Nukleáris biztonsági gyakorlatot tartottak Kínában
Kína megtartotta első átfogó, előre be nem jelentett nukleáris biztonsági gyakorlatát, annak ellenőrzésére, hogy egy esetleges vészhelyzetre hogyan reagál a rendszer - jelentette a kínai média vasárnap.
Ezzel egy időben a hongkongi South China Morning Post című napilap arról közölt cikket, hogy a közelmúltban kiderült: hosszú ideig titokban tartottak egy atomerőművi szivattyúmeghibásodást, amely a városhoz közeli Kuangtung tartományban történt.
A Vihar 2016 kódnevű országos ellenőrzést a nemzetvédelemhez tartozó tudományos és technológiai hivatal atomenergia-ügyi alelnöke vezette, és több központi és helyi kormányzati szerv is megfigyelőként részt vett benne. Eredményéről egyelőre nem közöltek részleteket.
Mindeközben a hongkongi médiában aggodalommal írtak a tavaly márciusban Hongkongtól 200 kilométerre lévő Jancsiang erőműben történt rendellenességről. Erről ugyanis csak egy évvel később, idén márciusban értesült a közvélemény, amikor a felelősöket a környezetvédelmi tárca megbüntette.
A South China Morning Post értesülései szerint a hibát a tulajdonos állami vállalat előtt is majdnem egy évig eltitkolták, és csupán egy önkritikát szorgalmazó, februári kampányellenőrzés során derült rá fény.
Szakértők a titkolózást, illetve a késedelmes jelentést rendkívül veszélyesnek tartották, mivel az adott hiba végső soron az erőmű leállásához is vezethetett volna.
A titkolózás mögött az húzódhatott meg - vélik -, hogy az üzemeltetők attól tartanak, a büntetés miatt elbocsátanak alkalmazottakat. A munkaerőpiacon azonban nagy hiány van szakemberekből.
A Csinghua Egyetem idézett professzora szerint Kínának a következő évtizedben 30-40 ezerrel több, az atomenergia-iparban jártas szakemberre lenne szüksége. Ezzel szemben évente legfeljebb néhány száz olyan egyetemista végez, aki atomerőműben kaphat munkát, és a technikusok munkáját felügyelheti.
Korábbi sajtójelentések szerint Kínának 2030-ig még mintegy 100 új reaktorra lenne szüksége, hogy kielégítse a fokozódó energiaigényét, és teljesítse a károsanyag-kibocsátás visszafogására tett vállalásait. Ezekhez elvben 50-80 ezer szakemberre lenne szükség.
Kínában 2015 végén 27 atomerőmű működött, és további 25 volt épülőfélben. A 2011-es japán fukusimai atomreaktornál történt üzemzavarok és balesetek után a kínai kormány lelassította az új atomerőművek építésének engedélyeztetését; 2014-ig több biztonsági intézkedést bevezettek.
MTI
Ezzel egy időben a hongkongi South China Morning Post című napilap arról közölt cikket, hogy a közelmúltban kiderült: hosszú ideig titokban tartottak egy atomerőművi szivattyúmeghibásodást, amely a városhoz közeli Kuangtung tartományban történt.
A Vihar 2016 kódnevű országos ellenőrzést a nemzetvédelemhez tartozó tudományos és technológiai hivatal atomenergia-ügyi alelnöke vezette, és több központi és helyi kormányzati szerv is megfigyelőként részt vett benne. Eredményéről egyelőre nem közöltek részleteket.
Mindeközben a hongkongi médiában aggodalommal írtak a tavaly márciusban Hongkongtól 200 kilométerre lévő Jancsiang erőműben történt rendellenességről. Erről ugyanis csak egy évvel később, idén márciusban értesült a közvélemény, amikor a felelősöket a környezetvédelmi tárca megbüntette.
A South China Morning Post értesülései szerint a hibát a tulajdonos állami vállalat előtt is majdnem egy évig eltitkolták, és csupán egy önkritikát szorgalmazó, februári kampányellenőrzés során derült rá fény.
Szakértők a titkolózást, illetve a késedelmes jelentést rendkívül veszélyesnek tartották, mivel az adott hiba végső soron az erőmű leállásához is vezethetett volna.
A titkolózás mögött az húzódhatott meg - vélik -, hogy az üzemeltetők attól tartanak, a büntetés miatt elbocsátanak alkalmazottakat. A munkaerőpiacon azonban nagy hiány van szakemberekből.
A Csinghua Egyetem idézett professzora szerint Kínának a következő évtizedben 30-40 ezerrel több, az atomenergia-iparban jártas szakemberre lenne szüksége. Ezzel szemben évente legfeljebb néhány száz olyan egyetemista végez, aki atomerőműben kaphat munkát, és a technikusok munkáját felügyelheti.
Korábbi sajtójelentések szerint Kínának 2030-ig még mintegy 100 új reaktorra lenne szüksége, hogy kielégítse a fokozódó energiaigényét, és teljesítse a károsanyag-kibocsátás visszafogására tett vállalásait. Ezekhez elvben 50-80 ezer szakemberre lenne szükség.
Kínában 2015 végén 27 atomerőmű működött, és további 25 volt épülőfélben. A 2011-es japán fukusimai atomreaktornál történt üzemzavarok és balesetek után a kínai kormány lelassította az új atomerőművek építésének engedélyeztetését; 2014-ig több biztonsági intézkedést bevezettek.
MTI
Hozzászólások