Perrel fenyegeti Argentína a Falkland-szigetek környékén tevékenykedő olajcégeket
Jogi eljárással fenyegette meg szerdán Londonban az argentin külügyminiszter azokat az olaj- és földgázipari vállalatokat, amelyek a brit fennhatóságú, ám Argentína által magának követelt Falkland-szigetek térségében folytatnak feltáró tevékenységet.
Hector Timerman - aki lemondta szerdára tervezett megbeszélését William Hague brit külügyminiszterrel, mivel Hague ragaszkodott a szigetcsoporton lakók képviselőinek jelenlétéhez - Argentína londoni nagykövetségén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a Falkland-szigetek térségében nyersolaj- és földgázkitermelésbe fogó cégek "az argentin néptől lopnának el természeti erőforrásokat".Timerman felszólította Nagy-Britanniát, hogy az ENSZ bevonásával kezdjen tárgyalásokat Argentínával a dél-atlanti szigetcsoporttal kapcsolatos viszály rendezéséről.
A miniszter kijelentette: azért nem volt hajlandó találkozni Hague-gel, mert a találkozón jelen lettek volna a Falkland-szigetek lakosságának képviselői is, márpedig a szigetcsoport lakóit az ENSZ sem ismeri el tárgyalópartnerként.
William Hague mindazonáltal az argentin külügyminiszter távollétében is fogadta londoni hivatalában a Falkland-szigetek lakosságának küldöttségét, és a megbeszélés után kijelentette: helyiek joga és feladata dönteni saját sorsukról, és ezt a márciusban esedékes népszavazáson meg is fogják tenni.
Timerman brit újságoknak adott, szerdán megjelent nyilatkozatában ugyanakkor elvetette a referendumot, mondván: ennek körülbelül annyi értelme lesz, mint ha "a Ciszjordániában élő izraeli telepeseket arról kérdeznék, hogy izraeliek vagy palesztinok akarnak-e lenni". Az argentin külügyminiszter "furcsának" nevezte, hogy London egyrészt panaszt emel Izraelnél a telepek bővítése miatt, viszont nem hajlandó tárgyalni a szigetek sorsáról.
Timerman a több brit lapban is közölt interjúban kizárta ugyan a katonai akciót hazája részéről, de annak a véleményének adott hangot, hogy a szigetcsoport húsz éven belül mindenképpen Argentína fennhatósága alá kerül.
Argentína elsősorban azzal az érvvel követeli magának a szigeteket, hogy a térség feletti szuverenitást automatikusan "örökölte" a spanyol gyarmati időszak után, London azonban ezt az igényt soha nem ismerte el.
Az akkor 1800 - ma hozzávetőleg 2800 - lakosú szigeteket az argentin hadsereg 1982-ben rajtaütésszerűen megszállta, a három nappal később útnak indított brit expedíciós haderő azonban vereséget mért az argentin erőkre. A 74 napos háborúban 255 brit és becslések szerint 655 argentin katona esett el, emellett három szigetlakó is meghalt.
Argentína azóta sem mondott le az olajban és egyéb természeti kincsekben rendkívül gazdag szigetekre támasztott területi igényéről.
Hozzászólások