Szerbiában idén először követelt emberéletet a nyugat-nílusi láz
Három, nyugat-nílusi vírussal fertőzött beteget regisztráltak a hétvégén Szerbiában, egyikük - egy nyolcvanegy éves férfi - meghalt - közölte hétfőn a belgrádi Közegészségügyi Intézet, a fertőzöttek körében ez az első idei haláleset.
Ketten Dél-Bánátban, egy ember pedig Szerbia nyugati részén, a boszniai határ mellett fekvő macvai közigazgatási körzetben fertőződött meg.
Dragan Ilic, az intézet munkatársa a sajtónak úgy nyilatkozott: Szerbia újabb területeire terjed ki a nyugat-nílusi vírus, ezért további erőfeszítéseket kell tenni a szúnyogok irtására, valamint védekezni a szúnyogcsípések ellen.
A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus a csípésükkel terjed.
Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják.
A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az
immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.
Szerbiában minden évben felüti a fejét a járvány, amely halálos áldozatokkal is jár.
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre - esetlegesen lovakra - történő átvitel szúnyogcsípés útján történik.
Embereknél a fertőzés általában tünetmentesen zajlik le, de lázzal jár. Az esetek egy részében azonban a fertőzés agyhártya-,
vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
MTI
Ketten Dél-Bánátban, egy ember pedig Szerbia nyugati részén, a boszniai határ mellett fekvő macvai közigazgatási körzetben fertőződött meg.
Dragan Ilic, az intézet munkatársa a sajtónak úgy nyilatkozott: Szerbia újabb területeire terjed ki a nyugat-nílusi vírus, ezért további erőfeszítéseket kell tenni a szúnyogok irtására, valamint védekezni a szúnyogcsípések ellen.
A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus a csípésükkel terjed.
Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják.
A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az
immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.
Szerbiában minden évben felüti a fejét a járvány, amely halálos áldozatokkal is jár.
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre - esetlegesen lovakra - történő átvitel szúnyogcsípés útján történik.
Embereknél a fertőzés általában tünetmentesen zajlik le, de lázzal jár. Az esetek egy részében azonban a fertőzés agyhártya-,
vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
MTI
Hozzászólások