Soros György szerint teljes kudarc a globális drogellenes harc
"Ezermilliárd dolláros fiaskónak" nevezte a kábítószer-kereskedelem elleni globális háborút kedden Soros György magyar-amerikai nagybefektető a Financial Timesban közölt cikkében.
A kormányok világszerte több mint négy évtizede hatalmas összegeket ölnek hatástalan drogellenes erőfeszítésekbe. Ez a fellépés nem csupán pénzpocsékolás, de a szándékolttal ellentétes hatást ér el, ráadásul olyan programok kárára történik, amelyek viszont működőképesek, mint például a tűcsereprogram, vagy a helyettesítő szerekkel folytatott terápia - áll a londoni gazdasági napilapban megjelent írásban. Soros György idéz egy hamarosan megjelenő tanulmányból, amely a patinás londoni egyetem, a London School of Economics (LSE) kutatási programja keretében készült, öt Nobel-díjas közgazdász támogatásával.
Soros György szerint a globális kábítószer-ellenes harc eddigi eredményeit feldolgozó tanulmány végkövetkeztetése az, hogy e fellépés több kárral járt, mint haszonnal. A drogtilalom óriási feketepiacot teremtett, amelynek éves forgalma 300 milliárd dollár körülire taksálható, mindemellett a kábítószer-forgalom ellenőrzésének feladatát a termelő és tranzitországokra, például Afganisztánra és Mexikóra hárítja át. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja azt az alapvető igazságot, hogy a kábítószerpiac igencsak alkalmazkodó, és ha valahol visszaszorítják, áttelepül máshova.
Erre példa Kolumbia. Amikor a kolumbiai hatóságok eredményt értek el az ország kokainkereskedelmének felszámolásában, az "üzlet" és a vele járó erőszakhullám Mexikóba vonult át. Az LSE-tanulmány becslése szerint a mexikói emberölési bűncselekmények 2007 óta végbement emelkedésének több mint 20 százalékához a kolumbiai karhatalmi fellépés járult hozzá - írta Soros György.
A szerző szerint a jelenlegi kábítószer-ellenes politika árát nemcsak a termelők, hanem a fogyasztó országok is megfizetik. Különösen igaz ez az Egyesült Államokra, ahol a világ teljes lakosságának nem egészen 5 százaléka, a globális börtönnépességnek viszont több mint 25 százaléka él. Legtöbbjük kábítószer-kihágásért és egyéb, nem erőszakos bűncselekményekért került rács mögé, és az ő esetükben a bebörtönzés alternatíváival - például a drogfüggőség kezelésével - valószínűleg olcsóbban és hatékonyabban el lehetne érni a társadalom védelmét és a visszaeső bűnözés csökkentését - írta.
Soros György felidézi, hogy az általa finanszírozott Nyitott Társadalom Alapítvány olyan kárenyhítő programokat támogat, mint a tűcsere, amely kipróbált és költséghatékony megelőzési módja a HIV-fertőzés terjedésének.
Van olyan ország, ahol kimutatták, hogy a tűcsereprogramra költött minden dollár 27 dollárnyi költségmegtakarítást eredményez, ami "nem csekélység", tekintettel arra, hogy a HIV-fertőzések kezelésére dollármilliárdokat kell fordítani. Ennek ellenére az amerikai Kongresszus nem hajlandó a tűcsereprogram szövetségi finanszírozására - tette hozzá.
A világ országainak mérlegre kell tenniük jelenlegi drogellenes politikájuk költségeit és hasznát, és működőképes programokra kell átcsoportosítaniuk forrásaikat - áll Soros György keddi írásában.
forrás:MTI
A kormányok világszerte több mint négy évtizede hatalmas összegeket ölnek hatástalan drogellenes erőfeszítésekbe. Ez a fellépés nem csupán pénzpocsékolás, de a szándékolttal ellentétes hatást ér el, ráadásul olyan programok kárára történik, amelyek viszont működőképesek, mint például a tűcsereprogram, vagy a helyettesítő szerekkel folytatott terápia - áll a londoni gazdasági napilapban megjelent írásban. Soros György idéz egy hamarosan megjelenő tanulmányból, amely a patinás londoni egyetem, a London School of Economics (LSE) kutatási programja keretében készült, öt Nobel-díjas közgazdász támogatásával.
Soros György szerint a globális kábítószer-ellenes harc eddigi eredményeit feldolgozó tanulmány végkövetkeztetése az, hogy e fellépés több kárral járt, mint haszonnal. A drogtilalom óriási feketepiacot teremtett, amelynek éves forgalma 300 milliárd dollár körülire taksálható, mindemellett a kábítószer-forgalom ellenőrzésének feladatát a termelő és tranzitországokra, például Afganisztánra és Mexikóra hárítja át.
Erre példa Kolumbia. Amikor a kolumbiai hatóságok eredményt értek el az ország kokainkereskedelmének felszámolásában, az "üzlet" és a vele járó erőszakhullám Mexikóba vonult át. Az LSE-tanulmány becslése szerint a mexikói emberölési bűncselekmények 2007 óta végbement emelkedésének több mint 20 százalékához a kolumbiai karhatalmi fellépés járult hozzá - írta Soros György.
A szerző szerint a jelenlegi kábítószer-ellenes politika árát nemcsak a termelők, hanem a fogyasztó országok is megfizetik. Különösen igaz ez az Egyesült Államokra, ahol a világ teljes lakosságának nem egészen 5 százaléka, a globális börtönnépességnek viszont több mint 25 százaléka él. Legtöbbjük kábítószer-kihágásért és egyéb, nem erőszakos bűncselekményekért került rács mögé, és az ő esetükben a bebörtönzés alternatíváival - például a drogfüggőség kezelésével - valószínűleg olcsóbban és hatékonyabban el lehetne érni a társadalom védelmét és a visszaeső bűnözés csökkentését - írta.
Soros György felidézi, hogy az általa finanszírozott Nyitott Társadalom Alapítvány olyan kárenyhítő programokat támogat, mint a tűcsere, amely kipróbált és költséghatékony megelőzési módja a HIV-fertőzés terjedésének.
Van olyan ország, ahol kimutatták, hogy a tűcsereprogramra költött minden dollár 27 dollárnyi költségmegtakarítást eredményez, ami "nem csekélység", tekintettel arra, hogy a HIV-fertőzések kezelésére dollármilliárdokat kell fordítani. Ennek ellenére az amerikai Kongresszus nem hajlandó a tűcsereprogram szövetségi finanszírozására - tette hozzá.
A világ országainak mérlegre kell tenniük jelenlegi drogellenes politikájuk költségeit és hasznát, és működőképes programokra kell átcsoportosítaniuk forrásaikat - áll Soros György keddi írásában.
forrás:MTI
Hozzászólások