Romániai választás - Lemondott a román külügyminiszter
Lemondott Titus Corlatean román külügyminiszter hétfőn, miután jogvitába keveredett a Központi Választási Irodával (BEC) arról, hogyan lehetne elkerülni a külföldi szavazókörökben történt fennakadások megismétlődését a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A november 2-i első fordulóban sorok alakultak ki a külföldön berendezett román szavazóköröknél és sok román állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát.
A múlt hét végén több ezren tüntettek Románia nagyvárosaiban és több nyugat-európai városban a román külügyminiszter, illetve az elnöki tisztségre pályázó Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő lemondását követelve.
A tüntetők szerint a bukaresti szociáldemokrata kormány szándékosan teremtett olyan körülményeket, hogy minél kevesebben szavazhassanak külföldön, mivel a nyugaton dolgozó román vendégmunkások többsége hagyományosan a jobboldallal voksol.
A romániai és külföldi tiltakozási hullám nyomán a bukaresti külügyminisztérium a külföldi szavazókörök személyzetének kiegészítéséről, további szavazófülkék felszereléséről és a bürokrácia egyszerűsítéséről döntött, de nem volt hajlandó növelni a szavazókörök számát, annak ellenére, hogy a BEC szerint ennek nincs jogi akadálya.
Corlatean hétfőn bejelentette: nem hajlandó - további külföldi szavazókörök létesítésével - "törvénytelenséget" elkövetni, ezért lemond a román diplomácia éléről. Hozzátette: a külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy a román polgárok élhessenek szavazati jogukkal bárhol is élnek, ugyanakkor a tárca értelmezése szerint nincs jogi lehetőség arra, hogy a már kijelölt csaknem 300 külföldi szavazókör mellett a két forduló között újabbakat létesítsenek.
Corlatean közölte: a választások miatt sem hajlandó törvénytelenül eljárni, ezért inkább benyújtja lemondását a tárca éléről.
Az idei elnökválasztás első fordulójában 160 ezer román állampolgár szavazott külföldön: 46 százalékuk Klaus Johannisra, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjére adta voksát, 16 százalék Pontára, 15 százalék Monica Macovei EP-képviselőre adta voksát, 10 százalék Elena Udreara, a Népi Mozgalom Pártja elnökére szavazott.
Victor Ponta fontos előrelépésnek nevezte, hogy a Moldovai Köztársaságban ő kapta a legtöbb szavazatot (8 ezret a 22 ezer voks közül). Nyugaton viszont, ahol több millió román vendégmunkás él, a jobboldali jelöltek a voksok több mint 80 százalékát szerezték meg.
A román választópolgárok november 16-án döntenek arról, hogy Victor Ponta, vagy Klaus Johannis legyen-e az ország államfője a következő öt évben.
MTI
A november 2-i első fordulóban sorok alakultak ki a külföldön berendezett román szavazóköröknél és sok román állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát.A múlt hét végén több ezren tüntettek Románia nagyvárosaiban és több nyugat-európai városban a román külügyminiszter, illetve az elnöki tisztségre pályázó Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő lemondását követelve.
A tüntetők szerint a bukaresti szociáldemokrata kormány szándékosan teremtett olyan körülményeket, hogy minél kevesebben szavazhassanak külföldön, mivel a nyugaton dolgozó román vendégmunkások többsége hagyományosan a jobboldallal voksol.
A romániai és külföldi tiltakozási hullám nyomán a bukaresti külügyminisztérium a külföldi szavazókörök személyzetének kiegészítéséről, további szavazófülkék felszereléséről és a bürokrácia egyszerűsítéséről döntött, de nem volt hajlandó növelni a szavazókörök számát, annak ellenére, hogy a BEC szerint ennek nincs jogi akadálya.
Corlatean hétfőn bejelentette: nem hajlandó - további külföldi szavazókörök létesítésével - "törvénytelenséget" elkövetni, ezért lemond a román diplomácia éléről. Hozzátette: a külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy a román polgárok élhessenek szavazati jogukkal bárhol is élnek, ugyanakkor a tárca értelmezése szerint nincs jogi lehetőség arra, hogy a már kijelölt csaknem 300 külföldi szavazókör mellett a két forduló között újabbakat létesítsenek.
Corlatean közölte: a választások miatt sem hajlandó törvénytelenül eljárni, ezért inkább benyújtja lemondását a tárca éléről.
Az idei elnökválasztás első fordulójában 160 ezer román állampolgár szavazott külföldön: 46 százalékuk Klaus Johannisra, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjére adta voksát, 16 százalék Pontára, 15 százalék Monica Macovei EP-képviselőre adta voksát, 10 százalék Elena Udreara, a Népi Mozgalom Pártja elnökére szavazott.
Victor Ponta fontos előrelépésnek nevezte, hogy a Moldovai Köztársaságban ő kapta a legtöbb szavazatot (8 ezret a 22 ezer voks közül). Nyugaton viszont, ahol több millió román vendégmunkás él, a jobboldali jelöltek a voksok több mint 80 százalékát szerezték meg.
A román választópolgárok november 16-án döntenek arról, hogy Victor Ponta, vagy Klaus Johannis legyen-e az ország államfője a következő öt évben.
MTI
Hozzászólások