint az iszlamista terrorizmus elleni harchoz 20 ezer embert kell felvenni.
Jelenleg a szövetségi rendőrségnél és a szövetségi bűnügyi hivatalnál (BKA) nagyjából 40 ezren, a tartományi rendőrségeknél mintegy 200 ezren dolgoznak.
MTI
A formálódó elképzelés szerint az amerikai nemzeti gárda, a brit haderő tartalékos állománya és a francia önkéntes tartalékos szolgálati rendszer mintájára Németországban is ki kellene építeni egy katonai vagy rendészeti képzettséggel rendelkező önkéntesekből álló alakulatot.
A támadások révén a Bundeswehr - a német hadsereg - belföldi bevetésének szabályozása körül is vita kezdődött. Ursula von der Leyen védelmi miniszter egy interjúban elmondta, hogy a pénteki müncheni ámokfutás első óráiban készültségbe helyeztek egy katonai rendészeti és orvosi egységet, mert nem lehetett tudni, hogy terrortámadás történt-e.
Az alaptörvény történelmi okokból erősen korlátozza a német katonák belföldi bevetésének lehetőségét. Jó ideje vannak törekvések ennek szélesítésére alkotmánymódosítás révén.
A támadások előtt néhány héttel - a Bundeswehr fejlesztésének irányait rögzítő középtávú biztonságpolitikai stratégia elfogadásával - a koalíciós pártok kompromisszumra jutottak, a közös álláspont szerint súlyos terrorhelyzetben a jelenlegi keretek között is be lehet vetni katonákat a biztonsági szervek támogatására, ezért nem kell módosítani az alkotmányt.
Ennek alapján helyeztek készültségbe pénteken katonákat a bajor tartományi fővárosban. A védelmi miniszter azt is bejelentette, hogy a Bundeswehr és a rendőrség közös gyakorlatokat végez majd.
Azonban a "Németország véres hete" néven is emlegetett utóbbi néhány nap újra megnyitotta a vitát: a bajor CSU alkotmánymódosítást sürget, a szociáldemokraták (SPD) elutasítják a felvetést.
A rendőrség megerősítése körül viszont egyetértés van. Horst Seehofer bajor miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya kedden kezdődő ötnapos tanácskozásán a tartományi rendőrség létszámának és felszerelésének jelentős fejlesztéséről határoznak.
A négy támadás közül három - Würzburg, München, Ansbach - Bajorországban történt. Július 18-án egy 17 éves afgán elkövető egy Würzburgba tartó vonaton, majd a szerelvényről leszállva baltával, késsel megsebesített öt embert. Július 22-én egy 18 éves iráni-német állampolgár Münchenben kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával. Július 24-én egy 27 éves szíriai férfi - akinek menedékkérelmét elutasították - felrobbantotta magát Ansbachban egy fesztivál közelében; a férfi életét vesztette, tizenketten pedig megsebesültek.
A legnagyobb rendőri érdekvédelmi szervezet, a Rendőrség Szakszervezete (GdP) vezetője, Oliver Malchow egy keddi nyilatkozatában rámutatott, hogy a szövetségi és tartományi rendőri szervek munkatársai 20 millió túlórát halmoztak fel, ami 9 ezer rendőr munkateljesítményét jelenti. A szakszervezeti vezető szerint az iszlamista terrorizmus elleni harchoz 20 ezer embert kell felvenni.
Jelenleg a szövetségi rendőrségnél és a szövetségi bűnügyi hivatalnál (BKA) nagyjából 40 ezren, a tartományi rendőrségeknél mintegy 200 ezren dolgoznak.
MTI
Hozzászólások