Székely Önrendelkezési Tanácsot alapítottak az SZNT bírálói
Székely Önrendelkezési Tanács (SZÖT) néven szervezetet alapítottak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) bírálói a Krónika keddi jelentése szerint.
Az erdélyi napilapnak Csiby Károly alapító elmondta, hogy a Székely Önrendelkezési Tanács mozgalomként indul, és olyan embereket tud tagjai sorában, akik teljes mértékben elégedetlenek az Izsák Balázs elnök által képviselt Székely Nemzeti Tanács tevékenységével.
A SZÖT sajtószóvivői teendőit is ellátó Csiby szerint megalakulásakor az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyon vonzó és hihető célokat fogalmazott meg, az azóta eltelt időszakban azonban semmi nem valósult meg a célkitűzésekből, mint ahogyan az RMDSZ-nek sem sikerült céljai megvalósítása. Csiby Károly szerint a SZÖT azért jött létre, mert úgy vélik, hogy az említett szervezetek "nevetséges gumicsontokkal táplálják a népet".
Csiby Károly egyébként Székelyföld határainak október 24-ére tervezett kivilágítását is bírálta. "Nevetséges tűzijáték, cirkuszi mutatvány" - vélte. Emlékeztetett, a 2006-os ditrói székely nemzetgyűlés határozatban kimondta: amennyiben nem születik a román kormánnyal megállapodás az autonómia ügyében, össze kell hívni a székely nemzetgyűlést, hogy az döntsön a székely nemzet önrendelkezési jogának érvényesítési módjáról, ezzel szemben a tárgyalások meg sem kezdődtek a román hatalommal.
"Egy ideig az SZNT még forgattatta a szájában az autonómia gumicsontját, amit az RMDSZ már 25 éve forgat az autonómia ígéretével, aztán elhallgatott. Nekünk nem egy újabb, ideológiai alapokon nyugvó, újabb célokat meghirdető mozgalomként kell színre lépnünk. Az alapcélunk az, hogy vissza kell térnünk az eredeti kitűzött célokhoz, amelyeket a ditrói nemzetgyűlésig nagyon következetesen képviselt az SZNT" - húzta alá Csiby Károly.
Konkrét lépésként a székely nemzetgyűlés újabb összehívását nevezte meg, amely meglátása szerint arról hivatott dönteni, hogy a székelység az önrendelkezés milyen formáját választja.
"Ezt nem mi akarjuk eldönteni, mi csak szeretnénk visszatéríteni a székelység sorsát intéző közképviseletet az eredeti célokhoz" - tette hozzá a nyugalmazott egyetemi tanár.
A Székely Önrendelkezési Tanács október 9-én Gyergyócsomafalván tartotta alakuló ülését, amelyen az alapító tagok elfogadták a szervezet alapító okiratát és alapszabályát.
Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács Gyergyócsomafalván élő alelnöke az MTI-nek elmondta, az önrendelkezési tanácsot nem az SZNT belső ellenzéke hozta létre, ő maga nem tagja az új szervezetnek, de tud a szervezkedésről, és egyet is ért az általa megfogalmazott kritikával.
Borsos Géza szerint az a baj, hogy az SZNT Izsák Balázs vezetése alatt már nem a székely nép önrendelkezési jogáért harcolt, hanem a székelyek kisebbségi jogait próbálta érvényesíteni. Hozzátette: a székely nép önrendelkezési jogának az elismertetéséhez elengedhetetlen lett volna, hogy a 2011-es népszámláláson a székelyek székelynek, és ne magyarnak vallják magukat.
Ezzel nem ártottak volna az erdélyi magyarságnak, ugyanis a székely a magyar egyik alcsoportjaként jelent meg a népszámlálási űrlapon.
MTI
Az erdélyi napilapnak Csiby Károly alapító elmondta, hogy a Székely Önrendelkezési Tanács mozgalomként indul, és olyan embereket tud tagjai sorában, akik teljes mértékben elégedetlenek az Izsák Balázs elnök által képviselt Székely Nemzeti Tanács tevékenységével.
A SZÖT sajtószóvivői teendőit is ellátó Csiby szerint megalakulásakor az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyon vonzó és hihető célokat fogalmazott meg, az azóta eltelt időszakban azonban semmi nem valósult meg a célkitűzésekből, mint ahogyan az RMDSZ-nek sem sikerült céljai megvalósítása. Csiby Károly szerint a SZÖT azért jött létre, mert úgy vélik, hogy az említett szervezetek "nevetséges gumicsontokkal táplálják a népet".
Csiby Károly egyébként Székelyföld határainak október 24-ére tervezett kivilágítását is bírálta. "Nevetséges tűzijáték, cirkuszi mutatvány" - vélte. Emlékeztetett, a 2006-os ditrói székely nemzetgyűlés határozatban kimondta: amennyiben nem születik a román kormánnyal megállapodás az autonómia ügyében, össze kell hívni a székely nemzetgyűlést, hogy az döntsön a székely nemzet önrendelkezési jogának érvényesítési módjáról, ezzel szemben a tárgyalások meg sem kezdődtek a román hatalommal.
"Egy ideig az SZNT még forgattatta a szájában az autonómia gumicsontját, amit az RMDSZ már 25 éve forgat az autonómia ígéretével, aztán elhallgatott. Nekünk nem egy újabb, ideológiai alapokon nyugvó, újabb célokat meghirdető mozgalomként kell színre lépnünk. Az alapcélunk az, hogy vissza kell térnünk az eredeti kitűzött célokhoz, amelyeket a ditrói nemzetgyűlésig nagyon következetesen képviselt az SZNT" - húzta alá Csiby Károly.
Konkrét lépésként a székely nemzetgyűlés újabb összehívását nevezte meg, amely meglátása szerint arról hivatott dönteni, hogy a székelység az önrendelkezés milyen formáját választja.
"Ezt nem mi akarjuk eldönteni, mi csak szeretnénk visszatéríteni a székelység sorsát intéző közképviseletet az eredeti célokhoz" - tette hozzá a nyugalmazott egyetemi tanár.
A Székely Önrendelkezési Tanács október 9-én Gyergyócsomafalván tartotta alakuló ülését, amelyen az alapító tagok elfogadták a szervezet alapító okiratát és alapszabályát.
Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács Gyergyócsomafalván élő alelnöke az MTI-nek elmondta, az önrendelkezési tanácsot nem az SZNT belső ellenzéke hozta létre, ő maga nem tagja az új szervezetnek, de tud a szervezkedésről, és egyet is ért az általa megfogalmazott kritikával.
Borsos Géza szerint az a baj, hogy az SZNT Izsák Balázs vezetése alatt már nem a székely nép önrendelkezési jogáért harcolt, hanem a székelyek kisebbségi jogait próbálta érvényesíteni. Hozzátette: a székely nép önrendelkezési jogának az elismertetéséhez elengedhetetlen lett volna, hogy a 2011-es népszámláláson a székelyek székelynek, és ne magyarnak vallják magukat.
Ezzel nem ártottak volna az erdélyi magyarságnak, ugyanis a székely a magyar egyik alcsoportjaként jelent meg a népszámlálási űrlapon.
MTI
Hozzászólások