Népszavazás kezdődött a boszniai Szerb Köztársaságban a köztársaság napjáról
A köztársaság napjának kijelöléséről tartanak népszavazást vasárnap Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészében, a boszniai Szerb Köztársaságban.
Huszonnégy év óta ez első népszavazás az országban: a legutóbbi, 1992-es referendum vezetett a boszniai háború kitöréséhez.
Az országrészben annak ellenére rendeztek referendumot, hogy a boszniai alkotmánybíróság diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek nevezte, és elhalasztását követelte. A szavazásra buzdító kampány keretében újra fellángoltak az indulatok a bosnyákok, a szerbek és a horvátok között.
A boszniai Szerb Köztársaságban január 9-ét tartják a köztársaság napjának, 1992. január 9-én ugyanis a boszniai szerbek megpróbáltak elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésüket nem koronázta siker. Ugyanakkor ez volt az 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka.
A több mint százezer halálos áldozatot követelő háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.
A boszniai alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazás témája, illetve a köztársaság napjának ünneplése azért diszkriminatív és alkotmányellenes, mert majdnem egybeesik az ortodox szerb karácsonnyal, így voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országrészben élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke voksolásra buzdította a boszniai szerbeket. Elemzők szerint a politikus az alkotmánybírósággal való szembeszállással, illetve a népszavazás eredményességével voltaképpen a boszniai intézményrendszer gyengeségét kívánja bizonyítani, és ezzel előkészíteni egy várhatóan 2018-as népszavazást, amikor a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről dönthetnének az ott lakók.
Az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok diplomatái ellenezték a referendumot, amely szerintük ellentétes a daytoni békeszerződésben foglaltakkal. Az országban élő bosnyákok és horvátok vezetői pedig attól tartanak, hogy a boszniai szerbek megerősödésével meggyengülhet a szövetségi vezetés, és az ország egyébként is törékeny központi irányítása, ami valóban az ország kettészakadásához vezethet. A népszavazást sem Szerbia, sem Horvátország nem támogatja, Oroszország viszont mellette áll.
Az országrész törvényhozása a népszavazás után várhatóan új, ünnepekről szóló törvényt fogad el, amely a bejelentések szerint nem lesz diszkriminatív, ugyanakkor - a népszavazás eredményétől függően - előirányozza majd a köztársaság napjának megünneplését is.
A szavazók 7 és 19 óra között adhatják le voksaikat. A választási bizottság adatai szerint az előzetes eredmények vasárnap éjszaka várhatók, a nem hivatalos végleges eredményeket pedig várhatóan 48 órán belül hozzák nyilvánosságra. A részvételi arányt kétóránként közli a testület.
MTI
Huszonnégy év óta ez első népszavazás az országban: a legutóbbi, 1992-es referendum vezetett a boszniai háború kitöréséhez.
Az országrészben annak ellenére rendeztek referendumot, hogy a boszniai alkotmánybíróság diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek nevezte, és elhalasztását követelte. A szavazásra buzdító kampány keretében újra fellángoltak az indulatok a bosnyákok, a szerbek és a horvátok között.
A boszniai Szerb Köztársaságban január 9-ét tartják a köztársaság napjának, 1992. január 9-én ugyanis a boszniai szerbek megpróbáltak elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésüket nem koronázta siker. Ugyanakkor ez volt az 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka.
A több mint százezer halálos áldozatot követelő háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.
A boszniai alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazás témája, illetve a köztársaság napjának ünneplése azért diszkriminatív és alkotmányellenes, mert majdnem egybeesik az ortodox szerb karácsonnyal, így voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országrészben élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke voksolásra buzdította a boszniai szerbeket. Elemzők szerint a politikus az alkotmánybírósággal való szembeszállással, illetve a népszavazás eredményességével voltaképpen a boszniai intézményrendszer gyengeségét kívánja bizonyítani, és ezzel előkészíteni egy várhatóan 2018-as népszavazást, amikor a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről dönthetnének az ott lakók.
Az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok diplomatái ellenezték a referendumot, amely szerintük ellentétes a daytoni békeszerződésben foglaltakkal. Az országban élő bosnyákok és horvátok vezetői pedig attól tartanak, hogy a boszniai szerbek megerősödésével meggyengülhet a szövetségi vezetés, és az ország egyébként is törékeny központi irányítása, ami valóban az ország kettészakadásához vezethet. A népszavazást sem Szerbia, sem Horvátország nem támogatja, Oroszország viszont mellette áll.
Az országrész törvényhozása a népszavazás után várhatóan új, ünnepekről szóló törvényt fogad el, amely a bejelentések szerint nem lesz diszkriminatív, ugyanakkor - a népszavazás eredményétől függően - előirányozza majd a köztársaság napjának megünneplését is.
A szavazók 7 és 19 óra között adhatják le voksaikat. A választási bizottság adatai szerint az előzetes eredmények vasárnap éjszaka várhatók, a nem hivatalos végleges eredményeket pedig várhatóan 48 órán belül hozzák nyilvánosságra. A részvételi arányt kétóránként közli a testület.
MTI
Hozzászólások